pinto

Nem és életkor szerinti diszkrimináció: Carvalho Pinto de Sousa Morais kontra Portugália ügy[1]

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtti ügy a kérelmezőt érintette, aki azzal érvelt, hogy a portugál legfelsőbb közigazgatási bíróságnak a nem vagyoni kár megtérítésének csökkentésére vonatkozó határozata nemen és életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésen alapult. mint ilyen Art. (Megkülönböztetésmentesség) a 14. cikkel összefüggésben. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) 8. cikke (a magán- és a családi élet tiszteletben tartásának joga).

A kérelmezőt olyan orvosi eljárás károsította, amely megakadályozta a nemi életet. E kárért a nemzeti hatóságok vagyoni és nem vagyoni károkat ítéltek meg neki. 2014. október 9-i ítéletében a portugál legfelsőbb közigazgatási bíróság azonban csökkentette ezt a kártérítést azzal az indokkal, hogy a kérelmező korábban a betegség miatt szenvedett a betegségben, és rámutatott arra is, hogy 50 gyermeke és két gyermeke volt a a műtét ideje., ahol a szex már nem olyan fontos, mint fiatalabb korban, mivel fontossága az életkor előrehaladtával csökken. [2]

A kérelmező ezt az érvelést diszkriminatívnak és minden tudományos alapot nélkülözőnek tartotta. Utalt a portugál ítélkezési gyakorlat elemzésére is, amely egyértelmű különbségeket mutat a férfiak és nők nemi életükkel kapcsolatos ellentételezésében. A kérelmező férfihoz hasonló esetekben (azonos, de idősebb korban) magasabb kártérítést kaptak, mint a kérelmező. [3]

A portugál kormány az EJEB előtt védekezett, azzal érvelve, hogy a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság nem szándékozott megkülönböztetni a kérelmezőt, de az ítélet az ügy megfelelő értékelésén alapult, amelyben a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság figyelembe vette, hogy a kérelmező nehézségei az orvosi műhiba előtt kezdődött. A megtámadott érv kapcsán a kormány elismerte, hogy ez egy szerencsétlen szóválasztás volt, és más esetekkel kapcsolatban a kormány rámutatott, hogy ezekre az esetekre individualizált megközelítést alkalmaznak. [4]

Az ügy megvizsgálása után az EJEB a panaszos javára döntött.

Az EJEB elismerte, hogy a felelősségügyi eljárásokban a nem vagyoni károk megtérítése iránti keresetek elbírálásakor lehetőség van arra, hogy a nemzeti bíróságok figyelembe vegyék a kérelmezők életkorát, ahogy ez a jelen esetben is történt. Az EJEB szerint azonban itt nem az életkor vagy a nem figyelembe vételéről van szó, hanem az a feltételezés, hogy a szexualitás nem annyira fontos egy 50 éves nő és egy kétgyermekes anya számára, mint egy fiatalabb életkor számára. Ez a vélelem az EJEB szerint tükrözi a női szexualitás hagyományos fogalmát, amely elvben a szüléshez kapcsolódik, és amely így figyelmen kívül hagyja a szexualitás fizikai és pszichológiai jelentőségét a nők emberként való megvalósítása szempontjából. Amellett, hogy a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a [kérelmező] elbírálásának előfeltétele volt, nem vette figyelembe a nők szexualitásának egyéb dimenzióit. Más szavakkal, a jelen esetben a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság az általános vélelmet úgy alkalmazta, hogy nem próbálta megvizsgálni annak érvényességét maga a kérelmező esetében, aki ötvenéves volt a szóban forgó művelet idején. [5]

A bíróság elutasította a kormány érvelését, miszerint a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság esetében ezek csak sajnálatos szavak voltak és egyértelműen hangsúlyozta, hogy a kérelmező életkora és neme egyértelműen meghatározó tényezők voltak a végső döntés során, amely befolyásolta az ezen alapon alapuló eltérő bánásmódot.[6]

Az EJEB az ENSZ emberi jogi különleges előadójának a bírák és ügyvédek függetlenségéről szóló, 2015. június 29-i jelentésére, az ENSZ nők elleni hátrányos megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó bizottságának Portugáliába adott ajánlására is támaszkodott, amely felhívta az országot diszkriminatív nemi sztereotípiák és más jelentések, amelyek a portugál igazságszolgáltatás és az ítélkezési gyakorlat állandó előítéleteire és szexizmusára utalnak [7]. Az EJEB tehát közvetett módon hivatkozott a jogállamiságra és az egyenlőség elvére is, amelyeket a bíróságok előítélete aláássa.

Az EJEB rámutatott a hasonló esetek férfiak és nők vonatkozásában történő értékelése közötti nyilvánvaló különbségekre is: két [férfi] beteg ötvenöt és ötvenkilenc éves orvos általi kötelességszegő magatartása. Ezekben az esetekben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az a tény, hogy a férfiaknak már nem lehet normális szexuális kapcsolata, befolyásolta önbecsülésüket, és "hatalmas csapást" és "súlyos mentális traumát" eredményezett. … Ezekből az esetekből következik, hogy a nemzeti bíróságok figyelembe vették azt a tényt, hogy a férfiak nem tudtak szexelni, és hogy ez milyen hatással volt rájuk, életkoruktól függetlenül. A kérelmező esetétől eltérően a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság [ezekben az esetekben] nem vette figyelembe, hogy a felpereseknek vannak-e gyermekei, és nem foglalkozott más tényezőkkel. Különösen a 2008. március 4-i ítéletében állapította meg, hogy az a tény, hogy a vitatott műtét impotenssé és inkontinenssé tette a felperest, elegendő annak megállapításához, hogy nem vagyoni kárt okoztak. [8]

A fenti érvek alapján az EJEB kimondta, hogy Portugália megsértette a megkülönböztetés tilalmát (14. cikk) az egyezmény magán- és családi élethez való jogával (8. cikk) kapcsolatban a kérelmező esetében.

Felkészítő: JUDr. Zuzana Števulová

[1] Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2017. július 25-i ítélete a Carvalho Pinto de Sousa Morais kontra Portugália ügyben, sz. 17484/15