Brezno legrégebbi ismert írásos említése IV. Béla király dokumentumában található. 1265-től
1380-ban I. (Nagy) Anjou Lajos magyar király kiváltságokat adott Brezno városának
Brezno város nevét I. Habsburg Ferdinánd használta először egy 1560-ból származó dokumentumban, amely megoldotta a város és a környező várbirtokok közötti vitát.
AZ ÉRDEKLET TÖRTÉNETE
2005 januárjában, a breznói Tesco építése során egy nagyobb, késő bronzkorra datált települési egység morzsáját fedezték fel és a luzusi kultúrához rendelték.
TÖRTÉNELMI Naptár
A bronzkori (Kr. E. 1900-Kr. 700.) régészeti leletek megerősítik az emberi települések létezését ezen a területen az őskorban. Brezno legrégebbi ismert írásos említése IV. Béla király dokumentumában található. Mivel jól fejlődött, I. Lajos király városi kiváltságokat biztosított neki. A város bányászat - nemesfémek, később vasérc bányászata - alapján kezdett kialakulni. A XVI-XIX. Században céhekben szervezett kézműves foglalkozások alakultak ki Breznóban, és a fejlett mezőgazdasággal együtt a helyi lakosság fő megélhetési forrása volt.
1650-ben, III. Ferdinánd uralkodása alatt. Habsburg, Brezno csatlakozott a szabad királyi városok társaságához. Az első világháború után a kerület székhelye lett.
A városi kiváltságokat 1380-ban Brezno megkapta I. (Nagy) Lajos Anjou, aki akkor Magyarország királya volt. Brezno város címere tehát hasonló szimbólumokat tartalmaz, mint az Anjou család címere. A liliomokkal és csíkokkal ellátott pajzs fölé páncélozott és fegyveres lovag épült, feltűnő fekete szakállú és állú karddal, sisakját strucctollak díszítik. A helyi mitológiában azzal a legendával áll kapcsolatban, hogy Breznót megmentették a törököktől.