Információ az afrikai tengeri sertésekről
Afrikai sertéspestis (AMO) a házisertések, az európai vaddisznók, az amerikai vaddisznók és az afrikai sertések (varacskos disznó, sörtés vaddisznó, madagaszkári vaddisznó, vaddisznó) vírusos, rendkívül fertőző fertőzése. Gyors lefolyásban nyilvánul meg, magas lázzal, általános apátiával, gyengeséggel, étvágyzal, hasmenéssel, tüdőgyulladással és különböző méretű és alakú vérzéssel a bőr alatti szövetekben, a nyálkahártyákban, a különböző szervek sebében és szöveteiben. Magas morbiditás és mortalitás jellemzi (85–100%). Az AMO komoly veszélyt jelent a házisertések tenyésztésére és a vadászat nemcsak vadakban történő vadászatára. AMO esetén az összes házisertést megölik a járvány során, és leállítják vagy leállítják. Az élő sertések, sperma, tojás, embriók, sertéshús és sertéshústermékek kereskedelme korlátozott. Amikor a betegség vadvadban igazolódik, a ill. nem csak a vaddisznókra, hanem más vadon élő állatokra is szabályozza a vadászatot, korlátozza az erdőben való mozgást, és leállítja a vaddisznóból származó hús kereskedelmét.
A betegség eleinte Afrika szubszaharai térségében terjedt el, és ma már szinte az egész kontinensen endemikus. Az AMO-t először az ötvenes években vezették be Európába (Portugália, Spanyolország, majd később Franciaország, Belgium, Hollandia), és bevezetése valószínűleg az afrikai országok légi közlekedéséből származó konyhai hulladéknak köszönhető. A fertőzések első hulláma közül csak az AMO endemikus előfordulása maradt Olaszországban, Szardínián.
Az európai fertőzések második hulláma 2007-ben kezdődött Grúziában, és bevezetése valószínűleg az afrikai országokból érkező hajózásból és légi szállításból származó konyhai hulladék elégtelen elhelyezésének volt köszönhető. Két év leforgása alatt az AMO elterjedt az egész Kaukázus térségében, és a következő 2008-2013 években az AMO-fertőzés az Orosz Föderáció szinte egész európai részét érintette keletről nyugatra, valamint Ukrajnát és Fehéroroszországot is. A fertőzés keleti és nyugati irányú gyors előrehaladásához főként a sertéstelepek gyenge biológiai biztonsága (szabadon tenyészett sertések, amelyek vadon élő vadakkal való közvetlen érintkezés nélkül nem védettek, szennyezett konyhai hulladékkal köveztek meg), nem ellenőrzött állatok, vaddisznóállomány, ellenőrizetlen szaporodás járult hozzá vadon élő vadak, a házisertések és a vaddisznók nem megfelelő egészségügyi ellenőrzése, az AMO klinikai diagnózisa az afrikai sertéspestis vírus laboratóriumi diagnózisa nélkül, nem megfelelő epidemiológiai felügyelet és.
Az afrikai sertéspestis 2014-ben Fehéroroszországból és az Orosz Föderációból származó fertőzött vaddisznók révén tört be az Európai Unió területére (balti államok és Lengyelország). Az új és új esetek 2017-ig történő megerősítése gyakorlatilag általánossá vált. 2017-ben Csehország (2017. június, előfordulás vaddisznókban) és Románia (2017. július, házisertések) csatlakozott az AMO-val rendelkező országokhoz. A betegség bevezetésének kockázatának felmérésekor a Szlovák Köztársaságot már szinte "körülveszi" az országok diagnosztizálták, és az egyik legrosszabb helyzetben van a betegség átvitelében a környező államokból - Csehországból, Lengyelországból, Ukrajnából, Magyarországról. A statisztikák szerint 2017-ben az AMO-t vadon élő vadakban diagnosztizálták Csehországban 202 esetben, Észtországban 637, Lengyelországban 741, Lettországban 947, Litvániában 1328 és Észtországban házisertést 8 tüzet 3 tüzet 3 tüzet 30 tüzet 30 kitörést és 2 járványok Romániában.
2018-ban (2018. április) a vaddisznók újonnan megerősített előfordulása Magyarországon, Heves megyében, a szlovákiai déli határtól mintegy 35 km-re, valamint Magyarország Ukrajna keleti határán (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Előfordulási információk a Magyar Állategészségügyi Szolgálattól http://airterkep.nebih.gov.hu/aaijo/asp/asp.htm.
2019. január 13-án a magyar hatóságok megerősítették a vírus jelenlétét a Borsūd - Abaúj-Zemplén megyében, a Rimavská Sobota kerület mellett található vaddisznóban. Az SK határától kevesebb mint 1 km a távolság. Ez nagyon kedvezőtlen helyzet Szlovákia számára, amelyet az AMO Szlovák Köztársaság nemzeti ellenőrzési programját tekintve úgy hívnak össze, hogy összehívják az érdekelt felekből és szakértőkből álló szakértői csoportot, és elfogadják az alábbi következtetéseket.
Olaszországban (Szardínia) a helyzetet endémiásnak értékelik. 2020-ban (2020 szeptembere óta) a Németországi Szövetségi Köztársaságban is megerősítették a vaddisznó eseteit
Az Európai Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen értékeli a helyzetet az Állat-egészségügyi és Jóléti Szakértői Állandó Bizottság szintjén hatályos jogszabályokkal összhangban. A 2014/709/EK bizottsági végrehajtási határozattal összhangban az AMO előfordulásának sávjait a következőképpen határozzák meg: I. rész - 1. rész - az AMO bevezetésének kockázata, II. Rész - II. Rész - Az AMO előfordulása vaddisznóban, rész III- III. Rész - előfordulás a házisertésekben, IV. Rész - endémiás előfordulás.