Eddig a moratórium 14 napos volt.
2019. október 28., 18:15 (frissítve 2019. október 28, 20:34) TASR
BRATISLAVA. 14 napról 50 napra meghosszabbítják a választások előtti közvélemény-kutatások eredményeinek közzétételére vonatkozó tilalmat.
A képviselők hétfőn módosító javaslatot fogadtak el a szavazati jog gyakorlásának feltételeiről szóló törvény módosítására, valamint módosították a választási kampányról szóló törvényt is. A változásoknak a jövő évi parlamenti választásokat kell érinteniük.
A javaslat elfogadta a Smer, az SNS és az ĽSNS képviselőinek szavazatait. A legtöbb ellenzék szerint a törvény alkotmányellenes, és bíróság elé kerül.
A képviselők egyúttal felszólították Zuzana Čaputová elnököt, hogy ne írja alá a törvényt.
Bugar nem izgatott
A híd már a kezdetektől bejelentette, hogy nem támogatja a törvényt. "Végül úgy döntöttünk, hogy ha elfogadja, akkor a törvényt sem támogatjuk, de a Kotlebovcival együtt elfogadott. Sajnálom. Úgy gondolom, hogy maga a kapcsolat is mutat valamit" - jegyezte meg Bugár.
Ez a cikk egy konkrét objektumot tartalmaz, amely csak a SME.sk webhelyen jelenik meg (webes verzió). Tekintse meg a cikk teljes verzióját.
A Most vezetője hozzátette, hogy ez rosszabb volt, mint amikor a Most-Hídot kritizálták azért, mert nem támogatott néhány koalíciós javaslatot a plenáris ülésen, amely végül nem ment át.
Rámutatott, hogy az is megtörténhet, hogy a felmérésekben szereplő bármilyen tisztességtelen mérés így külföldre, a szomszédos országokba is eljut, ahol közzéteszik.
Ha a törvény az Alkotmánybíróságra kerül, akkor a Most-Híd Kresák Péter nagy esélyt lát a sikerre. "Nagy problémám van ezzel a javaslattal" - állítja Kresák.
Megjegyezte, hogy nem szavazott e változás mellett, éppen ellenkezőleg, támogatni kívánja Cséfalvay Katarína független parlamenti képviselő javaslatát, hogy a moratóriumot 48 órára rövidítsék.
Az LSN-vel kötött paktum nem volt meglepő
Igor Matovič, az OĽaNO vezetője úgy véli, hogy a javaslat nem megfelelő, de nem tartja alkotmányellenesnek.
Nem lepi meg, hogy az ĽSNS támogatja a koalíciós törvényt. Szerinte a múltban az NSSNS több javaslatot is támogatott az irányelvre vonatkozóan.
"A kormánykoalíció urai úgy gondolják, hogy ha vakokat játszanak az emberekkel a választások előtt, akkor rejtélyes módon sikerrel járnak a választásokon" - mondta.
Még Saoj Barojik Alojz sem lepődött meg azon, hogy a javaslat az ĽSNS támogatásával elfogadott. Baránik azt állítja, hogy az indítványozók azt remélik, hogy az Alkotmánybíróság nem dönt gyorsan, és a törvény a következő választásokra is vonatkozik.
Úgy véli azonban, hogy az elnök visszaadja a törvényt, és a bíróságon képes lesz felfüggeszteni a törvényt. Baránik szerint jogerős döntéséig felfüggesztheti a törvényt. A jogszabály nem érintené a következő parlamenti választásokat.
A változásokat a Progresszív Szlovákia és az Együtt koalíciója is bírálja. "Hiába mondani nekik, hogy hülyeség - normális az ő világukban betiltani valamit, ami nem működik" - mondják.
Jarjabek nem látja a problémát
Az ellenzéki pártok nem támogatták a változást, a képviselők kivételével. A Most részéről csak Jakab Elemér képviselő szavazott a javaslat mellett.
Dušan Jarjabek, a Smer párt tagja nem lát problémát abban, hogy a törvényt az ĽSNS támogatásával fogadták el.
"Senki sem kapcsolódott senkihez. Mindenki tudata és lelkiismerete szerint érvényesítette véleményét. Biztosítom, hogy nem voltak megállapodások" - mondta, kizárva, hogy a Smer előzetesen megállapodást kötött az ĽSNS-szel a törvény támogatásáról.
Arra a kérdésre, hogy ez egy jövőbeli koalíció előhírnöke volt-e a választások után, azt mondta, hogy egyik párt sem tudja még, hogy egyáltalán szerepel-e a parlamentben.
Čaputovára támaszkodnak
Katarína Cséfalvayová úgy véli, hogy Zuzana Čaputová elnök nem írja alá a törvényt, szerinte azzal, hogy a törvényt visszaküldi a parlamentnek, ez megakadályozná a demokratikus szabályváltozást közvetlenül a választások előtt.
A képviselő attól tart, hogy a moratórium ilyen indokolatlanul hosszú ideje ellentétes az alkotmánnyal. Szerinte a jóváhagyott változás el fogja meríteni a nyilvánosságot az információs sötétségben.
Cséfalvay szerint a változás így hozzájárulhat az információs káoszhoz és a komolytalan információforrások túlnyomásához, amelyet szerinte nagy valószínűséggel tömegesen terjesztenek a szlovák közösségi hálózatok.
"A választások előtt négy hónappal a választási szabályok minden európai trenddel ellentétben, megfelelő jogalkotási folyamat, az ellenzékkel folytatott párbeszéd nélkül változnak" - mondta.
Az elnök azt is kéri, hogy az elnök ne írja alá a törvényt. Michal Luciak, a párt alelnöke azt állítja, hogy több alkotmányjogász, szakértő arra figyelmeztet, hogy ez az információhoz való alkotmányos jog megsértését is jelentheti.
Az egyik legrosszabb változás
Politológus és a Közügyek Intézetének (IVO) elnöke, Grigorij Meseznikov azt állítja, hogy a moratórium meghosszabbítása az egyik legrosszabb változás, amelyet a Nemzeti Tanács jóváhagyott.
Ezt a 89-es novemberi nyereség becsmérlésének tekinti. Az állampolgárok információhoz való jogának megsértése mellett szerinte a cenzúra bevezetéséről is szól.
Mesežnikov szerint a felek magukévá tették a felmérésekkel kapcsolatos információkhoz való jogot. "Páratlan botrányról van szó. Jelképezi az is, hogy ezt a törvénymódosítást a parlament a novemberi forradalom előestéjén hagyta jóvá" - mondta Mesežnikov.
Politológus azt is gondolja, hogy a moratórium meghosszabbítása az alkotmánybíróságra kerülhet.
"Az Alkotmánybíróság most kulcsfontosságú szereplő lesz annak eldöntésében, hogy legalább a 2020-as parlamenti választásokat a jelenlegi szabályok szerint kell lebonyolítani" - mondta.
Mesežnikov szerint Vladimír Mečiar volt miniszterelnököt egykor ilyen intézkedések jellemezték.
"Most csatlakozott hozzá Robert Fico, Andrej Danko és Marian Kotleba, akiknek pártjai elfogadták a törvényt. Ezért az állampolgároknak emlékezniük kell erre "- tette hozzá.
Zavart szavazó?
A beküldők szerint a közvélemény-kutatások politikai pártok befolyása alatt állnak.
Szerintük a felmérések ezért különböznek egymástól, még akkor is, ha röviddel egymás után teszik közzé őket, ami zavaros szavazót eredményez.
"Azon a véleményen vagyunk, hogy ebben az esetben a törvény nem korlátozza a választópolgár információhoz való jogát, hanem éppen ellenkezőleg, arra törekszik, hogy megvédje a választót a félretájékoztatástól és a céltudatos tájékoztatástól" - érvelnek a képviselők.
Úgy gondolják, hogy hagyni kell, hogy a választó meghozza ítéletét a program és a választott politikai párt tevékenysége szerint, amelynek mellett dönt.
A felmérésekre vonatkozó moratórium meghosszabbítása a törvénygyűjteményben való kihirdetés napján lép hatályba.
Változások a jelölteknél
A szavazati jog gyakorlásának feltételeiről szóló törvény jóváhagyott módosítása a jelöltek listáján is változásokat hoz.
A jelölt, valamint a jelölt foglalkoztatási adataiban szereplő szavazólap nem tartalmaz tulajdonnevet vagy rövidítésüket.
Az irányelv benyújtói szerint a módosítás biztosítja, hogy a jelöltek foglalkoztatásával kapcsolatos adatokat ne használják fel vissza a polgári egyesületek vagy más jogi személyek népszerűsítésére ", vagy hogy ezeket az adatokat nem használják fel a jelölt tagságának azonosítására a mozgalomban, konkrét polgári kezdeményezésben., társulás és hasonlók. ".
Az EP-képviselők szerint egyes jelöltek elősegítik részvételüket, például a polgári egyesületekben, még akkor is, amikor a kampányt már tiltják. Ezeket az információkat a szavazólapra is elküldik.
A képviselők utaltak a Politikai Pártok Választási és Pénzügyi Ellenőrzési Állami Bizottságára is, amely szerintük kijelentette, hogy "a jelölt által a jelöltek listájának benyújtásakor végzett foglalkoztatás" részt rosszul használták fel politikai reklámozás céljából.
A rendeletjavaslat szerint a jelölt további munkákat is felsorolhat, ha azokat elvégzi, de a munkáltató nevének említése nélkül. Törvényszegés esetén a bizottságnak nem kell regisztrálnia a jelöltet.
Nincs politikai hovatartozás
A koalíciós képviselők ugyanakkor a jogi szabályozás teljes szövegében a "független jelölt" kifejezést a "nem politikai jelölt" kifejezéssel helyettesítették, a kifejezés változásai más törvényekre is vonatkoznak.
Ezt azzal indokolták, hogy a független jelölt kifejezés elvesztette valódi jelentését, és ma a politikai pártok tagjaira is utal.
- Az élesztőellenes étrendet a Fórum segítette
- A Társadalombiztosítási Ügynökség automatikusan meghosszabbítja a jelenleg megkezdett 14 napos OČR - Fő híreket
- Szlovákiában az első endoszkópos nyílvarrási műtét segített egy 4 hónapos gyermeknek - Fő hír
- A családokat egy szociális szolgálat segítené, amelynek középpontjában a stresszes helyzetek kezelése áll
- A Smer, a FÁK és Kotleba 50 nappal a választások előtt betiltották a közvélemény-kutatásokat, és Afrikába költöztettek minket; Napló N