AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
Puregon 300 NE/0,36 ml oldatos injekció
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Az egyik patron nettó 300 NE rekombináns follikulusstimuláló hormont (FSH) tartalmaz 0,36 ml vizes oldatban. Az injekciós oldat géntechnológiával módosított kínai hörcsög petefészek (CHO) sejtvonal által előállított béta-follitropin gyógyszert tartalmaz, 833 NE/ml vizes oldat koncentrációban. Ez az erősség 83,3 mikrogramm fehérje/ml-nek felel meg (a fajlagos in vivo bioaktivitás körülbelül 10 000 NE FSH/mg fehérje).
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Oldatos injekció (injekció). Tiszta és színtelen oldat.
Adagoló tollal együtt használható patronokban.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Felnőtt nőknél:
A Puregon javallott női meddőség kezelésére a következő klinikai állapotokban:
· Anovuláció (beleértve a policisztás petefészek szindrómát, PCOS-t) azoknál a nőknél, akik nem reagáltak a klomifén-citrát kezelésre.
· Ellenőrzött petefészek-hiperstimuláció több tüsző kialakulásának kiváltására asszisztált reprodukciós kezelési programokban [pl. in vitro megtermékenyítés/embriótranszfer (IVF/ET), intratubális gametatranszfer (GIFT) és intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI)].
Felnőtt férfiaknál:
· Elégtelen spermatogenezis a hipogonadotrop hipogonadizmus miatt.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
A Puregon-kezelést a meddőségi problémák kezelésében jártas orvos felügyelete alatt kell megkezdeni.
Az első Puregon injekciót közvetlenül orvos felügyelete alatt kell beadni.
Adagolás nőknél
A petefészkek exogén gonadotropinokra adott válaszában nagy az egyének közötti és az egyénen belüli különbség. Ezért egyetlen adagolási ütemtervet nem lehet létrehozni. Az adagot ezért egyedileg kell beállítani, a petefészkek válaszától függően. Ehhez a follikuláris fejlődés ultrahangvizsgálata szükséges. A szérum ösztradiol szintjének egyidejű meghatározása szintén hasznos lehet.
Az injekciós toll használatakor figyelembe kell venni, hogy a toll precíziós eszköz, amely a beállított pontos adagot adja le. Kimutatták, hogy átlagosan 18% -kal több FSH-t adnak be tollal egy hagyományos fecskendőhöz képest. Ez különösen fontos lehet, ha egy kezelési ciklus során váltani kell a toll és a hagyományos fecskendő használata között. Különösen akkor, ha fecskendőről tollra vált, kis dózismódosításra van szükség a túl nagy adag megelőzése érdekében.
Összehasonlító klinikai vizsgálatok eredményei alapján helyénvalónak tartják a Puregon alacsonyabb teljes dózisának beadását rövidebb kezelési periódus alatt, mint amit a vizelet FSH-jánál szoktak használni, nemcsak a follikuláris növekedés optimalizálása érdekében, hanem a petefészek káros károsodásának kockázatának csökkentése érdekében is. (lásd az 5.1. szakaszt).
A Puregon klinikai tapasztalata mindkét indikációban legfeljebb három kezelési cikluson alapul. Az IVF-rel kapcsolatos általános tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezelés sikerességi aránya az első négy vizsgálat során stabil marad, majd ezt követően fokozatosan csökken.
Szekvenciális kezelési séma ajánlott kezdeti napi 50 NE Puregon adaggal. A kezdeti adagot legalább hét napig fenntartják. Ha nincs petefészek-válasz, akkor a napi dózist fokozatosan emelik, amíg a tüsző- és/vagy a plazmaösztradiol-szint emelkedése megfelelő farmakodinamikai választ mutat. Az ösztradiolszint napi 40-100% -os emelkedését optimálisnak tekintik. Ezután a napi dózist addig tartjuk, amíg a preovulációs állapotok el nem érnek. A pre-vulációs állapotok akkor érhetők el, amikor egy legalább 18 mm átmérőjű domináns tüszőt ultrahanggal detektálnak és/vagy a plazma ösztradiol szintje eléri a 300-900 pikogramm/ml-t (1000-3000 pmol/l). Általában egy 7–14 napos kezelés elegendő e szakasz eléréséhez. Ezt követően a Puregon beadását abbahagyják és az ovuláció kiváltható humán koriogonadotropin (hCG) beadásával.
Ha a reagáló tüszők száma túl magas, vagy az ösztradiol szintje nagyon gyorsan emelkedik, pl. az elkövetkező két vagy három nap során az ösztradiol napi kétszeresének megduplázódása esetén a napi adagot csökkenteni kell. Mivel a 14 mm-nél nagyobb tüszők terhességhez vezethetnek, a 14 mm-nél nagyobb több preovulációs tüsző magában hordozza a többes terhesség kockázatát. Ebben az esetben a hCG nem adható, és a terhességet kerülni kell a többes terhesség megelőzése érdekében.
· Kontrollált petefészek hiperstimuláció asszisztált reprodukciós módszerekben
Többféle stimulációs protokollt alkalmaznak. Legalább az első négy napon 100-225 NE kezdő adag ajánlott. Ezután az adag egyedileg beállítható a petefészek válasza alapján. A klinikai vizsgálatok megerősítették, hogy a fenntartó adagok 75-375 NE között hat-tizenkét napig elegendőek, bár hosszabb kezelésre lehet szükség.
A Puregon önmagában vagy GnRH agonistákkal vagy antagonistákkal együtt adható az idő előtti luteinizáció megelőzése érdekében. GnRH agonista alkalmazásakor magasabb Puregon terápiás adagra lehet szükség a megfelelő follikuláris válasz eléréséhez.
A petefészek reakcióját ultrahanggal ellenőrizzük. A szérum ösztradiol szintjének egyidejű meghatározása szintén hasznos lehet. Ha legalább három 16-20 mm-es tüsző van jelen az ultrahangban, és jó ösztradiol-választ igazolnak (plazmaszint körülbelül 300-400 pikogramm/ml (1000-1300 pmol/l) minden egyes 18 mm-nél nagyobb átmérőjű tüszőn), a végső fázis follikuláris érését hCG beadása indukálja. A petesejtek gyűjtését 34-35 órával később végezzük.
Adagolás férfiaknál
A Puregont 450 NE/hét dózisban kell beadni, előnyösen három megosztott, 150 NE adagban, egyidejűleg a hCG-vel. A Puregon és a hCG kezelést legalább 3-4 hónapig kell folytatni, amíg a spermatogenezis javulására lehet számítani. A válasz megítélése érdekében a kezelés megkezdése után 4-6 hónappal a spermium elemzése ajánlott. Ha a beteg ezen időszak után nem reagál, a kombinált terápia folytatható; A jelenlegi klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy akár 18 hónapos vagy annál hosszabb kezelésre lehet szükség a spermatogenezis eléréséhez.
A Puregon alkalmazása a jóváhagyott javallatban nem befolyásolja a gyermekpopulációt.
A Puregon oldatos injekció patronban kifejlesztve a Puregon Pen injekcióval történő alkalmazásra készült, és szubkután kell beadni. Az injekció helyét el kell változtatni a lipoatrophia elkerülése érdekében.
A beteg használhatja a Puregon tollat is, feltéve, hogy az orvos megfelelő utasításokat ad.
4.3 Ellenjavallatok
Férfiaknak és nőknek
· Túlérzékenység a hatóanyaggal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szemben.
· Petefészek, emlő, méh, herék, agyalapi mirigy vagy hipotalamusz daganatok.
· Elsődleges nemi mirigyek meghibásodása.
Inkább nőknek
· Nem diagnosztizált hüvelyi vérzés.
· Petefészek-ciszták vagy megnagyobbodott petefészkek, amelyek nem kapcsolódnak a policisztás petefészek-szindrómához (PCOS).
· A terhességgel összeférhetetlen nemi rendellenességek.
· A méh mióma nem kompatibilis a terhességgel.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Antibiotikus túlérzékenységi reakciók
A Puregon nyomokban tartalmazhat sztreptomicint és/vagy neomicint. Ezek az antibiotikumok túlérzékenységi reakciókat okozhatnak a fogékony egyéneknél.
Meddőségi vizsgálat a kezelés megkezdése előtt
· A pár meddőségét megfelelően értékelni kell a kezelés megkezdése előtt. Különösen meg kell vizsgálni a betegeket hypothyreosis, mellékvese-kéreg-elégtelenség, hyperprolactinaemia és agyalapi mirigy vagy hipotalamusz daganatok szempontjából, és megfelelő specifikus kezelést kell kapniuk.
Petefészek hiperstimulációs szindróma (OHSS)
Az OHSS a petefészek komplikációjától eltérő komplikáció. Az enyhe vagy közepesen súlyos OHSS klinikai tünetei közé tartozik a hasi fájdalom, émelygés, hasmenés, enyhe vagy közepesen súlyos petefészek-megnagyobbodás és petefészek-ciszták. A súlyos OHSS életveszélyes lehet. A súlyos OHSS klinikai tünetei közé tartoznak a nagy petefészek-ciszták, az akut hasi fájdalom, az ascites, a pleurális folyadékgyülem, a hydrothorax, a dyspnoe, az oliguria, a hematológiai rendellenességek és a súlygyarapodás. Ritka esetekben vénás vagy artériás thromboembolia fordulhat elő az OHSS-szel összefüggésben. Az OHSS-szel kapcsolatban átmeneti májfunkciós teszt-rendellenességekről számoltak be, amelyek májműködési zavarokat jeleznek, amelyek a májbiopszia során morfológiai változásokkal járhatnak vagy anélkül.
Az OHSS-t emberi koriongonadotropin (hCG) és terhesség (endogén hCG) beadása okozhatja. A korai OHSS általában a hCG beadását követő 10 napon belül jelentkezik, és összefüggésben lehet a petefészek túlzott reakciójával a gonadotropin stimulációra. A késői OHSS a hCG beadása után több mint 10 nappal jelentkezik a terhességgel összefüggő hormonális változások miatt. A hCG beadása után a betegeket legalább két hétig ellenőrizni kell az OHSS kialakulásának kockázata miatt.
Azok a nők, akiknél ismert a magas petefészek-válasz kockázati tényezői, különösen hajlamosak lehetnek OHSS kialakulására a Puregon-kezelés alatt vagy után. Az OHSS korai jeleinek és tüneteinek szoros figyelemmel kísérése javasolt azoknál a nőknél, akiknél a petefészek-stimuláció első ciklusa van, és akiknek a kockázati tényezők csak részben ismertek.
A follikuláris fejlődés ultrahangvizsgálatait a kezelés előtt és a kezelés alatt rendszeres időközönként el kell végezni az OHSS kockázatának csökkentése érdekében. A szérum ösztradiol szintjének egyidejű meghatározása szintén hasznos lehet. Az ART esetében megnő az OHSS kockázata 18 vagy több, 11 mm vagy nagyobb átmérőjű tüszővel. Ha összesen 30 vagy több tüsző van, akkor a hCG abbahagyását ajánljuk.
A petefészek reakciójától függően a következő intézkedéseket javasoljuk az OHSS kockázatának csökkentése érdekében:
- további gonadotropin-stimuláció felfüggesztése legfeljebb 3 napig (felzárkóztatás);
- a hCG beadásának felfüggesztése és a kezelési ciklus befejezése;
- 10 000 NE-nél kevesebb vizelet hCG adagjának beadása a petesejt végső érésének kiváltására, pl. 5000 NE vizelet hCG vagy 250 mikrogramm rec-hCG (kb. 6500 NE vizelet hCG);
- a friss embriótranszfer törlése és az embriók krioprezerválása;
- kerülje a hCG beadását a luteális fázis támogatására.
OHSS fejlesztés esetén szabványos és megfelelő OHSS menedzsmentet kell kialakítani és betartani.
Többszörös terhességről és születésről számoltak be minden gonadotropin-kezelés során, beleértve a Puregont is. A többszörös terhességek, különösen a magas fokúak, fokozzák az anyai mellékhatások (terhességgel és szüléssel járó szövődmények) és a perinatális következmények (alacsony születési súly) kockázatát. Az ovuláció-indukció alatt álló anovuláló nők többszörös terhességének kockázatának csökkentése érdekében a transzvaginális ultrahangvizsgálat segíthet eldönteni, hogy folytatják-e a ciklust. A szérum ösztradiol szintjének egyidejű meghatározása szintén hasznos lehet. A betegeket a kezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell a többszörös születés lehetséges kockázatairól.
Az asszisztált reprodukciós technikákon (ART) átesett nőknél a többes terhesség kockázata főleg az átvitt embriók számával függ össze. Az FSH megfelelő dózismódosításának az ovuláció indukciós ciklusában történő alkalmazásakor meg kell akadályoznia a több tüsző kialakulását.
Az ART-ben részesülő meddő nőknél gyakoribb a méhen kívüli terhesség előfordulása. Ezért fontos a korai ultrahang-megerősítés arról, hogy a terhesség intrauterin.
A reproduktív veszteségek száma magasabb azoknál a nőknél, akik asszisztált reprodukciós módszereket alkalmaznak, mint a normális populációban.
Tromboembóliás eseményekről OHSS-sel vagy anélkül számoltak be gonadotropinokkal, köztük a Puregonnal történő kezelést követően. Az intravaszkuláris trombózis, amely vénás vagy artériás erekben fordulhat elő, csökkent véráramlást eredményezhet a létfontosságú szervekben vagy végtagokban. Azoknál a nőknél, akiknél a tromboembóliás események általában azonosított kockázati tényezői, például személyes vagy családi kórtörténet, súlyos elhízás vagy trombofília, a gonadotropinokkal, köztük a Puregonnal végzett kezelés növelheti a kockázatot. Ezekben a nőkben a gonadotropin alkalmazásának előnyeit, beleértve a Puregon-kezelést is, össze kell mérni a kockázatokkal. Ki kell azonban emelni, hogy maga a terhesség is fokozott trombózis kockázatát hordozza magában.
A veleszületett rendellenességek előfordulása az ART után kissé magasabb lehet, mint a spontán megtermékenyítés után. Ennek oka lehet a szülői jellemzők (pl. Az anya életkora, a spermiumok jellemzői) és a többes terhesség különbségei.
A petefészek torziójáról beszámoltak gonadotropinokkal, köztük a Puregonnal történő kezelés után. A petefészek torziója társulhat más kockázati tényezőkkel, például OHSS, terhesség, korábbi hasi műtétek, a petefészek torziójának kórtörténete, korábbi vagy jelenlegi petefészek ciszták és policisztás petefészek. A petefészek károsodása a csökkent véráramlás miatt korai diagnózissal és azonnali detektálással megelőzhető.
A petefészkek és más reproduktív szervek daganatai
A petefészek és más reproduktív rendszerek jóindulatú és rosszindulatú daganatairól beszámoltak olyan nőknél, akik több meddőségi kezelésen estek át. Még nem bizonyított, hogy a gonadotropin-kezelés növeli-e e daganatok kockázatát meddő nőknél.
Egyéb egészségügyi állapotok
A Puregon-kezelés megkezdése előtt értékelni kell a terhességet ellenjavallt egészségi állapotokat is.
Elsődleges hereműködés
Az endogén FSH megemelkedett szintje a férfiaknál az elsődleges herékelégtelenséget jelzi. Ezek a betegek nem reagálnak a Puregon/hCG kezelésre.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A Puregon és a klomifen-citrát együttadása fokozhatja a follikuláris választ. A GnRH agonisták által kiváltott agyalapi mirigy deszenzitizálása után nagyobb Puregon dózisra lehet szükség a megfelelő follikuláris válasz eléréséhez.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
A Puregont petefészek-indukcióra vagy kontrollált petefészek-hiperstimulációra használják asszisztált reprodukciós programban részt vevő nőknél. Férfiaknál a Puregont hipogonadotróf hipogonadizmus miatti elégtelen spermatogenezis kezelésére alkalmazzák. Adagolás és alkalmazás módja, lásd 4.2 pont.
A Puregon nem javallt terhesség alatt. Váratlan terhesség alatti expozíció esetén nincs elegendő klinikai adat a rekombináns FSH teratogén hatásának kizárására. Specifikus malformatív hatásról azonban eddig nem számoltak be. Állatkísérletekben nem figyeltek meg teratogén hatást.
Klinikai vagy állatkísérletekből nem áll rendelkezésre információ a béta-follitropin kiválasztódásáról a tejben. A béta-follitropin nagy molekulatömege miatt valószínűleg nem választódik ki az anyatejbe. Ha a béta-follitropin kiválasztódik az anyatejbe, az lebomlik a baba gyomor-bél traktusában. A béta-folitropin befolyásolhatja a tejtermelést.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Puregon nem vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A Puregon intramuszkuláris vagy szubkután klinikai alkalmazása helyi reakciókhoz vezethet az injekció beadásának helyén (az összes kezelt beteg 3% -a). Ezen lokális reakciók többsége lényegében enyhe és átmeneti. Generalizált túlérzékenységi reakciókat csak ritkán figyeltek meg (a béta-follitropinnal kezelt betegek kb. 0,2% -a).
A petefészek hiperstimulációjával (OHSS) kapcsolatos tünetekről a klinikai vizsgálatok során a béta-follitropinnal kezelt nők körülbelül 4% -ánál számoltak be (lásd 4.4 pont).
A szindrómához kapcsolódó mellékhatások közé tartoznak a kismedencei és/vagy székrekedés fájdalmai, hasi fájdalom és/vagy puffadás, mellproblémák és petefészek megnagyobbodás.
Az alábbi táblázat felsorolja a nőknél végzett klinikai vizsgálatok során a béta-follitropin kapcsán jelentett mellékhatásokat szervrendszer és gyakoriság szerint; gyakori (≥1/100-ig a Kapcsolat Általános Szerződési Feltételei Súgó Visszajelzés Adatvédelmi sütik
- Rosalgin hüvelyi mycoses - mycoses
- Max Kašparů pszichiáter azt tanácsolja, hogyan lehet nevelni egy mentálisan erős gyermeket - az Integra-t
- Rosalgin hüvelyi mycosis - gyulladás
- Szlovák állampolgárság külföldön született gyermek számára - kérdések a gyakorlattól Krivak; Mit
- Szlovákiai bébiszitterekre van igény