A többség a gyermekek gondjai normálisak, ideiglenesek, és a gyerekek végül kinövik őket. Sok gyermeki aggodalom irracionálisnak tűnik a felnőttek számára, és ettől nem kell tartani. Ez azonban valódi probléma a gyermekek számára, ezért a szülőknek segíteniük kell őket ennek leküzdésében.
A gyermekeknél nem minden félelem rossz. Valójában számos aggály fontos védelemként vagy óvatosság jeleként szolgál bizonyos helyzetekben. A szülők óvatosságra és bizonyos fokú szorongásra tanítják a gyerekeket, pl. amikor átkel egy úton vagy tűzzel. Ilyen helyzetekben a szorongás hasznos lehet, mert megvédi a gyermeket a sérüléstől vagy sérüléstől.
Ha a gyermek félelme és szorongása megakadályozza normális tevékenységek elvégzésében, akkor ez szorongásos rendellenesség lehet. A gyermekek szorongásos rendellenességei a gyermekpszichiáterek leggyakoribb rendellenességei közé tartoznak. A felnőttkori szorongásos rendellenességek gyakran először gyermekkorban jelentek meg, ezért a korai gyermekkori szorongásos rendellenességek kezelése rendkívül indokolt.
Rémült gyermek
Néhány gyermek jobban megijedt, mint mások. A következő tényezők járulhatnak hozzá ehhez:
- Genetikai fogékonyság - Néhány gyermek temperamentuma általában érzékenyebb és érzelmesebb
- Legalább egy rémült szülő - a gyerekek szüleik követésével tanulják meg a viselkedést, és sok viselkedési mintát vesznek el tőlük
- Túlzott szülői nevelés - a szülőtől függő gyermek nagyobb valószínűséggel tehetetlennek érzi magát
- Stresszes események - például szülői különválás, sérülés vagy kórházi ápolás
Félelem újszülöttektől és csecsemőktől
Kisgyermekeknél a legtöbb félelem fejlesztő. Minden egészséges egyén szembesül velük. Ahogy jönnek, ezek a félelmek elhalványulnak vagy teljesen elmúlnak. A születés után az újszülött 1-vel néz szembe
a félelem legkorábbi formája, a fizikai kapcsolat elvesztésétől való félelem.
A 7. és 9. hónap körüli gyermekeknél alakul ki félelem az idegenektől. A gyermek válasza egyre növekvő képességére, hogy különbséget tegyen ismerős és ismeretlen arcok között. Ebben a korban a gyermek ragaszkodhat a szülőhöz és sírhat, amikor egy ismeretlen személy hozzá fordul. Ez a félelem általában az első év végére eltűnik 3
Az elválasztási szorongás hasonló az idegektől való félelemhez. Általában a baba 8. hónapja körül jelenik meg 1
. A szeparációs szorongás a gyermek egészséges érzelmi fejlődésének része. Ebben a korban a gyermek erős érzelmi kötődést mutat az anyához (vagy más főgondozóhoz). Biztonságban és magabiztosnak érzi magát vele. Ezért a gyermek sírva fakad, hirtelen ez a személy eltávolodik tőle, vagy nem látja. A fordulópont napról napra megtörténhet. Az elválasztási szorongás a legtöbb gyermeket az óvoda végére elhagyja.
Kora korában a gyermek félhet a hangos zajoktól vagy a hirtelen mozgástól, a nagy tárgyaktól és a házban bekövetkező változásoktól is.
Félelem a kisgyermekektől és az óvodásoktól
2-3 éves korában a gyermeket megijesztheti az általuk rögzített ismeretlen hang vagy kép. A gyermeket megijesztheti egy túl közel megközelítő ismeretlen állat, vagy fülsiketítő sziréna.
A gyerekek is szoktak félni a közös dolgoktól, pl. porszívó, víz levezetése a fürdőből, öblítés a WC-vel. Ennek oka, hogy bár a gyermek ismeri a környezetet vagy a dolgot, még nem ért mindent, ami abban a környezetben történik. E félelmek közül sok irracionálisnak tűnhet a felnőttek számára. Egy olyan gyermek, mint lehet, hogy tudja, hogy a porszívó elszívja a szennyeződéseket, de nem biztos abban, hogy nem szívja-e meg az övét.
A 3-6 éves gyermekek megpróbálják megkülönböztetni, mi a valódi és mi nem. Amíg ezt nem tudják felismerni, félelmet érezhetnek attól, amit látnak vagy felvillannak a képzeletükben. Ezért gyakran félnek a jelmezes emberek (pl. Ördög), a szellemek és a természetfeletti lények.
Az óvodások gyakran félnek attól, hogy mi történhet. Ezért gyakran küzdenek a sötétségtől, a pincéktől, a szekrényektől és az ágy alatti helytől, valamint az éjszaka vagy a sötétben hallott hangoktól. Nem csoda, hogy a rémálmok az óvodás korú gyermekeknél csúcsosodnak ki. Mivel nem tudnak különbséget tenni a valóság és a fantázia között, valóságosnak érzem az ijesztő éjszakai álmokat. Ha azonban megtanulják legyőzni ezeket a félelmeket és szorongásokat, és az életkorral meg tudják különböztetni a valóságot a fantáziától, akkor az önálló alvás képességük is megerősödik 11
Félelem iskoláskorban
Az idősebb gyermekek rájönnek, hogy néha rossz dolgok történnek. Amit azonban nem tudnak megérteni, annak valószínűsége, hogy ilyen ijesztő dolgok történhetnek. Ugyanakkor gyakran hallanak róluk a barátoktól, látják őket hírekben vagy újságokban. A gyermek ezért félhet természeti katasztrófáktól, háborútól, szülői válástól 1
, tolvaj, aki bejut a szobájába, lövések vagy betegség.
A gyermek iskolai szocializációja miatt félnek az iskoláskorú gyermekek iskolai kudarcától is. A pubertáskor a társadalmi státusz és a társadalmi elfogadás szükségessége is előtérbe kerül, ami szintén aggodalomra adhat okot a gyermek számára. Az idősebb gyermekeknek aggályaik vannak a tágabb világgal, az erkölcsi kérdésekkel és a jövőbeli sikereikkel vagy az alkalmazásukkal kapcsolatban is.