- hírek
- Közgazdaságtan
- TV Pravda
- Vélemények
- Sport
- Folyóirat
- Hasznos igazság
- Kultúra
- Koktél
- Autó
- áfa
- Utazó
- Egészség
- Egy nőt
- Vita
- hírek
- Sport
- Autó
- Blogok
- Kultúra
- Koktél
- Hasznos igazság
- Egészség
- Egy nőt
- Folyóirat
Vita a blogon
Által:
Bocsánatot kérek kell lennie PRIVILEGIUM.
PRIVIL0GIUM PRO SLAVIS. Oktatás 1381. május 7-től. A kiváltságot I. Ludov magyar király adta ki, mit gondolsz kire? De mégis a Zsolnai szlovákoknak !
A szlávok kiváltsága fontos szerepet játszik Zˇilina város további fejlődésében. Az 1381. május 7-i dokumentum az első írásos dokumentum a szlovákok nemzettudatáról. A kiváltságot I. Ludwig magyar király adta a zsolnai szlovákoknak, és ezzel megerősítette egyenlő képviseletüket a 12 tagú városi tanácsban, mint a német lakosok. A dokumentum kiállítását a városban élő szlovákok kezdeményezték. és képviselte a többséget. A királyok panaszt tettek a zsolnai németeknél, hogy nem voltak hajlandók elfogadni a szlovákokat a városi tanács tagjaiként, bár minden adót ugyanúgy fizettek, mint a németek.
Attila-árja kereszt zászlajánál I. és II. Tajnédejiny.sgo.sk
"A legtöbb magyar egy cseppet sem ismeri el, hogy a magyaron kívüli nemzet államalakító nemzet lehetne Magyarország megalapításában." - és bevallják-e a szlovákok? Hogyan viszonyul Gašparovič, Fico és Slot St. Stefan?
Jó lenne, ha ismernénk a hun-orosz viszonyt. A magyarok is annyit tudnak, hogy Attila sírját hunoknak hívták: "étel". Szláv szó. Mit fognak erről mondani a szlovák hazafiak, átkozva a húnovói magyarokat?
Hogy van ez a hun - avar - magyar rokonsággal?
Egyet tudok érteni azzal, hogy a magyarok szlovákok voltak, és a szlovákok ősei voltak.
Meggyőződésem, hogy a szlovákok az avarok leszármazottai voltak. Samo már azoknak a szlovákoknak a vezetője volt - katonáknak, akiknek avar apjuk és szláv származású anyjuk volt. És ez a következő évszázadokban is folytatódott.
A szlovákok - az avarok leszármazottai - öreg magyarokat fogadhattak Nagy-Morvaországban, akik "rokonaiknak" tekintették magukat az avarok rokonainak.
Nem tudjuk, hogy ez a rokoni fa, amelyből közös gyökerek nőnek ki.
A mai Fejér, Veszprém, Kelet-Győr, Komárno-Esztergom megyék területe, valamint a Duna jobb oldalán található Duna-kanyar 861-től egyértelműen Nagy-Morvaországhoz tartozott és körülbelül 900-ig tartott. Csakúgy, mint a Kárpát-medencében - különösen északnyugati szélén - Nyitrán és Pannóniában a letelepedett szlávok uralkodót cseréltek (vagy megváltoztattak), így a Kárpátok mögül érkező magyar törzsek érdeklődést mutattak ezek iránt. Eleinte nem állandó letelepedésről volt szó, elég volt a zsákmányszerzéshez. Bizonyítottan 862-ben pusztítottak a Kelet-Frank Birodalomban, 881-ben betörtek a Kelet-Markra. A frankok csak a magyarokkal szövetségben 892 júniusában betörtek a Svätopluk Birodalomba. 894-ben betörtek és feldúlták a pannon fejedelmet. Ugyanebben az évben belemerültek a bizánci-bolgár háborúba, amelynek végén a magyarok elvesztették eredeti hazájukat - Etelközt, és vissza kellett vonulniuk a besenyők elől. Visszahúzódtak a Kárpátok mögé abba az országba, amelyet az előző zsákmányoláskor láttak - beléptek a Kárpát-medencébe.
Hmm sokan, még a kortárs magyar történészek és politikusok is, továbbra is azt állítják, hogy a szlovák elem az észak-kárpáti ív és a Pridunaj-síkság egyes területein csak a késő középkorban telepedett le, elsősorban a vallák gyarmatosításának megindulása miatt. Ugyanakkor egy lélegzettel kijelentik, hogy a hunok és avarok után, akik Közép-Európába érkeztek a 6. században a magyarok a 9. század utolsó évtizedében kerültek a Duna-medence területére, és ma is ott vannak. Például. A rpád Gôncz volt magyar elnök 1995-ben az oxfordi előadás során tartott hivatalos látogatása során "szórakoztatta" a jelenlévő politikai és tudományos közönséget, amikor kijelentette, hogy "a Kárpát-medencében - a Duna-medencében elsőként letelepedő magyarok". az avarok után jött. itt a mai napig. ":-)))