1. Példa: Lehetőségünk van további 200 darab, darabonként 90, - SKK értékű termék eladására
költsége 100, - Sk/darab, a meglévő kapacitás felhasználásán belül:
Eredeti új differenciálmű
N és V alternatív alternatíva
1000 db 1200 db +200 db = 1/5
à 120, - Sk à 90, - Sk
közvetlen bér 35 000 42 000 7 000
közvetlen anyag 20 000 24 000 4 000
rezsi - változó. N 15 000 18 000 3 000
rezsi - fix N 30 000 30 000 -
összesen 100 000 114 000 14 000ba kerül
realizációból származó bevételek 120 000 138 000 18 000
nyereség 20 000 24 000 4 000
Ha a további termelést a meglévő kihasználatlan kapacitáson belül hajtják végre, azaz lesznek
a különbözeti bevételeknél alacsonyabb különbözeti költségek. Ez az alternatíva mindazonáltal az lesz
előnyös, mert az állandó költségek széttöredezettek. Ez növelni fogja az elköltött hatékonyságot
költségek. Az egységenkénti állandó költségek szétaprózódása növeli a nyereség tömegét
akkor is, ha csökkentik a további termelés eladási árát, ha a termelési egység ára
magasabb lesz, mint az egy termelési egységre eső függő költségek.
további gyártás (termék vagy szolgáltatás hozzáadásához),
hozott vagy vásárolt
eladni vagy folytatni (a növekvő költségek kompenzálása a
a további eljárások növekvő bevételei)
A) A "kiegészítő termelés" típus döntési szerepe
Annak eldöntésekor, hogy a termelést (szolgáltatásokat) szabad kapacitáson belül bővítsük-e, előfordulhatnak
két alapvető helyzet:
vagy az új termék kiegészíti a már gyártott vagy eladott termékeket
a piacon meglévő terméket helyettesíti.
Megjegyzés: Ehhez a számításhoz elegendő összehasonlítani a többletköltségeket a további költségekkel
vagy hasonlítsa össze a lehetséges költségek növekedését a lehetséges bevételek növekedésével.
A már felmerült költségek tehát nem relevánsak.
Döntse el, hogy helyénvaló-e további termelést előállítani, saját költségen 165-re értékelve
ezer. Sk és 200 ezer eladási áron. Sk.
A termelést el tudjuk adni, ha:
- A követelés kifizetéséhez 5% -os éves hitelt biztosítunk az ügyfélnek,
- saját részvényeinkhez 15% -os kamatozású hitelt kell felvennünk a banktól.
a megvalósult termékek saját költségei. 165.000, - Sk
kamatkülönbség. + 16.500, - Sk
elég releváns költségek. 181 500 SKK
a termelés eladási ára. 200 000 SKK
profit az eladásokból. 18 500 SKK
2. Példa: A kollégák szállást béreltek a Tátrában, ahol fontolóra veszik a szállás biztosítását
átlagosan 200 ember számára, évente 360 nap reggelivel. A reggeli elkészítéséhez Önnek is szüksége van
újjáépíteni a konyhát 300 ezer SKK-ért, vagy használhatja a szomszédos cég reggelijét.
A reggeli tényleges költsége 10, - Sk, ha a vételár 12, - Sk.
önálló főzés. [10 x (360x5) x 200] + 300 000 = 3 900 000 Sk
reggelit vásárol. 12 x (360x5) x 200 = 4 320 000 Sk
Ha a becslések helytelenek voltak, pl. az időfelhasználás évente 220 nap lenne, csak 150 vendég számára
átlagosan, és fordítva az újjáépítés költségei növekednének, a számítás más lenne
önálló főzés. [10 x (220x5) x 150] + 350 000 = 2 000 000 Sk
reggelit vásárol. 12 x (220x5) x 150 = 1 980 000 SKK
3. példa: A Feró árusítóhelyet bérelt egy árucsarnokban Trencsénben, és eladást fontolgat
összerakatlan kerékpárok. Feró fontolgatja, hogy Edet korábban biciklizni fogja
összeszerelve eladó. Összeszerelés nélküli kerékpárokat 100 euróért lehet megvásárolni és 200 euróért eladni
EUR. Ha Edo kerékpárokat állítana össze 16 euróért óránként (a szerelés ½ órát vesz igénybe), akkor az lenne
210 EUR-ért eladhatók.
A vételár nem releváns, ezért összehasonlítjuk a hozzáadott többletköltségeket és bevételeket. Feró
úgy dönt, hogy összeszereli a kerékpárokat, mert minden kerékpárért 2 EUR-t keres.
4. Példa: Egy erőmű villamos energiát állít elő. energia (az egyetlen típusú energia) és
a megfigyelt (számítási időszakban)
68 366 MWh-t termelt az alábbi költségekkel:
anyag - üzemanyag. 35.098.200 Sk
közvetlen bérek (a termelésben). 245,350 Sk
egyéb termelési általános költségek (beleértve az értékcsökkenést is). 15. 823,100 SKK
Közigazgatási igazgató. 3 620 000 Sk
Határozza meg a termelési általános költségek részarányát MWh-ban, és derítse ki az adott tétel megtakarítását vagy túllépését,
amikor az MWh/saját költségeket előzetes számítással 821 SKK-ban határozták meg.
Az összes költség 54 786 650 SKK/68 366 SKK MWh = 801,37 SKK/MWh.
Az előzetes számításhoz képest az egy MWh-ra eső megtakarítás 19,63 SKK.
5. Példa: Rúno, a.s. steppelt takarókat - D, párnákat - V gyárt és dekoratív gyapjúból
párnák - O. A tűzés előkészítésének saját költségeit az adott számításra tervezik
időszakban összesen 36 000 SKK.
Egyéb termelési paraméterek:
fogyasztási standard 4 2 1 kg törmelék/1 db
fogyasztási szabvány 4 2 1 m szövet/1 db
vételár 25 25 50 SKK/1 m szövet
közvetlen bérek 32 16 24 SKK/1 db
egyéb pr. Költségek 20 12 30 SKK/1 db
teljesítményterv 200 400 200 darab
1. Használja a számítást az egyes termékek (házon belüli) termelési árának meghatározásához
saját teljesítményköltségeinek összege.
2. Határozza meg a tervezett teljesítmény teljes saját költségét.
1. A vágás előkészítésének saját költségei, mindegyikre külön költségvetéssel
termékek arányszámokkal, azaz a nyíró súlya felett
egyedi termékekben és a darabszám tervét.
Összes vágási költség:
összes hulladékfogyasztás = SKK/kg = 36 000: (4x200) + (2x400) + (1x200) = 36,000: 1800 = 20
Az alapfogyasztási normák és az anyagfogyasztási normák értékelése után ezek egységára már lehetséges
összeadja az egy egységre eső költséget, és meghatározza a teljes teljesítményt, megszorozva azokat a tervezettel
Egységes (házon belüli) termelési ár:
A = 232, - (4x20 + 4x25 + 32 + 20)
B = 118, - (2x20 + 2x25 + 16 + 12)
C = 124 - (1x20 + 1x50 + 24 + 30).
2. Tervezett teljesítmény a teljes saját költségen értékelve:
46 400 + 47 200 + 24 800 = 118 400 SKK összesen.
6. Példa: Egy divatszalon elvégezte az igényfelmérést, és úgy döntött, hogy ruhákat varr
egyedi. Előkészületben
elkészített egy tipikus rendelésszámítást az eredeti terv és a költségvetés alapján:
1. A műhelyben 5 szabó és 1 tisztviselő dolgozik, mindannyian bruttó 10 000 SKK fizetéssel.
A bérek kiszámításakor 10% -os morbiditást feltételezünk, figyelembe véve ezt a részt
női munkavállalónak vannak kis gyermekei.
Munka költségek. 648 000 Sk
2. A társadalombiztosítás éves. 220 320 Sk
3. Bérelt helyiségek bérleti díja évente. . 240 000 Sk
4. Évente energia. 100.180 Sk
5. Posta, telefon, anyagok, díjak költségei. 50 000 Sk
6. Gépek, berendezések értékcsökkenése, műszaki fejlesztés.158 000 SKK
7. Kockázatok, adók és illetékek, várható nyereség. 250 000 Sk
8. A megrendelések várható összetétele 1: 1 a választék összetételére
egy réteg egy szoknyához és normatív időfogyasztás: 2 óra az S teljesítménynél és 4 óra az időigénynél
K teljesítmény (van beépített 10% -os időtartalék). Éves felhasználható időalap egy
szabó 2000 óra.
Milyen rezsiköltséget kell hozzáadni a közvetlen anyaghoz rétegenként és rétegenként
egy szoknya a szalon bokájának kitöltésére
munkájuk megtérült.
a) Ha a béreket belefoglaljuk a rezsiköltségekbe, akkor összesen
a közvetett költségek évente becsülhetők:
b) A számítási alap lehet a használható órák száma:
= 2 000 óra x 5 szabó = 10 000 óra munka
Rezsi pótdíj átalakítás:
az összes közvetett és közös számítási költség
a számítási alap teljes mennyisége
= 1666500 SKK: 10000 egység = 166,65 SKK egy óra munkaért
> 166,65 Sk x 2 munkaóra = kb. 333 Sk felár egységenként
> 166,65 Sk x 4 munkaóra = kb. 666 Sk pótdíj egységenként K
c) A teljesség kedvéért: Egy év alatt összesen 1666 kabát és szoknya varrható és értékesíthető.
7. Példa: LISO, a. val vel. új hosszú távú szerződést nyert, amelyre
bővíteni kell a termelést
saját alkatrészek, díszlécek. Meg kell oldania a megfelelőség vagy a kapacitásbővítés kérdését
gépek és prések.
A prés 8 azonos présgéppel működik, a napi teljesítmény a 120 beépített kapacitás alapján adható meg
darabok öntvények gépenként. A műhely jelenlegi napi termelése 790 darab.
A telepített kapacitás nem növelhető.
Hány új gépre van szüksége a vállalatnak, ha 1203 termék eladása van?
8x120 = 960 => 1203-960 = 243 => 243: 120 = 2,025 => 3 új gépre van szükség
3 új gépet kell telepítenünk (a fix költségek oszthatatlanok, a valós teljesítmény az
8. Példa: A BUBO vállalat teljesítményét és összköltségeit két po
egymást követő időszakok. Tudjuk
az időszakban nem lépték túl a kapacitást.
időszak: teljes kibocsátás (∑ V) összes költség (∑ N)
1. év 35.320 SKK 28.800 SKK
2. év 42 200 SKK 33 250 SKK
Tudja meg az állandó költségeket (FN)
a) Nem volt túlkapacitás, a kibocsátás növekedését a jobb kapacitáskihasználás és növekedés okozta
a költségeket a változó költségek növekedése okozza.
N = 33 250 - 28 800 = 4 450
Q = 42 200 - 35 320 = 6880
b) Ha az összes költség megegyezik a fix költségek és a változó költségek összegével, akkor:
∑ N = FN + vnj x Q, majd vnj = ∑VN/∑ Q, ill. . . Δ∑VN /.Δ∑Q
Az egységnyi változó költségek vnj megegyeznek az összes változó költség növekedésével
osztva a hatalom növekedésével:
vnj = 4 450/6 880 = 0,6468 SKK (kimeneti egységenként SKK-ban)
és az állandó költségek meghatározhatók az összes költség és a változó költségek különbségeként
akkor (az 1. és 2. időszakból számítva) állandó költségek = 5.955 SKK
[(33 250 + 28 880) - < (35 320+42 200) x 0,6468>]: 2 = 5 955 Sk
9. Példa: A telepített kapacitáson belüli tartomány optimalizálásakor (alternatív helyettesítés)
megtudjuk a lehetséges megoldások összhatását. A tartomány változásainak eldöntésekor
egységnyi egységre vonatkozó jelentős árrés és egységenként egységenként változó költségek
költségek. A már felmerült állandó költségek nem relevánsak.
a) Az ABC 2 terméket gyárt ugyanolyan kivitelezéssel, ezek gyártása felcserélhető:
termék A. 270 Sk 500 Sk 230 Sk
termék B. 380 Sk 650 Sk 270 Sk
vnj - változó költségek
cj - egységeladási ár
mj - árrés egységenként.
Amíg mindkét piacon azonos az érdeklődés a piacon, az érdeklődés meghaladja a jelenlegi termelést
a B terméket részesíti előnyben, árrése 40, - Sk nyereséggel magasabb.
b) Az ABC 2 különböző munkaerővel rendelkező terméket állít elő, előállításuk egymással lehetséges
(vnj és cj ugyanazok, mint az a) esetben):
A termék - 1 óra időt vesz igénybe és 230 SKK árrést hoz 1 óra munka során,
B termék - 2 óra időt vesz igénybe és 135 SKK árrést hoz 1 óra munka alatt.
Amennyire a piaci körülmények megengedik, a vállalat az A terméket részesíti előnyben, mert magasabb
C) A választék újraszámításai elvégezhetők:
teljes bruttó fedezet (fedezet)
az állandó költségek viszonylagos megtakarítása
úgynevezett filléres márka.
Minél nagyobb a margó, vagy minél alacsonyabb a "penny mutató", annál jobb az opció.
"Büntetési mutató": a vonatkozó összes költség és a bevételek aránya:
10. Példa: Egy adott tevékenység fix költségei. 100 Sk
változó költségek. 5 Sk
egységár. 8 Sk
Egy filléres mutatóval derítse ki, hogy jobb-e egy adott kapacitás, költség és ár esetén
termeljen 40 vagy 45 db-ot.
40 HU egység teljesítményénél: 100 + (5x40)/(8x40) = 300/320 = 0,94
45 HU egység teljesítményével: 100 + (5x45)/(8x45) = 325/360 = 0,90
A második esetben a penny mutató kedvezőbb - a költségeket hatékonyabban fektetik be (
a jobb kapacitáskihasználás oka).
11. PÉLDA - Tervszámítás: Egy magáncégnél a termelésen belül van
feldolgozott köztitermék és véglegesítve van
félkész áru raktár. A félkész termékeket és a termékeket bekerülési értéken értékelik, beleértve az előállítási költségeket is
felső. A gyártó kettős könyveléssel könyvel, ÁFA nélkül.
A saját költség előzetes kiszámítása a termelési költségvetés kidolgozásához alapul
a következő becslések alapján:
a) befejezetlen termelés egységenként - félkész termék 2 kg 300 SKK anyagot fogyasztunk
és egy óra munka. Órabére 30 SKK.
b) a félkész termék további feldolgozása termékké 0,5 kg - ot emészt fel
20 SKK/kg és a munkavállaló 4 órás munkája, órabére 40 SKK.
c) a 400 termék gyártási költsége eléri a havi 3000 koronát, azaz 7,50 SKK termékenként.
Határozza meg egy félkész termék és egy termék saját költségeinek összegét, előzetesen
számvetés számukra.
a) A kiszámított, becsült saját költségek összege eléri az egyik félkész terméket:
(2 x 300 Sk) + 30 Sk. = 630 Sk
egy késztermék esetében:
630 SKK + (20 SKK/2) + (4 x 40 SKK) + 7,50 SKK. = 807,50 Sk.
b) Elszámolás a pénzügyi könyvelésben:
A tényleges költségeket a pénzügyi számlák költségszámláin folyamatosan terhelik
A saját költségen folyamatban lévő munkákat átadják a raktárnak
Félkész termékeket adnak ki befejezésre. 612/122
A termékeket a befejezés után a termékraktárban fogadják el. 123/613
Eladáskor számlát állítunk ki. 311/601
A raktárból az ügyfélnek kiadott áruk. 613/123
12. PÉLDA: A vendéglátóipar vállalkozója kiszámítja az előzetes árat
egyszeri egész napos rendezvényre,
amelyen az ügyfél megrendelése szerint 15 fő vesz részt. A megbeszélt menü Szegeden található
gulyás, italokért a résztvevők maguk fizetnek. Ez a művelet a teljes kapacitást felhasználja
vállalkozás. Ez egy egyedi számítás.
Határozza meg az egyes költségváltozók értékeit a saját elképzelése szerint
vendéglátás és rend, valamint az Ön területén valós árviszonyok szerint. Számolja újra
a megrendelés közvetlen és általános költségei, igazolja az eljárást és az eredményt. Hozzászólás a jövedelmezőséghez
az ilyen tevékenység a tervezett feltételek mellett.
A vállalkozó saját költségeinek kiszámítását az étkezés receptjére alapozza, azaz szorzás
adagok mennyisége és az alapanyagok ára - közvetlen anyagköltség. Tartalmazza a teljesítmény árában
a személyzet (szakács, pincér) közvetlen bére, valamint a termelési és adminisztratív költségek aránya.
Ez a segédanyagok, az energia, a víz, az edények, berendezések kopásának fogyasztásán alapul
konyha és étkező. A költségek magukban foglalják a takarítás, karbantartás és a kezelés költségeit is
adminisztráció és bérelt helyiségek. A közvetett költségeket a megrendelés alapján kell kiszámítani
ütemterv alapján, amely ebben az esetben az időfogyasztás lesz. Végül egy vállalkozó
hozzáadja saját javadalmazását (ez az adózás előtti eredmény része), és adott esetben
Az ár végleges meghatározásakor tiszteletben kell tartaniuk a piaci feltételeket.
13. PÉLDA: A vállalat három alkalmazottat küld üzleti útra
400 km-re lévő helyre.
A szállást és az étkezést a partner biztosítja. Döntenek az utazás módjáról.
Előzetesen számolja ki saját költségeit egy három fős üzleti útra
a vállalat alkalmazottai, hasonlítsa össze az utazási költségek összegét.
Döntsön a legelőnyösebb változatról:
1. ha vonaton vagy buszon valódi viteldíjak szerint közlekednek,
2. ha az alkalmazott saját járművét "kilométerenként" használja,
3. ha céges autót használnak sofőrrel (üzemanyag-fogyasztás, kopás
járművek, abroncskopás, vezetői fizetés)
A számítások valós árakon és béreken alapulnak, és tiszteletben tartják a hatályos rendelkezéseket
az utazási törvény. Hozzászólás a felhasznált kiindulási pontokhoz, a valósak különbségeinek kommentálása
költségek és időfogyasztás. Válassza ki a legmegfelelőbb megoldást.
A megoldás a megoldó hatáskörébe tartozik.
14. PÉLDA: A vezetésvezérlési módszert használják az autó üzemeltetésében
üzemanyagokkal,
a Rekordban szereplő fogyasztási standard és a tényleges (jelentett) fogyasztás aránya alapján
a jármű működéséről.
A sofőr 45 literes fogyasztást jelentett az Oktavia céges autó működésének nyilvántartásában
benzin szuper 542 km-nél. Az út 49 km-t tett meg a város körül, 251 km-t az autópálya mentén és a többit
hegyi terepen (amikor neki is volt teherautója).
Az előző mérésből modell-fogyasztási standardokat állítottak össze, amelyek kimondják, hogy:
a) a műszaki tanúsítvány szerinti fogyasztás alapszintje 7,2 l/100 km,
b) a városi vezetés üzemeltetési pótdíja 0,15,
c) a terepvezetés üzemeltetési pótdíja 0,2,
d) működési pótdíj pótkocsival történő vezetésért 0,1.
Számolja újra a standard fogyasztást, és keresse meg az egységköltség - fogyasztás - eltérését
üzemanyag (üzemanyag) a szabvány szerint.
a) az alapfogyasztás átszámítása: (7,2: 100 x 542) = 39,0 l
b) a pótdíj város általi átalakítása: (7,2: 100) x 49 x 0,15 = 0,5 l
c) terepjáró pótdíj + pótkocsi pótdíj átalakítása:
(7,2: 100) x 242 x (0,2 + 0,1) = 5,21
t. j. összesen: 44,7 liter
Teljes eltérés a normától: 45 - 44,7 = 0,3, majd 0,6% -kal meghaladja a normát.
Az észlelt eltérés a járművezető anyagi érintettségén belül értékelhető
üzemanyag-megtakarítás és egyúttal felhasználható a műszaki állapot ellenőrzésére
15. PÉLDA: Közlekedési központ (áruszállítási központ) értékesít más részlegeknek
kimenetei (tkm)
előre létrehozott VPC-k a Központ által számított teljes saját költség szintjén, nevezetesen
Kimeneti egységenkénti költség:
- PHM. 5 SKK (közvetlen anyagköltség)
- járművek javítása és karbantartása. 1 SKK (változó rezsi)
- rögzített rezsi. 4 Sk
Az állandó költségek 100 000 tkm teljes kapacitással 400 000 SKK.
A központ kapacitása az adott időszakban 102 000 tkm az alábbi költségekkel:
- 508 000 SKK üzemanyag
- 97 000 SKK javításra és karbantartásra
- 404 000 SKK fix rezsi.
Tudja meg a közlekedési központ gazdasági eredményét, és számolja ki, hogy az hogyan befolyásolta annak mennyiségét
az egységköltségek megtakarítása, a változó általános költségek és a fix használat módjának megtakarítása
Tény költségvetési eltérés
Üzemanyag 508.000 510.000 (5x102.000) + 2.000
változó rezsi 97 000 102 000 (1x102 000) + 5 000
fix rezsi 404.000 408.000 (4x102.000) + 4.000
összesen 1 009 000 1 020 000 + 11 000
A fix rezsiköltségek eltérését a jobb kapacitáskihasználás befolyásolhatta.
- itthon
- fórum
- az oldalról
- friss hús
- friss nézetek
- Belépés
- bejegyzés
Az előadásokat a 33. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően teszik közzé. 1 levél törvény c) pontja. A módosított 618/2003. Sz., Ezért csak tájékoztató jellegű. Kérjük, haladéktalanul jelezze a szerzői jog megsértését a rendszergazdának. Használati feltételek