@dejnas szia ez egy kis šikula. Teljesen megértelek. de nem minden gyerek rendelhet. főleg, ha abban a korban van. véleményem szerint ez a dac időszak. biztosan kinő belőle. csak egy kicsit kell javítania. mivel annyira aktívabb. gyermekeim inkább a kocsiban voltak és vezetni akartak, de amikor gyalogolniuk kellett, már nem akartak például kezet adni, vagy el is szaladtak. kinőttek belőle, de én is továbbra is figyeltem. később megértették, hogy meg kell ragadniuk anyjukat a fogantyúnál fogva, hogy az idegenek tudják, hogy anyám nincs egyedül stb. Kipróbáltál egy játékot, amit meghúzni vagy megnézni? figyelmeztetett egy kicsit és főleg néhány fordulattal, hogy arra kényszerítse, hogy üljön le a parkba és igyon vizet, etesse rovarokat, kacsákat, köveket gyűjtsön, majd tárolja, százszorszépeket. tobozok stb., de ha a gyereknek ilyen karja van, akkor képesnek kell lennie a pihenésre. az enyéiket meg kellett szokniuk, ők sem akartak, motiválnom kellett őket. hányszor vettem kezembe kint és mutattam meg a hangyák madarait. stb. legalább egy kicsit rámutattak, ahogy mondom, már a víz mögött vagyunk. talán egy kis szabadságot a gyerek megszokja az állandó tárgyalásokon. és még mindig hallhatatlan. kétszer és erőteljesen ki lehet emelni. például kívülről tértünk haza. aztán fogantyút is adtak és szépen velem sétáltak.
@dejnas helló, egészen a közelmúltig pontosan ugyanazzal a helyzettel foglalkoztam. Nem fogom megismételni magam, de mintha a tapasztalataimat írnád. Ráadásul a fiam éppen abban az elmúló időszakban volt, amikor a terhesség magas stádiumában voltam . szó szerint lehetetlen volt utána szaladni. Ezenkívül a központban élünk, ahol a főút közvetlenül a Blokk. Néha szívrohamot kaptam, amikor elszaladt, és alig állt meg az út előtt. Olyan pontra jutott, hogy megvártam, amíg a férjem hazajön a munkából, és így mindannyian együtt mentünk ki. Ennek az időszaknak a csúcspontja az volt, hogy sikerült a bevásárlóközpontban, és mindkettőnk látótávolsága volt, de nem fogja utolérni, amikor sebességet kap. A vér nem vágódott volna bennem. Nem hallom Ta-t, az én esetemben a 3. születésnapja előtt javult egy kicsit . elvégre értelmesebb és többet ért. Vita is tartott minket arról, hogy mi történhet (rámutatok, nem remegek az emberek előtt stb.), De szinte úgy érzem, hogy ki kell nőnöm belőle.
@ sendy182 mi is kipróbáltuk, formákkal játszottam vele a homokon, csiszoltuk a homokot, építettük. vízi játékokkal ellátott halomban is a medencében. a probléma az, hogy nem tart sokáig egy tevékenységben. inkább üldözni és menekülni akar, még a pályán is, amikor pl. bérelnek valami "mozgó" játékot (motorkerékpár, kerekesszék vagy babakocsi), elszaladnak és elszaladnak
ma a szökés után rögtön összeszedtem a hitemet, és sírva mentünk haza . de nem remélem, hogy "segítene", ill. hogy legközelebb visszatartja attól, hogy elmeneküljön előlem 😒
mikor, hány évesen adta át a morzsáját?
@ lenka311 egyszer pontosan kipróbáltam, elbújtam és figyeltem, meg sem nézte, hogy van-e még mindig a látómezőjében 😒 végül nagyon gyors sprintet kellett dobnom, hogy utolérjem. Valahol olvastam, hogy a gyerek csak akkora távolságra megy a szülőhöz, hogy biztos benne, hogy a szülő mégis láthatja. ez ránk egyáltalán nem vonatkozik 😠
például. hiába megyünk ki mind a négyen, a lánya szépen fogja a kezét, ő pedig makacsul visszautasítja, még az sem motiválja, hogy a kicsi kapaszkodik. különben szeret mindent utána ismételni, de itt találkozunk 😒
@jjeanny pontosan egyetértek veled abban, hogy néha elég egy igazán második másodperc - kettő, pedig mindketten ott vagyunk a férjemmel, van mit tennünk. és nagyon gyorsan megszökik. és az is előfordult, hogy mindkettőnket szenvedett mindkettőnk, és szó szerint kellett keresnünk 😖
@dejnas még mindig elfelejtettem . nekünk bevált/de csak akkor próbáltam ki, amikor a nagymamáméknál voltunk a kertben - vagyis a korlátozott területen/hogy csak nem szaladtam utána, mert/mint később megtudta/nagyon vicces volt rajta, hogy valaki állandóan utána szaladt.és amikor látta, hogy nincs érdeklődés, hogy bárki utána szaladjon . abbahagyta az élvezetet. Természetesen kint az úton, kereskedelem. központokat nem kockáztatnék
@jjeanny jj, igazad van. de a belvárosban is élünk, és ritkán találjuk magunkat ilyen "biztonságos" elhatárolt területen. pl. Nem futok utána a dédanyámnál, mert tudom, hogy biztonságban van, és hogy alapvetően nincs veszélyben. de nem engedhetem meg magamnak valahol "kívül"
@dejnas Nos, csak kitartani, magyarázni, várni, amíg ez az időszak véget ér, ha felváltva lehet férfival, nagymamával. legalább hagyd, hogy gyakrabban vegyék az idősebbet, mert ez biztos túl sok neked. Talán valami mást fognak tanácsolni.
Én is szenvedtem már néhányszor, ez kellemetlen érzés, még a gyerekközpontban sem beszéltem igazán barátaimmal, de valahogy most ez egy elem, de látom, hogy anyám ott néz, ahol van van. Még mindig a látóterében vagyok. Tudom, hogy másodpercek kérdése, és hol van. Örökké azt mondom Istenem, hogy nagymamáink hogyan tudtak 10 gyermeket nevelni, csinálni a mezőkön, a ház körül, főzni. nincs tartás. Elegem van belőle. és van még kettő 😉 - otthon olyan, mint egy oroszlán vagy egy tigris a ketrecben, kívül pedig olyan, mint egy vad lény. és kidobó. nos elmondom, hogy tél óta 7 kg-ot fogytam és teljesen abbahagytam a testedzést. nem úgy, mint télen.
Még a nővéreim sem akarják őt óvni, unokahúgom 20 perc múlva hozta nekem. otthon, hogy nem én uralkodom rajta, és 15.
De az elmúlt két hónap jobb, abbahagyta a mászókákon való mászást anélkül, hogy törődött volna azzal, milyen magasan van, és legalább már nem ugrik "hintázni" a hintából. aztán mindenki elmondta neki azt a kamikazét. Tehát, ha a közelben van egy játszótér, ahol nincs út, akkor az már csendes.
Kitartás! 😉 😉
Kb. 2 évesnél idősebb @dejnas itt-ott előfordul 😀 de egy bácsi út közben megijesztette, így eszébe jutott. mivel kissé fél az idegenektől. Azt tanácsolom, hogy ne lazítson futhat az autó alatt, kerékpár. Segítene abban, hogy valószínűleg elég keményen megkapja magát, még dobás vagy hatalmas kiáltás árán is, csak megragadja a fogantyút, akár egy kis részt is -, majd engedje el. nálunk is a jobb bal széna szalma vitte stb. de még az óvodában is kezet kell adnia és kész., ezzel a futással egyszerűen aktív gyermek, ezért csak tartsa meg kissé ezt a biztonságot. megbolondulhat az ottani pályán, nem veszem észre. csak azok a hegymászók, csak én vigyáznék erre. annál kevesebb riasztást.
@taawewe köszönöm 🙂 csak időben szervezd meg, de mindenképpen megér egy próbát 🙂
Nem tudok tanácsot adni, én is megoldok egy ilyen dilemmát, és az "aranyamnak" csak másfél éve van, tehát sokkal kevesebb esze van, nem veszi észre, hogy mi történhet, kint babakocsiban járunk, Útközben játékokat is gyűjtök mögötte, a foci nagy játszótér közepén elengedem őket, és ott rohangál, vagyis addig szaladt, amíg nemrég észrevette, hogy bemászhat a lelátóra. .
@dejnas előtte bemelegítsen, neked is hoz izmokat: D és persze, szívesen: D
@ sendy182 menetelés jó ötlet 🙂 még nem próbáltuk ki, bevallom. ami a pályát illeti. a probléma az, hogy nemcsak ott üldöz, engem nem zavarna, de teljesen megúszik onnan
@dejnas tehát bátor fiú és nagyon ügyes. 🙂. dicsérheted, hogy bár nem fél semmitől, történhet vele, és megpróbálhatod elmagyarázni neki, hogy egyedül hagyott téged, és hogy szomorú voltál érte, és hogy elestél. amikor őt kerested, és főleg, hogy azt hinnék, nincs anyja. mert a gyerekek csak anyjukkal vagy apjukkal mennek sétálni. megvalósította önmagát és tudja, mit akar, és el fogják érni. ha olyan gyerekeket lát, akik kint vannak és jól mennek szüleikkel, ne felejtsd el dicsérni a fiad előtt, hogy értelmes gyerekek. hogy kirándulhatsz, amikor ő is olyan kedves. hát tartom a hüvelykujjaimat és az erős idegzetemet. ahogy mondom, én is kárpótoltam a hintóval. amelyben nem "büntetés" miatt voltak.
@dejnas hello, nekem is ugyanaz van, nem létezik gyalog, hogy elvigyem valahova, még mindig macskába van zárva. De szerencsére arra van szükségünk, hogy amikor elszalad valahova, először felhívom, és természetesen nem, ezért más irányba fordulok, és felhívom őt: "Rendben, menj, megyek, ahoooj! " én pedig az ellenkező irányba megyek, mint ő, annak ellenére, hogy szenvedem, mit fog tenni, és hogy történik-e vele valami. Gyerekekkel egyáltalán nincs játék, még mindig otthagyja őket, és egyedül spekulál, elég 5 perc, és leírtam a ház falait, utoljára vezetés közben került a körhintára, szerencsére semmi sem történt, a kerítés felmászott a kerítésre és ment, természetesen aggódnom kellett a kapu körül. az ugráló zsiráfon, amikor a bácsi apiskál, hogy a végén az összes gyerek szépen távozott, hogy felvegye a cipőjét, az enyém középen ült és felfújt, mi a fesztiválon voltunk, így az emberek sült krumplit kóstoltak, olyan hűvösek, és holnapra képes lennék írni. mindig figyelni kell. amikor bárkihez köti 5 pontos övvel, akkor is kijut belőle? próbáld szorosan meghúzni őket, esélye sincs. Vagy vannak irányelvek a gyermekek számára is ... de ez nekem eltúlzottnak tűnik. talán csak remélem, hogy kinövik majd belőle . vagy megijesztik valahogy, pl. megállapodott egy ismerőssel, hogy elkapja őt egy ilyen szökésben, lehet, hogy egy idegen füle megsebesül, és nem fog többé futni.