karról
A kassai Műszaki Egyetem és Gépészmérnöki Kara a 2016/2017-es tanévben megalakulása óta eltelt 65 esztendőt fejezte be. Feliratkozik a Besztercebányai Bányászati ​​Akadémia történelmi örökségére és így az alapításának közeledő 254. évfordulójára Mária Terézia 1762 december 13-i határozatával. Megszünteti az akadémiát, amelyet 1904-től Bányászati ​​és Erdészeti Egyetemnek neveztek el./1905, 1919-ben történt. Csak az 1. sz. 170 Sb. tól től. 1937. június 25-én a Műszaki Egyetem Dr. M. R. Štefánik Kassán. Első rektora prof. Juraj Hronec (1938.8.4.). Tragikus események a bécsi választottbíróság után az iskola kiürítését kényszerítették először Eperjesre, majd később Martinra. Törvény 1939. július 25-én. 108 Sb. tól től. a Pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemet hozta létre a Műegyetem utódjaként Dr. M. R. Štefánik Kassán. A kassai műegyetemet másodszor hozták létre 1952. július 8-i kormányrendelettel, és ezen egyetem első három karának egyike a Nehézmérnöki Karnak nevezett Gépészmérnöki Kar volt.

A kassai Műegyetem megalakulását elsősorban a kohászati ​​bázis kiépítésének szándéka ösztönözte Kelet-Szlovákiában. Szlovákia iparosítása a gépipar, kohászat, energia, bányászat és nyersanyagok feldolgozása területén nagyszámú gépészmérnököt igényelt. Egy évtizedes fennállása után a kar jelentősen hozzájárult az UPJŠ kassai kassai létrehozásához. Jelentős személyiségeket biztosított a mai Villamosmérnöki és Informatikai Kar, később pedig az Építőmérnöki Kar megalapításához. Amikor az eperjesi székhelyű kassai Műszaki Egyetem Szakmai Tanulmányok Karát megalakították, később átnevezték Gyártástechnológiai Karra, az eperjesi székhellyel rendelkező Gépészmérnöki Kar különálló munkahelyének jelentős része átkerült e karra. . A Gépészmérnöki Kar is a Gazdaságtudományi Kar megalakulásakor volt, a mai Bölcsészettudományi Kar jelentős része az egykori Tervező Tanszék, amely a Gépészmérnöki Karról költözött át.

Fennállása alatt a Gépészmérnöki Kar több mint 400 legényt, mintegy 13 000 mérnököt és közel 300 tudományjelöltet, ill. doktorandusz hallgatók.

A második alapítás óta eltelt közel 65 év alatt a kar elismert hazai és külföldi tudományos és oktatási intézménnyé fejlődött.

A kar megalakulása óta dékánok élén áll:

  • prof. RNDr. Frantisek Jurga (1952-1955)
  • prof. Dr. Ing. Jozef Ondra (1955-1958)
  • prof. Ing. Alexander Doktor (1958-1961, 1966-1969, 1969-1971)
  • prof. Ing. Jan Buda, dr. (1961-1966, 1972-1990)
  • prof. Ing. Pažoj Alojz, dr. (1971-1972)
  • prof. Ing. Vladimir Klimo, CSc. (1990, 1991-1994)
  • doc. RNDr. Vladimir Penjak, CSc. (1994-1997)
  • Dr.h.c. prof. Ing. Frantisek Trebuna, CSc. (1997–2000, 2001–2003)
  • Dr.h.c. prof. Ing. Miroslav Badida, PhD. (2003–2011)
  • Dr.h.c. sok. prof. Ing. Frantisek Trebuna, CSc. (2011-2019)
  • Dr.h.c. sok. prof. Ing. Jozef Zivcak, PhD., MPH (2019 - jelen)

Számos fontos személyiség vett részt a kar tudományos-pedagógiai irányításában és hitelének kiépítésében, akik között a már említetteken kívül prof. Frantisek Blascik, prof. Jozef Dirhan, prof. Dunay Gejza, prof. Gejza Eggenberger, prof. Góts Iván, prof. Vlagyimir Hajko, prof. Hosszúréty Zoltán, prof. Andrej Hrivnak, prof. Jan Jakubik, prof. Vincent Jasan, prof. Frantisek Kamen, prof. Otakar Kastanek, prof. Juraj Kosabek, prof. Andrej Medvec, prof. Juraj Muransky, prof. Ladislav Pollak, prof. Frantisek Poliak, prof. Rakos Matej, prof. Stefan Samson, prof. Gaston Liemert, prof. Ivan Slimak, prof. Anton Sopko, prof. Jindrich Spal, prof. Szutor Norbert, prof. Ferdinand Šujanský, prof. Ladislav Zboray, prof. Smrček, prof. Saloky, prof. Takac, prof. Horbaj, prof. Pažák, prof. Kniewald, prof. Kazimir.