háború

Lehet, hogy érdekel

Az EU vezetői megállapodtak Fehéroroszország elleni szankciókról

A Disney 28 000 dolgozó elbocsátását tervezi vidámparkjaiban

2020. szeptember 30

Április 10-én, szerdán öt év telt el az egyik legfontosabb esemény óta, amely kiváltotta a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktust. Eddig több mint 13 000 ember életét követelte, köztük 3300 civil. Ukrajnában másfél millió ember "belső menekült" státusszal rendelkezik, akik mind Donbassból, mind a Krímből származnak. A Vöröskereszt szerint a háború hárommillió embert űzött ki otthonából.
Ezzel a helyzettel kapcsolatban a TASR ismerteti a Krím annektálásához és a kelet-ukrajnai konfliktushoz kapcsolódó események időrendjét.

28.-29. 2013. november - A keleti partnerség csúcstalálkozóján, Vilnius, Litvánia, Ukrajna úgy döntött, hogy nem ír alá társulási megállapodást az EU-val. Végül csak Grúzia és Moldova küldöttségei parafálták ezt a megállapodást.

2013. december 1. - Hosszú távú tömeges utcai tüntetések Kijev központi Függetlenség terén, mintegy félmillió ember részvételével, válaszul az előző nap Európa-párti tüntetők ellen elkövetett erőszakos rendőrségi erőszakos fellépésekre.

2014. február 22. - A parlament leváltotta Viktor Janukovics ukrán elnököt hivatalából. Juliát Timosenko volt miniszterelnököt szabadon bocsátották a harkovi börtönből. Az ukrán parlament tagjai Oleksandr Turchynov akkori parlamenti elnököt választották meg Ukrajna ideiglenes elnökévé.

2014. február 27 - Fegyvertelen fegyveres férfiak elfoglalták a regionális kormány és a parlament székhelyét Szimferopolban, a Krím Autonóm Köztársaság ukrajnai fővárosában. Az oroszbarát Krím-félsziget regionális kormányát a helyi parlament tagjai rendkívüli ülésen elbocsátották.

2014. március 16 - Népszavazást tartottak a Krím státuszáról, amelyen a szavazók többsége az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazott. A népszavazást a krími autonómia új, erősen oroszbarát vezetése kezdeményezte, amely nem ismerte el a kormányellenes zavargások után alakult új ukrán kormányt.

2014. március 18 - A Krími Köztársaságot és Szevasztopol várost az Orosz Föderáció entitásainak nyilvánították, amikor Vlagyimir Putyin elnök és a félsziget oroszbarát vezetése megállapodást írt alá a Kremlben a csatlakozásról. Sem Kijev, sem a nemzetközi közösség nagy része nem ismerte el a lépést.

2014. április 7. - Oroszország-párti aktivisták Kelet-Ukrajnában kikiáltják a független Donyecki Népköztársaságot. Az oroszbarát tüntetők behatoltak az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) Luganszk központjába is, és fegyvereket ragadtak az ottani fegyvertárnál. Ezzel kezdődött az ukrajnai fegyveres konfliktus.

2014. április 10 - A "Néphadsereg" saját fegyveres csoportjának létrehozásáról Donyeckben döntöttek és tájékoztatták a helyi szeparatisták, akik több napig ellenőrizték a helyi regionális közigazgatás épületét.

2014. április 13. - Kijev úgy döntött, hogy fellép az oroszbarát szeparatisták ellen Kelet-Ukrajnában, és "nagyszabású terrorellenes akciót" indít a fegyveres erők bevonásával. Ezt Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök jelentette be. Azt mondta, hogy a kijevi hatóságok nem engedik meg "a krími forgatókönyv megismétlését". Oroszország azzal vádolta, hogy keleten káoszt okoz.

2014. április 27. - Kihirdették a Luhani Népköztársaságot, amelyet 2014. május 11-i népszavazás is megerősített. Mindkét önjelölt köztársaságnak meg kellett alkotnia az ún. Novorusko.

2014. május 25 - Ukrajnában elnökválasztást tartanak. Nyertesük az első fordulóban üzletember és Petro Porosenko volt miniszter lett.

2014. július 17 - Kelet-Ukrajnában lelőttek egy malajziai utasszállító repülőgépet. Amszterdamtól Kuala Lumpurig tartó Boeing 777 fedélzetén mind a 298 ember életét vesztette.

2014. szeptember 5 - Az ukrán kormány képviselői és az önjelölt Donyecki Népköztársaságból és a Luhanszki Népköztársaságból származó ukrán kormány képviselői és oroszbarát szeparatisták fegyverszüneti megállapodást írtak alá a fehéroroszországi Minszkben tartott megbeszélésen a fehéroroszországi Minszkben, a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet.

2015. február 12 - A minszki tűzszüneti megállapodás kudarcát követően új békeszerződést írtak alá a városban. Képviselői bezárták az ún Normandia Four (Franciaország, Németország, Ukrajna, Oroszország). A megállapodást a szeparatisták képviselői is aláírták.

2015. augusztus 26 - A kelet-ukrajnai konfliktus ellenséges felei teljes tűzszünetet sürgettek szeptember 1-jétől, az új tanév kezdetétől. A tűzszünetet továbbra is alkalmi események szakították meg.

2017. július 8 - Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Vlagyimir Putyin, a Kreml főnökének háromoldalú találkozója a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről, amelyet Hamburgban tartottak a G20 csúcstalálkozóján, nem hozott előrelépést. A konfliktus körülbelül 10 000 emberéletet követelt.

2018. március 5 - Kelet-Ukrajnába új tűzszünet lép a szeparatisták és a kormányerők között.

2018. július 11 - A NATO vezetői felszólítják Oroszországot, hogy vonja vissza Ukrajnában, valamint Grúzia és Moldova szeparatista régióiban található erőit.

2018. augusztus 2 - Petro Porosenko ukrán elnök kezdeményezi az Oroszország elleni per előkészítését, amelynek révén Kijev kártérítést kíván követelni Donbas és Krím megszállása miatt.

2018. október 23. - Az ukrán kormány úgy dönt, hogy „demonstratív módon” elárverez egy Oroszország által bekebelezett Krím-félszigetről egy halászhajót, amelyet lefoglalt, miután a határőrök az Azovi-tengeren őrizetbe vették. Az árverést november 7-re tűzték ki.

2018. november 11 - Regionális választásokat tartanak az önjelölt Kelet-Ukrajna Népköztársaságokban. A lakosságnak lehetősége volt megválasztani mindkét testület vezetőit és tagjait, akiket a nemzetközi közösség nem ismer el. Washington és Brüsszel hangsúlyozza, hogy a választások ismét megnehezítik a szeparatisták és az ukrán kormány közötti konfliktus lezárását.

2018. november 25 - Oroszország elfoglalja az ukrán haditengerészet három hajóját Moszkva által annektált Krím partjainál. Mindkét fél a nemzetközi jog és provokációk megsértésével vádolja egymást. Oroszország Ukrajna kísérletének nevezte az oroszellenes hangulat fokozását, az Oroszország elleni szankciók szigorítását, valamint Ukrajna elnökválasztási kampányának részeként.

2018. november 26 - Ukrajna tíz területen hirdetett haditörvényt. A november 28-án bejelentett helyett korábban lépett hatályba, és december 26-ig kellett tartania.

2018. november 30 - Ukrajna betiltotta a területére a 16-60 éves orosz férfiak belépését. Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette, hogy intézkedést hoztak annak megakadályozására, hogy az oroszok ukrán területen harcoló "magánhadseregeket" hozzanak létre.

2018. december 1. - Angela Merkel német kancellár aggodalmát fejezi ki Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség fokozódása miatt. Tette ezt az argentin Buenos Airesben tartott G20-csúcstalálkozó szélén tartott találkozón.

2018. december 3 - Az orosz fegyveres erők tagjai által november 25-én a Kercs-szoros incidens során elfogott ukrán tengerészeket vádolják az orosz határ illegális átlépésével.

2019. március 31 - Ukrajnában tartják az elnökválasztás első fordulóját. Volodymyr Zelenskyj humorista a szavazatok 30,24 százalékát kapta. A jelenlegi elnököt, Petr Porošenkót a szavazók 15,92 százaléka támogatta, 13,39 százalék pedig Julija Timosenko mellett szavazott. Az elnökválasztás első fordulójában a szavazók 63,48 százaléka adta le voksát. A második fordulóra április 21-én kerül sor.