1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
GENOTROPIN® 5,3 mg
GENOTROPIN® 12 mg
2. A GYÓGYSZER MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTELE
A szomatropin (INN) egy rekombináns DNS-technológiával előállított és E. coli által termelt emberi növekedési hormon.
Minden kétkamrás por és oldószer oldatos injekcióhoz 6,1 mg vagy 13,8 mg szomatropint tartalmaz, ami 5,3 mg vagy 12 mg szomatropinnak felel meg 1 ml oldatos injekcióban feloldás után.
A segédanyagokról lásd a 6.1 pontot
3. GYÓGYSZERFORMA
Por és oldószer oldatos injekcióhoz
A gyógyszer leírása: Kétkamrás patron, amely fehér, steril, liofilizált port tartalmaz az elülső kamrában és tiszta oldatot a hátsó kamrában.
Feloldás után az oldat szinte színtelen, és kissé opálos lehet.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
• A növekedési hormon elégtelen szekréciója által okozott növekedési zavarok és
növekedési rendellenességek Turner-szindrómában vagy krónikus veseelégtelenségben.
• Növekedési zavarok (azaz 2-gyel elmaradva az átlagtól az átlagtól)
testfelület naponta. Nagyobb dózisokat is alkalmaznak.
Prader Willi-szindróma a gyermekek növekedésének és testösszetételének javítására
Általában napi 0,035 mg/testtömeg-kg vagy 1,0 mg/m 2 dózis ajánlott
testfelület naponta. A napi 2,7 mg-os adagot nem szabad túllépni. A kezelést nem szabad alkalmazni olyan gyermekeknél, akiknek növekedési üteme kevesebb, mint 1 cm/év, és szinte zárt epifízis-növekedési hasadékokkal rendelkeznek.
Növekedési rendellenességek Turner-szindrómában
Az ajánlott adag 0,045-0,050 mg/testtömeg-kg/nap vagy 1,4 mg/m 2
testfelület naponta.
Növekedési rendellenességek krónikus veseelégtelenségben
1,4 mg/m 2 dózis ajánlott
testfelület naponta (kb. 0,045 - 0,050 mg/testtömeg kg/nap). Ha a növekedési sebesség túl alacsony, nagyobb adagokra lehet szükség. 6 hónapos kezelés után szükség lehet az adag módosítására.
Növekedési rendellenességek a terhességi korban kicsiben született gyermekeknél (SGA)
A szokásos ajánlott adag 0,035 mg/testtömeg-kg/nap (1 mg/m 2
testfelület/nap) a végső magasság eléréséig (lásd 5.1 pont). A kezelést az első kezelési év után fel kell függeszteni, ha a növekedési sebesség kisebb, mint +1 SD. A kezelést abba kell hagyni, ha a növekedési ráta 14 év (lányoknál) vagy> 16 év (fiúknál), ami megfelel az epiphysealis növekedési hasadékok lezárásának.
Ajánlott adagolás gyermekgyógyászati betegeknél
A kezelést alacsony, napi 0,15 - 0,30 mg dózissal kell elkezdeni. Ezt az adagot fokozatosan kell növelni, a beteg egyedi igényeinek megfelelően, amelyet az inzulinszerű növekedési faktor-I (IGF-I) koncentrációja határoz meg. A kezelés célja az IGF-I koncentráció elérése 2 SD tartományban az átlagosan életkorral korrigált értéktől. A kezelés kezdetén normális IGF-I koncentrációjú betegeknek növekedési hormont kell adni, amíg az IGF-I standard felső határa nem haladja meg a 2 SD-t. A dózist a klinikai válasz és a mellékhatások függvényében is titrálhatjuk. A napi fenntartó adag ritkán haladja meg az 1 mg/nap értéket. Nagyobb dózisokra lehet szükség a nőknél, mint a férfiaknál, mivel a férfiak idővel érzékenyebbé válnak az IGF-I iránt. Így fennáll annak a kockázata, hogy a nőket kezelni lehet, különösen azoknál a betegeknél, akik orális ösztrogénpótló kezelést kapnak, míg a férfiak túl nagy adagokkal. Ezért a növekedési hormon adagolásának pontosságát 6 havonta ellenőrizni kell. Mivel az életkor előrehaladtával a növekedési hormon fiziológiai termelése is csökken, idős betegeknél csökkenthető az adag. A legalacsonyabb effektív dózist kell megadni.
A GENOTROPIN® nem alkalmazható semmilyen igazolt rák esetén. A növekedési hormon kezelés megkezdése előtt le kell állítani a rákkezelést.
A GENOTROPIN® nem alkalmazható növekedési rendellenességek kezelésére zárt epiphysealis növekedési hasadékokkal rendelkező gyermekeknél.
A GENOTROPIN® nem alkalmazható Prader-Willi-szindrómában szenvedő betegeknél, akik súlyosan elhízottak vagy súlyos légzési nehézségekkel küzdenek (lásd 4.4 pont Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések).
Súlyos akut betegségben, nyílt szívműtétet, hasi műtétet, többszörös traumát, akut légzési elégtelenséget és hasonló betegségeket szenvedő betegeket nem szabad GENOTROPIN®-nel kezelni. (Helyettesítő kezelés alatt álló betegeknél lásd a 4.4 pontot. Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések).
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A GENOTROPIN® kezelésének diagnosztizálásához, megkezdéséhez és ellenőrzéséhez megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező, a növekedési hormon terápiára utaló betegek diagnosztizálásában és kezelésében jártas orvosnak.
A myositis, amely összefüggésben lehet a metakrezollal, nagyon ritka. Myalgia vagy túlzott fájdalom esetén az injekció beadásának helyén mérlegelni kell a myositis diagnózisát, és megerősítésük esetén a metakrezol nélküli GENOTROPIN®-t kell alkalmazni.
A szomatropin inzulinrezisztencia állapotot és egyes betegeknél hiperglikémiát indukálhat. Ezért a betegeket ellenőrizni kell a glükóz intolerancia szempontjából. Ritka esetekben a szomatropin-kezelés következtében a II. Típusú diabetes mellitus diagnosztizálásának kritériumai teljesülhetnek, de a legtöbb esetben olyan kockázati tényezők, mint az elhízás (beleértve az elhízott PWS-ben szenvedő betegeket), a családi kórtörténet, a szteroidterápia vagy a már fennálló rendellenességek szintén jelen voltak.glükóz tolerancia. A diabetes mellitus megerősített diagnózisával rendelkező betegeknél az antidiabetikus terápia módosítására lehet szükség a szomatropin terápia megkezdése után.
A szomatropinnal végzett kezelés során a T4 fokozott átalakulását figyelték meg T3-zá, ami a szérum T4 csökkenéséhez és a T3 növekedéséhez vezethet. Általában a perifériás pajzsmirigyhormonok szintje az egészséges egyének referencia tartományában marad. A szomatropin pajzsmirigyhormonszintre gyakorolt hatása klinikai jelentőségű lehet szubklinikus központi hypothyreosisban szenvedő betegeknél, akik elméletileg nyilvánvaló hypothyreosis alakulhatnak ki. Ezzel szemben enyhe hyperthyreosis fordulhat elő a tiroxin-helyettesítő terápiában részesülő betegeknél. Ezért a kezelés megkezdése után és a szomatropin dózisának beállításakor ajánlott a pajzsmirigy működésének ellenőrzése.
A rosszindulatú daganat kezelése következtében fellépő növekedési hormonhiány esetén ajánlott szorosan figyelemmel kísérni a rosszindulatú daganat lehetséges visszaesésének jeleit.
A combfej epiphyseolysis gyakrabban fordulhat elő, mint az általános populációban endokrin rendellenességekben, beleértve a növekedési hormon hiányát is. A szomatropin-kezelés alatt vérző gyermekeket klinikailag meg kell vizsgálni.
Súlyos vagy visszatérő fejfájás, látási problémák, hányinger vagy hányás esetén a szem hátterének vizsgálata papilláris ödéma szempontjából ajánlott. Ha a papilloedema megerősítést nyer, mérlegelni kell a jóindulatú koponyaűri magas vérnyomás diagnózisát, és a jelzett esetekben a növekedési hormon terápiát le kell állítani. Jelenleg nincs elegendő ismeret a növekedési hormon terápia további kezelésének ajánlására meggyógyult koponyaűri magas vérnyomásban szenvedő betegeknél.
A klinikai tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kezelés újrakezdése gyakran lehetséges az intrakraniális hipertónia kiújulása nélkül. Ha a növekedési hormon terápiát újrakezdik, gondos ellenőrzés szükséges az intrakraniális hipertónia jelei szempontjából.
A 60 évesnél idősebb betegek kezelésével kapcsolatos tapasztalatok korlátozottak.
PWS-ben szenvedő betegeknél a kezelést mindig alacsony kalóriatartalmú étrenddel kell kombinálni.
Növekedési hormonhoz kapcsolódó halálesetekről számoltak be olyan Prader-Willi-szindrómás gyermekgyógyászati betegeknél, akiknél az alábbi kockázati tényezők egyike vagy több volt: súlyos elhízás (200% -nál nagyobb testsúly/magasság arányú betegek), kórtörténetében légzési distressz vagy alvási apnoe, apnoe vagy azonosítatlan légúti fertőzés. A férfiak közül, akiknél egy vagy több ilyen tényező van, fokozott a kockázat.
Prader-Willi-szindrómában szenvedő betegeknél a felső légúti elzáródás, az alvási apnoe vagy a légúti fertőzések tüneteit figyelembe kell venni a szomatropin-kezelés megkezdése előtt.
Ha a felső légutak elzáródásának értékelése során kóros eredményeket észlelnek, a gyermeket a növekedési hormon terápia megkezdése előtt be kell irányítani egy otorinolarynginológus szakorvoshoz kezelésre és a légzési rendellenességről való döntés meghozatalára.
Az alvási apnoe szindrómát a növekedési hormon terápia megkezdése előtt fel kell mérni poliszomnográfiás vagy éjszakai oximetriás módszerekkel, és gyanú esetén ellenőrizni kell.
Ha a betegeknél a felső légúti obstrukció tünetei jelentkeznek (beleértve a kezdő vagy növekvő horkolást) a szomatropin-kezelés alatt, a kezelést fel kell függeszteni, és új otorinolaringológiai értékelést kell végezni.
Minden Prader Willi-szindrómás beteget ellenőrizni kell, ha alvási apnoe-szindróma gyanúja merül fel.
A betegeket ellenőrizni kell a légúti fertőzések jeleit illetően, amelyeket a lehető leghamarabb diagnosztizálni kell, és intenzíven kell kezelni. A GENOTROPIN® ellenjavallt súlyos légzési nehézségben szenvedő betegeknél (lásd 4.3 Ellenjavallatok).
Valamennyi Prader Willi-szindrómás betegnek kontrollált súlyúnak is kell lennie
növekedési hormon terápia előtt és alatt (lásd 4.3 Ellenjavallatok).
A scoliosis gyakori a PWS-ben szenvedő betegeknél. A scoliosis kialakulhat egy gyermeknél a gyors növekedés során. A kezelés alatt ellenőrizni kell a gerincferdülés tüneteit.
A szomatropin kezelés során azonban nem figyelték meg a scoliosis súlyosságának növekedését vagy súlyosbodását.
A hosszú távú kezelés tapasztalata felnőtteknél és PWS-ben szenvedő betegeknél korlátozott.
A terhességi életkor miatt kicsi születésű kisgyermekeknél a kezelés megkezdése előtt ki kell zárni azokat az egyéb okokat vagy kezeléseket, amelyek megmagyarázhatják a növekedési kudarcot.
A terhességi életkor szempontjából kicsi születésű csecsemőknél az éhomi inzulin- és glükózszintet ajánlatos a kezelés előtt meghatározni és minden évben megismételni. Azoknál a betegeknél, akiknél fokozott a cukorbetegség kialakulásának kockázata (pl. Családi kórtörténet, elhízás, súlyos inzulinrezisztencia, acanthosis nigricans), orális glükóz tolerancia tesztet (oGTT) kell végezni. Ha nyilvánvaló a cukorbetegség, szomatropint nem szabad alkalmazni.
A terhességi életkor szempontjából kicsi születésű gyermekeknél az IGF I szintjét a kezelés előtt, majd azt követően évente kétszer javasoljuk meghatározni. Ha az újbóli vizsgálat során az IGF-I szint 2 SD-rel magasabb, mint az adott életkor és pubertás mértékének referenciaértéke, az adag módosítása az IGF I/IGFBP 3 aránynak megfelelően (inzulinszerű növekedési faktort megkötő fehérje 3 ) megfontolandó.
Korlátozott a tapasztalat a kezelés megkezdéséről olyan gyermekekben, akik nem sokkal a terhességi kor előtt születtek, nem sokkal a pubertás előtt. Ezért nem ajánlott a kezelést nem sokkal a pubertás előtt elkezdeni. A Silver-Russell-szindrómában szenvedő betegek kezelésével kapcsolatos tapasztalatok korlátozottak.
A terhességi életkor szempontjából kicsi születésű csecsemők kezelésében a növekedés javulása leállhat, ha a kezelést a végső magasság elérése előtt megszakítják.
Krónikus veseelégtelenségben a vesefunkciónak a normál 50% -a alatt kell lennie, mielőtt megkezdi a kezelést. A növekedés sikertelenségét a növekedés 1 évig történő ellenőrzésével kell igazolni a kezelés megkezdése előtt. Ebben az időszakban meg kell kezdeni és folytatni kell a veseelégtelenség konzervatív kezelését (amely magában foglalja az acidózis, a hiperparatireoidizmus és a táplálkozási állapot ellenőrzését) a növekedési hormon terápia alatt.
A veseátültetés során a kezelést fel kell függeszteni.
Jelenleg nem állnak rendelkezésre végleges adatok a GENOTROPIN®-vel kezelt krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegekről.
Két, placebo-kontrollos vizsgálatban a GENOTROPIN® hatását vizsgálták 522 kritikusan beteg felnőtt páciensnél, akiknél nyílt szívműtét, hasi műtét, többszörös trauma és akut légzési elégtelenség volt szövődmény. Az 5,3 mg vagy 8 mg GENOTROPIN® kezeléssel kezelt betegek halálozási aránya magasabb volt (42%), mint a placebót kapó betegeknél (19%). Ezen információk alapján ezeket a betegeket nem szabad GENOTROPIN®-nal kezelni. Mivel nem állnak rendelkezésre adatok a növekedési hormonpótló kezelés biztonságosságáról kritikus betegekben, ilyen körülmények között mérlegelni kell a kezelés folytatásának előnyeit a lehetséges kockázattal szemben.
Minden olyan betegnél, akinek hasonló vagy más kritikus állapota alakul ki, mérlegelni kell a GENOTROPIN® kezelés potenciális előnyét a lehetséges kockázattal szemben.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A felnőttek növekedési hormonhiányos betegeinek interakciófigyelő adatai azt mutatják, hogy a szomatropin beadása növelheti a citokróm P450 izoenzimekkel metabolizált anyagok clearance-ét. A citokróm P450 3A4 által metabolizált anyagok (pl. Nemi hormonok, kortikoszteroidok, görcsoldók és ciklosporin) clearance-e különösen megnövekedhet, és alacsonyabb szintre vezetheti ezen anyagok plazmaszintjét. Ezen adatok klinikai jelentősége nem világos.
Lásd még a cukorbetegség mellitusáról és a pajzsmirigy diszfunkciójáról szóló 4.4. Szakasz állításait, valamint az orális ösztrogénpótló kezelésről szóló 4.2.
4.6 Terhesség és szoptatás
Terhes nőknél nincs klinikai tapasztalat a szomatropinnal kapcsolatban. Az állatokon végzett kísérleti adatok hiányosak. Terhesség észlelése esetén a GENOTROPIN® kezelést fel kell függeszteni.
A fiziológiás terhesség alatt az agyalapi mirigy növekedési hormon szintje a 20. terhességi hét után jelentősen csökken, a terhesség 30. hetére pedig szinte teljesen felváltja a placenta növekedési hormonja. Ezért növekedési hormonhiányban szenvedő nőknél nem valószínű, hogy a szomatropin helyettesítő terápiát folytatni kell a terhesség harmadik trimeszterében.
Nem ismert, hogy a szomatropin kiválasztódik-e az anyatejbe, de az intakt fehérje felszívódása egy szoptatott csecsemő gyomor-bél traktusában nagyon valószínűtlen.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A GENOTROPIN® nincs hatással a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre.
4.8. Káros hatások
A növekedési hormon hiányban szenvedő betegeket az extracelluláris térfogat hiánya jellemzi. Ez a hiány gyorsan korrigálható a szomatropin terápia megkezdése után. A felnőtt betegek gyakran folyadékretencióval kapcsolatos mellékhatásokat tapasztalnak, mint például perifériás ödéma, végtagmerevség, artralgia, myalgia és paresztézia. Ezek a mellékhatások általában enyhe vagy közepesen súlyosak, a kezelés első hónapjaiban jelentkeznek, és spontán vagy az adag csökkentése után megszűnnek.
Ezen mellékhatások előfordulása összefügg a dózissal, a betegek életkorával, és valószínűleg fordítottan összefügg a betegek életkorával a növekedési hormonhiány megjelenésekor. Ezek a mellékhatások gyermekeknél ritkábban fordulnak elő.
Az injekció beadásának helyén átmeneti helyi bőrreakciók gyakran fordulnak elő gyermekeknél.
Ritka esetek II. Típusú diabetes mellitusról számoltak be.
Ritka esetekben jóindulatú koponyaűri magas vérnyomásról számoltak be.
Kárpát-alagút szindrómáról felnőtt betegeknél ritkán számoltak be.
> 1/100, 1/1000, 1/10 000, o C (hűtőszekrényben).
A belső és a külső dobozban tárolandó. Ne fagyjon le.
Legfeljebb 25 oC hőmérsékleten tárolható 1 hónapig.
Oldat feloldás után:
GENOTROPIN® 5,3 mg:
Az oldatos injekció eltarthatósága 28 nap, 2-8 ° C-on tárolva (hűtőszekrényben). Óvja a fénytől. Ne fagyjon le.
GENOTROPIN® 12 mg:
Az oldatos injekció eltarthatósága feloldás után 21 nap, 2-8 oC-on (hűtőszekrényben) tárolva. Óvja a fénytől. Ne fagyjon le.
6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
Belső csomagolás: I. típusú színtelen üveg dupla kamrás utántöltés, 2 szürke bróm-butil gumidugattyú az első kamrát tömíti, alumínium kupak szürke bróm-butil gumitárcsával a hátsó kamrát.
A kétkamrás patront a GENOTROPIN® Pen 5,3 mg vagy a GENOTROPIN® Pen 12 mg injekciós rendszerben használják.
Külső csomagolás: extrudált csomagolás, írásos információk a felhasználó számára, papír mappa.
Csomag mérete:
GENOTROPIN® 5,3 mg: 1 patron x 5,3 mg vagy
5 patron x 5,3 mg
GENOTROPIN® 12 mg: 1 patron x 12 mg vagy
5 x 12 mg patron
6.6 Használati és kezelési utasítások
Az oldatot a GENOTROPIN® Pen 5,3 mg vagy a GENOTROPIN® Pen 12 mg adagoló injekciós rendszer csavarozásával készítjük, hogy az oldószert egy kétkamrás patronban összekeverjük a porral. Óvatosan oldja fel a port lassú körkörös mozdulatokkal. Ne rázza erőteljesen, mert ez denaturálhatja a gyógyszert. Feloldás után az oldat szinte színtelen, és kissé opálos lehet. Az oldatos injekciót felhasználás előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell, és csak tiszta, szilárd részecskék nélküli oldatot szabad használni.
Adagoló injekciós rendszer használata esetén az injekciós tűt az elkészítés előtt be kell helyezni.
7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Pfizer Health AB
Stockholm
Svédország
8. NYILVÁNTARTÁS SZÁMA
56/0167/89-C/S
9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY/MEGÚJÍTÁS DÁTUMA
Az első regisztráció időpontja: 1989.06.20. A regisztráció megújítása: 2009.06.30-ig