alak, -u, 6. o. -e, én. nem. -y ember. r.

szemtől szemben

voj. katonák csoportja al. katonai egységek bizonyos sorrend szerint: beszállás, menetelés t.
összehúzott t-e-ben vonulni;
tech. aerodinamikai t. (autók, repülőgépek) könnyen felülkerekednek a légellenálláson;

van. egy algebrai kifejezés külső formája, pl. egyenletek;

2. (az emberi testről) külső megjelenés, forma, megjelenés: erőteljes formájú testes nő (Hruš.);
szőke, tele ürítési formákkal (Körte);

3. lingv. szóalak: stredoslovenský t.
latinský t.;

gramm. ugyanazon szó egyes nyelvtani formái, amelyek kifejezik a szó nyelvtani jelentését: egyszerű, összetett t.
határozott, határozatlan t., verbális, főnév t., jelen t., t. egyetlen szám;

4. világít művészi kifejezés rendezése, műalkotás, formáció: A toborzás színtere külön költői formává válik. (Piš.) Ezért talál egy alkalmasabb anyagot egy drámai forma felépítéséhez. (Karv.)

  • arc menni, -i, -ia ned. (hallgatólagosan, együttesen, mintha ez lenne) az arc bizonyos megjelenésének megteremtése, valami arckifejezéssel való eljátszása, tennivaló: t. meglepett, szigorú, komoly, nagyon tanult, bölcs, savanyú, naiv;
    szakértőknek tettették ki magukat (Tomasc.);
    úgy tett, mintha aludna, hogy nem hall semmit;
    úgy tesz, mintha nem érintené, mintha semmi sem történt volna (nem történt volna meg);

    az ellenkező. színlelni, -a, -ají;

    doc. bezárni

    ● nézzen utána, keresse a halált, hogy a t-e életveszélyben legyen;
    szemtől szembe, híg. mind szemtől szemben, mind szemtől szemben, azonnal, szemtől szemben;
    egyenes, nyitott, tiszta: Anya és fia szemtől szembe. (Ön.);
    fiúsan állni a halál előtt (Chorv.);
    boltív. nagy erőkifejtésű, kemény, vérrel átitatott arc (ok) verejtékében (-eiben);
    a hely arcán (arcán) maga a hely, a rendeltetési hely (hely);
    valaki előtt (pl. nemzet, munkások stb.) közvetlenül valaki előtt;
    nincs. az állat;

    2. az ember különböző mentális állapotait tükröző általános kifejezés, megjelenés, pl. szigorúság, komolyság, fájdalom, nemtetszés stb .: szigorú, komoly, hivatalos t.
    bölcs t.;
    szelíd, nyugodt, közömbös t.
    aggódó, kedves, jóindulatú, kedves, puha t.
    lebontva, ijedten, lehangolva, szomorúan, mérve t.
    savanyú, komor, morcos, elégedetlen, ellenséges t.
    hideg t.;
    mosolygós, mosolygós, vidám, fényes t.;
    édes, róka t. leleplező színlelés;
    egy ártatlan ember átalakulásával;
    álló t-ou meravóval;
    fintorog, gúnyolódik t.
    kíváncsi, meglepett t.
    hálás, büszke, merész t.;
    látni a t-i-n;
    olvasni., valakit hibáztatni a t-e-től kezdve, a t-i-ig kinézni, tudni, megfigyelni, megtudni, megfigyelni valamit;
    pren. legyen kettős t. tisztességtelenségről, színlelésről;
    Mi lehet az az igazság, amelynek két arca van? (Urb.);
    a színésznek ezer arca van (Letz) sok karaktert hoz létre;
    a falusi gazdag (Frost) kapzsiság, jövedelmezőség ragadozó arca;
    bemutatás, felfedés, feldolgozás stb. annak valódi (valós) t. valódi természet, érték, valódi jellem

    3. személy, személy, lény: Híres arcok tolongtak a nagyszerű játékteremben aznap este. (Urb.) Életében sok arccal találkozott. (Švant.) Ebben a négy évben az idő sok arcot kitörölt az emlékezetéből. (Zúb.) Szemtől szembe pillantott (Tat.), Az embereket nézte.

    4. könyv valami jellege, jelleme, jelleme. valaki: Több versben kifejezte a szlovák borby nemzeti és társadalmi arcát. (A. Mat.) De akik maradtak, megtartották szlovák arcukat. (Skult);
    a rádió műszaki arca (Karv.);
    Liptó lírai arca (Pláv.);
    t. az élet (Mih.) élet;
    t. jelen (Barč) jelen, jelen, ma;

    5. kniž. valaminek a megjelenése, alakja, alakja, megjelenése, képe: Hazánk arcán sokkal kevesebb trükk van. (Tat.) Az egész régió új, láthatatlan arcot öltött. (Kuk.);
    pren. bázis.: a Föld gyönyörű arca (Kost.) felszín;
    t. természet (Kr. Kráľ) természet;

    6. könyv valami hasonlít egy emberi arcra: A hold kerek arca kikandikált a ház teteje fölött. (Taj.) Az esőzések a tanult megfigyelőket azoknak a bolyhos pattanásoknak tulajdonították, amelyekkel átsuhantak a napsütötte arcon. (Lask.)

    7. kniž. hígított. (általában többes számban) arca: Izzadás ömlött meleg, vöröses arcáról. (Jégé) A srác erős volt, tele arcokkal. (Jas.);

    arc m. furcsa: egyes állatok fejének t-edik része;

    arc, -a, -kockázat központja. és nők. r. zvel.

    arc ka, -y, -év nők. r. kifejez hígított. arc: vidám mosollyal az arcán (Hviezd.);
    Beszéd - tervek. Arc - hazug. (Jes.)