PRÁGA - Pontosan ezen a napon, október 29-én, öt évvel ezelőtt az ENSZ szerint a Föld lakossága elérte a hétmilliárdos szintet. Kiválasztott adatokat és érdekes tényeket hozunk a bolygónkon eddig élt emberek számáról, becslések szerint, több mint százmilliárdra.
A polgári korszak kezdetén a történészek becslése szerint körülbelül 200-300 millió ember élt a világon, azóta a népesség folyamatosan növekszik, kivéve bizonyos, elsősorban pestisjárványok okozta ingadozásokat. Az első milliárd alatt a világ népessége 1804-ben eltolódott. A következő milliárdra 123 és 32 év, majd 15 és 13 év kellett az emberiségnek. Ötmilliárdról (1987. július) hatra (1999. október) ez legalább - 12 év volt az ENSZ szerint hat-hét milliárdra (2011. október) és egy évvel többre (13 év).
A légszennyezésről szóló MAP halálos igazságot tár fel: a legrosszabb helyzetben lévő Szlovákia fertőzött
Becslések szerint ma 7,4 milliárd ember él a világon, és a világ tíz év alatt elérheti a 8 milliárdos határt. 2050-re a népesség körülbelül tízmilliárdra nő, és fél évszázaddal később a Földet akár 11,2 milliárd ember is lakhatja. A világ népességének növekedésének azonban lassabban kell folytatódnia. Ötven évvel ezelőtt az éves növekedés két százalékos volt, tavaly 1,2 százalékos volt, és száz év múlva a világ népessége szinte stabilizálódhat. A világ népességnövekedésének lassulása a csökkenő születési aránynak köszönhető. Míg 1950-ben egy nőre átlagosan öt gyermek volt a világon, most 2,5 gyermek.
A népesség növekedésének lassulása mellett a fő tendencia a városokban élő népesség arányának növekedése lesz. Míg 1800-ban a világ népességének csak három százaléka élt városokban, manapság ez több mint a fele, 2030-ra pedig 75 százaléka. A fejlődő országok városi népessége megduplázódik, a városi terület pedig megháromszorozódik. Tizenöt év múlva a globális bruttó hazai termék 80 százaléka városokra koncentrálódik. Várhatóan a leggyorsabban növekedni fognak azok a kisebb városok, ahol kevesebb mint egymillió ember él, és amelyekben a város lakosságának 59 százaléka él.
Egy másik tendencia az, hogy Ázsia csökkenő túlsúlya Afrika javára és Kína elveszíti a népesség vezető szerepét. Kína továbbra is a legnépesebb ország (1,4 milliárd ember), de a második India (1,3 milliárd) valószínűleg meghaladja 2030-ig a magasabb születési arány miatt. Az Egyesült Államokkal, Indonéziával, Brazíliával, Pakisztánnal és Nigériával együtt a két ország teljes lakossága 3,85 milliárd, ami a világ népességének több mint a fele. A kontinensek közül Ázsia a legnépesebb, az emberiség mintegy 60 százaléka él, őt követi Afrika (15 százalék) és Európa (12 százalék). Az előrejelzések szerint azonban Ázsia túlsúlya csökken, és 2050-re Ázsia részesedése a világ népességéből "csak" 54 százalékos lehet, míg Afrikában ez az arány 25 százalékra, Európában pedig csak mintegy nyolc százalékra csökken.
A világ népességének átlagéletkora harminc év, a férfiaknál 29,4 év, a nőknél 30,9 év. Becslések szerint a világon valaha éltek teljes száma körülbelül 108 milliárd. A nyelvek közül kínaiul beszél, kevesebb mint egymilliárd ember beszél. Mögötte spanyol (több mint 400 millió) és angol (360 millió) áll. Vallás szerint a legelterjedtebb kereszténység (csaknem 32 százalék - 2,2 milliárd) megelőzi az iszlámot (22,3 százalék - 1,6 milliárd), körülbelül egymilliárd hinduk és nem hívő.