A köles gabonatermesztésének fontossága, felhasználása és gazdaságossága

A köles a világ egyik legrégebbi termesztett gabonaféléje. Jelenleg több mint 400 millió ember számára alapvető élelmiszer. Szenegálban a köles hagyományos étele az ún kuszkusz. Szudánban egy vékony köles palacsinta népszerű, amelyet kishrának hívnak. Ha köleslisztet adunk a búzaliszthez 15 - 20% arányban, nagyon finom kenyeret lehet sütni belőle. A középkorban a köles volt a legfontosabb gabonafélék, de a kenyérgabona felfedezése után termesztése fokozatosan visszaesett. A köles gluténmentes gabonafélék, ezért alkalmas a celiakia táplálékának előállítására. Antioxidáns hatású polifenolokat tartalmaz. Köles hozzáadásával az ételek bársonyosabb színt kapnak és ízletesebbek.

A köles jelentősége és felhasználása

Jelenleg Szlovákiában megnövekedett az igény a magasabb rosttartalmú, bizonyos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó élelmiszerek iránt. Emiatt egyre nagyobb az érdeklődés a köles gabona, mint élelmiszer iránt. A hámozott szemeket élelmiszer-felhasználásra használják. búza. A búza nagyon könnyen emészthető, tápláló és ízletes. Kedvező tápanyagarányú, amely közel áll a fehérjék, zsírok és szénhidrátok ajánlott arányához. Jelentős a niacin-vitamin tartalma. Ezért azokon a területeken, ahol köles ételeket használnak, a PP-vitamin-hiány miatt nincs betegség, az ún pellagra. Az ásványi elemek közül a köles főleg vasat és szilíciumot tartalmaz, de jelentős a mangán-, cink- és réztartalma is. A zsírtartalom 3-6% között mozog. Kölesből malátát is lehet készíteni, amelyet sörfőzéshez használnak lisztérzékenységben szenvedők számára.

Az élelem felhasználása mellett a kölest egzotikus madarak etetésére vagy baromfi, sertés és hal takarmányozására használják. Az őrölt gabona kiváló koncentrált takarmány. A szalma és a héja nagyon jó takarmányértékkel rendelkezik. Rövid tenyészidejének köszönhetően közbenső növényként nem csak gabona, hanem zöldtakarmány előállítására is termeszthető. A zöld tömegben azonban viszonylag kevés a fehérje, ezért ajánlott köleset hüvelyesekkel keverékben termeszteni. A lassú kezdeti növekedés és az azt követő gyors fejlődés lehetővé teszi takarónövényként való felhasználását az alulvetés kialakításakor.

A köles használata a jelenlegi időszakban egyre fontosabbá válik az éghajlatváltozással, a gyakori és hosszabb szárazsági periódusokkal összefüggésben, magas szárazságállósága miatt. Ez egy termofil és szárazságnak ellenálló gabona. A csírázás és érés során a legtöbb hőt igényli. Rövid, 90–110 napos tenyészideje van, ezért nagyobb magasságokban is termeszthető, nyáron kellően meleg időjárással. A megjelenés után a növények nagyon érzékenyek a hidegre, 5 ° C alatti hőmérsékleten növekedésük teljesen leáll, és a növények -1 ° C alatti hőmérsékleten elpusztulnak. A kölesnek az egész növényzetben alacsony a vízigénye. A gombok 9-10 ° C hőmérsékleten, száraz időben is. A csírázáshoz a kölesnek csak 25 tömeg% vízre van szüksége a mag tömegében. A vegetáció kezdetén tapasztalt hidegebb időjárás lassíthatja növekedését. A köles termesztésekor fontos a gyomok elleni védelem kezelése, akár mechanikusan, akár gyomirtó szerekkel, mert a köles érzékeny a magas gyomokra.

A köleshez könnyebb fűtőtalajok tartoznak, a melegebb területeken viszont a nehezebb talajok. Fontos a jó talajszerkezet, az elfogadható tápanyagok jó állapota és a talaj reakciója semleges vagy gyengén savas. A köles termesztésének legjobb feltételei a kukorica területén és a répaterület közepesen nehéz talaján találhatók.

A kísérlet során kapott szemtermés 1,95 és 3,32 t.ha között változott

Mezőgazdasági köles

A gabonára vetett köles agrotechnikája hasonló a többi tavaszi gabona termesztéséhez. Figyelni kell a vetés időpontjára, amelyet a talaj hőmérséklete határoz meg. A vetésnek 8–10 ° C-nak kell lennie, ez április vége és május eleje. A köles rövid tenyészidővel rendelkezik, és nagyon rövid ideig kap tápanyagokat a talajból. Ezért a foszfor- és káliumellátással rendelkező talajok alkalmasak kölesre, és elegendő csak 40-50 kg.ha -1 nitrogént felhordani.

A köleset gabonába vetjük, keskeny sorokban, egymástól 125 - 150 mm távolságra, 30 - 40 mm mélységig. A vetési arány hektáronként 3,5 - 4,5 millió csírázó szem. Vetés után a talajt be kell takarni. A vegetáció vegetációs kezelése főként a gyomirtó gyomirtás szabályozásában áll. Gyomirtó szereket kínálunk a kétszikű gyomok ellen. Az egyszikű gyomok herbicid oldata problematikus a kölesben. Megfelelő köles betakarítási idő meghatározása nehéz, mert a seprű egyenetlenül érik meg, és a szem könnyen kidől. Ezért helyénvaló az állományszárítást alkalmazni. A betakarítás utáni kezelés során el kell távolítani a szerves szennyeződéseket és a szem nedvességtartalmát 14 - 15% -ra kell csökkenteni hideg vagy előmelegített levegő aktív szellőztetésével.

A köles termesztési technológiáit nehéz talajokon is tesztelték a kelet-szlovákiai alföld körülményei között. A kísérleti munkahelyen, a milhostovi NPPC-VÚA Michalovce-ban a 2013 és 2015 közötti években kísérleteket vetettek a gabona szitálásával, két üzemi létesítési módszerrel. Az első technológia a szokásos talajelőkészítéssel történő vetés volt, hagyományos szántás, vetés előtti előkészítés kultivátorral és vetés. A második technológia a csoroszlya-kultivátor két járatával történő szántás nélküli minimalizálás és az azt követő vetés volt. Mindkét technológiával a talajjavító PRP ® sol-t vetés előtt 200 kg.ha -1 dózisban, a növényi PRP ® EBV adjuvánst pedig 1,5 l.ha -1 dózisban alkalmaztuk. .

Az 1. táblázat bemutatja a gabona köles termesztésének költségeit a megfigyelt években. A minimális mezőgazdasági technológia magasabb anyagköltséget igényelt a teljes gyomirtó szer alkalmazásával, amelyet tavasszal alkalmaztak, mielőtt a talajt vetésre előkészítették volna. A hagyományos mezőgazdasági technológiában 2013-ban az anyagköltségek hektáronként 252,85 eurót tettek ki, miközben a minimálisra csökkentették, meghaladták a 310 .ha -1 értéket. Éppen ellenkezőleg, a gépesített munka költségeit megtakarították a minimalizálás során. A hagyományos mezőgazdasági technológiához képest ezek a költségek 2013-ban több mint 75 .ha -1 euróval voltak alacsonyabbak. A köles hagyományos technológiával történő termesztésének összköltsége 2013-ban 603,25. Ha -1 volt. A talajművelés minimalizálásával az összköltség csaknem 47, ha--1 euróval csökkent. Az üzemanyagok és anyagok stabilizált árai mellett a köles termesztésének költségei 2014-ben és 2015-ben csak minimálisan nőttek.

1. táblázat: A köles termesztésének költsége euróban/ha.

Jelmagyarázat: KA - klasszikus agrotechnika, MA - minimális agrotechnika

Betakarítás, jövedelmezőség, nyereség

A kísérlet során kapott szemtermés 1,95 és 3,32 t.ha -1 között volt (2. táblázat). A növények mennyisége befolyásolta a köles termesztésének gazdaságát. A betakarítás és az összes költség mellett a realizációs ár is jelentős hatással volt a gazdasági eredményre. A köles gabona 2013-ban realizálódott 400 € .t -1 áron. 2,42 t.ha -1 aratással 364,75 .ha -1 euró nyereséget értek el hagyományos technológiával. Minimalizálva 2,52 t.ha -1 hozamot értek el, és ennek a változatnak az alacsonyabb költsége mellett a nyereség 451,44 € ha -1 volt. Ez több mint 81% -os hektáronkénti jövedelmezőséget jelentett.

2. táblázat: A köles termesztésének gazdaságtana a művelés típusa szerint

Jelmagyarázat: KA - klasszikus agrotechnika, MA - minimális agrotechnika

2014-ben a hagyományos agrotechnikában a legnagyobb hozam 3,32 t.ha -1 volt a kísérletben. Még az alacsonyabb realizációs ár mellett is, amely 2014-ben 350 € .t -1 volt, 540 € .t -1 értéket meghaladó nyereséget értek el hektáronként 88,21% -os jövedelmezőség mellett. Minimalizálva a hozam lényegesen alacsonyabb volt, 2,49 t.ha -1, és a nyereség nem haladta meg a 300 € .ha -1 szintet .

Az év 2015-ben volt a legkevésbé nyereséges. Bár a gabonát 380 € .t -1-nél magasabb áron realizálták, mint 2014-ben, mindkét technológia jövedelmezősége alacsonyabb hozamok mellett is alacsonyabb volt. A hagyományosnál 228,30 € ha -1 nyereséget értek el, és ha 2 tonna/hektár alatti termés volt, akkor az egész kísérlet legalacsonyabb profitjának minimalizálása 165,44 .ha -1 volt. .

Az 1. ábra a kölestermesztés nulla jövedelmezőségének hozamküszöbét mutatja. Ha ezt a küszöböt túllépik, a köles termesztése nyereségessé vált az adott évben. 2013-ban kölestől nyereséget érnének el minimalizálás mellett 1,40 t.ha -1 termés mellett. A hagyományos agrotechnikával 1,51 t/ha-t meghaladó hozamot kell elérni a nyereséges termesztéshez. Alacsonyabb realizációs árak mellett 2014-ben és 2015-ben a nyereséges köles-termesztéshez magasabb hozamot kellett elérni, mint 2013-ban.

1. ábra: Hozamküszöb a nulla jövedelmezőséghez

* Ennek a küszöbnek a túllépése nyereségessé tenné a köles termelését egy adott évben.

Következtetés

A gabona gabona termesztése egyre nagyobb jelentőséggel bír a magasabb rosttartalmú élelmiszerek, bizonyos vitaminok és ásványi anyagok iránti nagyobb kereslet és a lisztérzékenységben szenvedők számára történő felhasználás kapcsán. Fontos élelmiszer Szlovákia lakosságának egészséges táplálkozása szempontjából. A köles felhasználása az éghajlatváltozással összefüggésben is növekszik a magas szárazságállóság és a magasabb hőmérsékletekkel szembeni ellenálló képesség miatt. A köles termesztése nem túl igényes, és átlaghozam mellett is lehet profitot termelni. A kísérletek eredményei alapján lehetőség van a hagyományos technológia mellett a technológiai eljárások minimalizálására.

Szerzők: Ing. Kovac L., PhD., Ing. J. Jakubová, Michalovce Agroökológiai Kutatóintézet

• Az ollóval végzett munka fontossága és gyakorlata Gyermekeink
• A család 275 eurót kap egy kis atlétára Emberek - Gazdaság
• DIÉT RIZS DIÉTA VÁLASZTÁSA és a rizs használata fogyás közben
• Havonta csaknem 7 ezer eurót fog keresni. A fizetésünk gyenge, de Szlovákiában bizonyos dolgokban van
• Míg nagymamáink és dédanyáink kenőcsökön sütöttek és vajat kentek a kenyérre, a fiatalabbak