2012. január 29
2012. január 25
Másodlagos csontritkulás
Általános információ
Az oszteoporosis a csonttömeg mennyiségi csökkenése a fokozott csontdegradáció, ill. csökkent vagy károsodott csontképződés a csontstruktúra fenntartása mellett. Ez fokozott csont törékenységhez vezet. Ennek következményei spontán törések vagy akár jelentéktelen traumákkal (kis hibás terhelések vagy sérülések) járó csonttörések. Az okozott kár gyakran visszafordíthatatlan, vagyis már nem lehet visszafordítani, és részben hatalmas, akár akut, majd krónikus fájdalommal jár.
A csontritkulás időskori betegség. A nőket sokkal gyakrabban érinti. Kockázati tényezők a gyakoribb előfordulás a családban, a testmozgás hiánya, a rossz életmód (különösen a D-vitamin és a kalcium hiánya), az UV-sugárzás hiánya (az UV-sugárzás fontos a csontépítés szempontjából), gyógyszerek (elsősorban kortizonkészítmények) használata ), a pajzsmirigy túlműködése és egyéb.
Tünetek
Klinikailag beszámoltak a testmagasság csökkenéséről, a gerinc deformációjáról, a testtartás károsodásáról, a mellkas és az ágyék gerincének fájdalmáról, valamint a csonttörésekről, különösen a comb- és a gerinc töréséről. A csontritkulást a csontásványok tartalmának meghatározásával diagnosztizálják. A terápia elsősorban korai felismeréséből áll, kalcium- és D-vitamin-hiány kompenzálásával, táplálkozási tanácsadással, testgyakorlással, női hormonterápiával, fájdalomterápiával és ok-okozati alapbetegségek kezelésével.
Diagnózis
Törések vagy csontfájdalom esetén a daganatokon kívüli egyéb okokat, a hormonális betegségeket és bizonyos örökletes betegségeket is ki kell zárni.
Az osteoporosis diagnózisa abból áll, hogy a csontsűrűséget osteodensitometriával mérjük. Az egyik módszer a kvantitatív komputertomográfia, amely a csigolyák három felsőtestének egyikének csontásványi sűrűségét méri, majd összehasonlítja a standard táblázatokban szereplő értékeket életkor és nem szerint. Egy másik módszer a DEXA (Dual-X-Ray-absorbbiometry). Kis mennyiségű sugárzással méri a csontsűrűséget. A közelmúltban vannak olyan módszerek, amelyek ultrahang segítségével mérhetik a csontsűrűséget, de ezeknek a módszereknek a pontosságát még nem értékelték véglegesen. Így következtetéseket lehet levonni a törések veszélyéről. A hagyományos röntgensugarak gyakran nagyon későn mutatják az oszteoporózis jeleit, vagy már meglévő változásokat mutatnak be, például a gerinc felszíni íveinek (úgynevezett halcsigolyáknak) a törése.
Laboratóriumi-kémiai változások csak ritkán fordulhatnak elő, kezdetben D-vitamin-hiány vagy megnövekedett csont-specifikus alkalikus foszfatáz, ez az érték fokozott csontromlással mérhető.
Terápia
Az oszteoporózis kezelésének célja a progresszió lassítása, ezáltal megakadályozva az olyan tüneteket, mint a csonttörések, mozgáskorlátozások és fájdalom. A kezelés több "egyenlő" egymás melletti ponton alapul.
Terápiás torna
A gyógytornát az izmok megerősítésére használják, így ezek az izmok pótolhatják a csontok csökkent támogató funkcióját. A mozgás képességét fenn kell tartani, és lehetővé kell tenni a gyors rehabilitációt a túlélt csonttörések után. A mozdulatlanság minden fázisa hosszan tartó fekvéssel lehetővé teszi a már meglévő csontritkulás további előrehaladását, mert csak a megterhelt és használt csont kapja meg az ingert az állandó megújuláshoz és stabilizációhoz. Ha a betegség előrehaladt, a gyógytorna segédeszközöket és támogató protéziseket nyújthat a betegnek, segédeszközökkel irányíthatja a betegeket és a mozgásképességet.
Táplálkozási tanácsok
A táplálkozási tanácsadás nagyon fontos, mivel elegendő kalcium- és D-vitamin bevitelét kell engedélyezni.A legfontosabb kalciumszolgáltatók a tej, tejtermékek és ásványvizek. 1 liter tej 1,2 g kalciumot tartalmaz, és fedezi a napi fogyasztást. Elégtelen táplálékfogyasztás esetén a kalcium és a D-vitamin pezsgőtabletta vagy ill tabletek. Mivel a kalcium felszívódását a citromsav kondicionálja, ezért ajánlott a gyümölcs (különösen a citrusfélék). A kalcium felszívódásának megakadályozása érdekében kerülni kell a spenótban, rebarbarában, kakaóban és csokoládéban lévő oxálsavat. Az alkohol és a nikotin további kockázati tényezők, ezért kerülni kell őket.
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés a csont lebontásának lelassítására vagy. profilaxisra, főleg menopauzás nőknél. Ez az az időszak, amikor az életkorral összefüggő ösztrogénhiány az osteoporosis magas kockázati tényezője.
A biofoszfátok (etidronsav, aledronsav stb.) Megakadályozzák a csont lebontását és növelik a stabilitást a csontsűrűség növelésével. A biofoszfát-terápia mellékhatásai lehetnek gyomorégés, gyomorfekély, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom. Javasoljuk kombinálni ill. a kalcium és a D-vitamin váltakozó használata. A kalcitonin, mint a szervezet saját spray formájában beadott anyaga, nemcsak a csontvesztés megelőzésére, hanem a fájdalom enyhítésére is szolgál.
A fluoridot tartalmazó gyógyszerek stimulálják a csontképződést és megsokszorozzák a csonttömeget, de a csigolyatesten kívüli törések jelentős csökkenését nem sikerült kimutatni. A menopauzás nők hormonális ösztrogénterápiája csak profilaxis, de nem terápia, ezért kritikusan meg kell vitatni a kezelő nőgyógyásszal, mivel a kockázati tényezők (a trombózis kockázata, a rák kockázata stb.) Valóban jelentősek lehetnek.
Alternatív intézkedések
A fizioterápia alternatívái, különösen az aktív napi torna, az étrend és az evtl. nem tartoznak gyógyszerekkel kombinálva. Ugyanakkor a sporttevékenység, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a kockázati tényezők elkerülése már gyermekkorban és serdülőkorban jelentősen lelassíthatja az oszteoporózist ill. teljesen akadályozza meg.
A nem kezelés következményei
A kezeletlen csontritkulás további csonttöréssel folytatódik, és csonttörésekhez vezet, amelyek a meglévő mozgási korlátozások miatt felgyorsítják a csontvesztés folyamatának kezdetét. Ez a ciklus fogyatékossághoz vezet, fájdalommal és egyéb mozdulatlanságból eredő tünetekkel társul.
Rehabilitációs intézkedések
A járóbeteg-rehabilitáció vagy a megfelelő klinikákon végzett rehabilitáció kulcsfontosságú tényező a már meglévő csontritkulásban szenvedő betegek és a csonttöréssel rendelkező betegek számára, hogy csökkentse az elmozdulást és ezáltal a folyamatban lévő csontvesztés folyamatát. A gyógytorna során fontos intézkedés a betegek oktatása és intenzív tanácsadása.
Profilaxis
Az osteoporosis megelőzése három fő szemponton alapul:
Fiatal korától kezdve fontos a kalciumban és D-vitaminban gazdag, valamint alacsony foszfáttartalmú étrend. A rendszeres testmozgás fontos a csonttömeg fenntartása, az izomerő és a koordináció érzetének támogatása érdekében. Azok, akik rendszeresen sportolnak, nemcsak nagyobb izomtömeggel rendelkeznek, hanem jobban érzik magukat a mozgás és az egyensúly fenntartása során. A hormonpótlást fontolóra kell venni a menopauza korai belépésével és az oszteoporózis fokozott kockázatával.