0 935 megtekintés Dalito.sk/Historik Anton Líška, két pandémiás monográfia tudományos tanulmányának szerzője/fotó: AL archívum

Részvény

A 20. század elejét az első világháború mellett az emberiség ütközése a "spanyol" influenzával okozta. Az egyes országok jobban, mások rosszabban tudták kezelni ezt az ember elleni támadást.

1918-ban például Philadelphia városa, a terjedő járvány ellenére, több ezer ember megölését vonultatta fel. A háborús kötvényeket eladó menet mintegy 200 000 embert vonzott. Három nappal később Philadelphia 31 kórházának minden ágya tele volt beteg és haldokló "spanyol" influenzával fertőzött betegekkel. A hét végére több mint 4500 ember halt meg a járványban.

Egy másik történet

Túl késő volt, hogy a politikusok bezárják a várost. A St. A Philadelphiától mindössze 900 kilométerre lévő Louis-nak akkoriban más volt a története. A civilek körében az első fertőzéses esetek felfedezésétől számított két napon belül a város bezárta az iskolákat, játszótereket, könyvtárakat, tárgyalótermeket és templomokat.

Felszámolták a munkamódosításokat, és villamosokkal szigorúan korlátozták a mozgást. A nyilvános összejövetelek több mint 20 embert tiltottak be. A szélsőséges intézkedések, amelyeket az ország egyes kormányai vagy globális egészségügyi ügynökségek még mindig fokozatosan jelentenek be az új koronavírus terjedésének enyhítése érdekében, visszatartották az influenza okozta haláleseteket Szentpéterváron. Louis az egy főre eső halálozás kevesebb, mint fele Philadelphiához képest.

Kolera

Hasonló küzdelmet folytattak hatalmas méretű fertőzéssel a 19. században is. Kolera volt. Beszéltünk Anton Líšek tudóssal és történésszel, a pandémia két monográfiájának tanulmányainak írójával az 1930-as években Európában kitört veszélyes fertőző betegségről, a "spanyol" influenza körülményeiről és párhuzamairól, de különösen a jelenlegi helyzet.

tudós
Hírlevél/forrás: A. Liška archívum

"Tónus", "otthon ülsz", és a technikai előnyök segítségével megegyezhetünk abban, hogy hasonlóan túlexponált helyzetek, mint manapság, többé-kevésbé rendszeresen fordulnak elő az emberiség történetében. Történészként korábban a kolerát is tanulmányozta Közép-Európában.

Honnan jött maga a kolera és hogyan jutott el hozzánk Európában?

"A kolera eredetileg csak Ázsiában fordult elő, különösen az Indiai Front területén. Először 1817-ben lépte át India elülső határait. Ám Ázsián túl azonban akkor nem terjedt el. Ennek az alattomos fertőző betegségnek az első világméretű járványa csak az 1930-as évek elején robbant ki teljesen. Abban az időben a kolera Ázsiából átjutott Európába, és onnan az Atlanti-óceánon át Észak-Amerikáig, valamint a Földközi-tengeren át Észak- és Közép-Afrikáig terjedt.

Hogyan került a kolera Európába?

A kolerát 1830-ban vitték be Európába a perzsa Lengyelországból küldött orosz csapatok, hogy segítsék elfojtani a lengyel nemesség cári Oroszország elleni felkelését. A kolerák valószínűleg Perzsiában töltött idő alatt fertőződtek meg, és Oroszországon átterjedve minden területre, ahol áthaladtak, átterjesztették a fertőző betegséget. A cári csapatok révén a kolera végül eljutott Lengyelországba, ahol a betegség 1830 novemberében teljesen kitört. A kolera valószínűleg Galícián keresztül jutott el Magyarországra - 1831 nyarán. 1831 júniusában elfoglalta az ország északkeletét, beleértve a kelet-szlovák megyéket is. ahonnan néhány hét elterjedt Magyarország többi részén.

Hasonló a "spanyol" influenzához. Mi volt a betegség lefolyása?

A kolera nagyon gyors volt. A betegek sorsa általában 24 órán belül eldőlt. Nem ritka, hogy az emberek ennek a rendkívül fertőző betegségnek a következtében halnak meg hét, tíz vagy tizenkét óra elteltével. Ritkán tart a kolera két napnál tovább. Magyarországon is nagyon gyorsan elterjedt, és rövid időn belül a járvány kitörése után nagyszámú életet követelt. A leginkább érintettek a vidéki térségek és a szegényebb népcsoport tagjai voltak, akik rossz higiéniai körülmények között éltek.

Tehát a kiváltó ok nem voltaz alapvető higiéniai szokások betartása?

Igen, a kézmosásnak, a napi ruhanemű cseréjének, az ivóvízforrások forrázásának és fertőtlenítésének problémája végzetes következményekkel járt. A kolera székleten keresztül terjed, amelyben a baktériumok felhalmozódnak. Ezért azok az emberek, akik nem tartják be az alapvető higiéniai elveket, nagyon könnyen megfertőződnek. Az első áldozatok elsősorban a gyengék és alultápláltak voltak, a kisgyermekek és az idősek. A gyengén táplált, túl fiatal vagy elavult szervezet sokkal könnyebben enged a betegségeknek.

Milyen statisztikákat hagyott maga után?

Az 1831. június 13-tól 1832. február 22-ig tartó időszakban, amikor a hivatalos adatok szerint Magyarországon kolera uralkodott, összesen 536 517 ember fertőződött meg ennek a rendkívül fertőző betegségnek a következtében. Közülük 298 876 gyógyult meg, 237 641 halt meg.

Anticholerum körlevél/forrás: A. Liška archívum

Milyen intézkedéseket tettek annak idején a magyar hatóságok?

A magyar hatóságok koleraellenes intézkedések bevezetésével igyekeztek korlátozni a járvány terjedését az országban. A megyék és a szolgálati körzetek határán katonai sáncokat állítottak fel, hogy megakadályozzák a kolerával fertőzött területek lakóinak korlátlan mozgását az ország olyan részeire, ahol a kolera még nem tört ki. Tartományi és megyei koleraellenes bizottságok is létrejöttek, amelyek feladata a koleraellenes intézkedések végrehajtásának előkészítése és koordinálása volt a meghatározott területen.

Milyen lehetőségeik voltak abban az időben?

Építettek előmosó állomásokat a bejövő és kimenő levelek fertőtlenítésére, valamint alapértelmezett állomásokat, amelyek feladata a bejövő és kimenő áruk és a lakosság ellenőrzése volt. A vándorok, a gyanúsítottak és a külföldiek a helyi hatóságok és a számlálóállomások engedélye nélkül nem léphettek be az érintett megyékbe és járásokba.

Elhatárolódtak-e társadalmilag és a lakosságtól? Több embert tiltottak be a nyilvános rendezvényekre és találkozókra, mint azt ma ismerjük?

Természetesen betiltottak minden olyan társadalmi eseményt, ahol nagy számú ember volt, piacokat, éves vásárokat, zarándoklatokat, megbocsátást, istentiszteleteket stb. A világi nemesség utasítására a kolera idején iskolákat, kocsmákat, üzleteket, fogadókat, vágóhidakat, templomokat is bezártak. A koleraellenes intézkedések magukban foglalták a kolerával fertőzött közösségek és a lakosság elszigetelését, a fokozott személyes higiéniát, az utcák gyakoribb tisztítását és az ivóvízforrások fertőtlenítését is. A fent említett intézkedések azonban csak csekély eredményeket hoztak.

Valószínűleg nem mindenki értett egyet és követte ...

Sok esetben felkeltették a lakosság ellenállását és vonakodását, ezért a magyar hatóságok inkább tartózkodtak azok bevezetésétől. Azokat a szarvasmarhákat (lovakat, ökröket, juhokat, teheneket, kecskéket stb.), Amelyek tulajdonosát vagy származását nem ismerték, 14 napra helyezték el a tehénistállókban. kizárólag erre a célra fenntartott legelőkre.

Anticholerum körlevél/forrás: A. Liška archívum

A lakosság vonakodása a korlátozások elfogadásától valószínűleg nagy hatással volt a magas fertőzésre.

Nem nevezném a lakosság vonakodásának. Fel kell ismerni a lakosság helyzetét. A kolera Magyarországra a nyári hónapokban került, amikor a földeken kellett dolgozniuk a növények megmentéséért. Sok lakos a mai Szlovákia területéről ebben az időszakban az „Alföldön” dolgozott (pl. Kőművesek vagy drótmunkások). Ezért elmondható, hogy a nyár az év egyik legfontosabb időszaka volt, mert a lakosság a következő hónapokat megélte. Ezért logikus, hogy olyan intézkedések, mint a megyék határainak lezárása, ill. városok és falvak, a ki- és gyülekezési tilalom, a terepi munkavégzés tilalma stb. nem értett egyetértéssel a jobbágypopuláció között. Először is, mert elég, ill. egyáltalán nem magyaráztak, és azért is, mert olyan helyzetbe hozták az embereket, amelyben választhattak - vagy nyáron kolerában, vagy télen éhen halnak.

Akkor még nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a kolera állatokat is megfertőzhet, vagy a betegség emberre való átterjedésének forrása lehet.

Volt, de ma azt mondhatjuk, hogy az állat és a kolera kombinációja valóban nagyon különleges.

Milyen kezelési lehetőségeik voltak akkor? A koronavírus elleni jelenlegi harcban a tünetek kezelésére szolgál. A betegség lefolyásának gyors, szó szerint egy órás eszkalációjával az orvostudomány esélyei akkor valószínűleg minimálisak voltak.

Ami magát a kolera kezelését illeti, elölről el kell mondani, hogy az okot nem kezelték, hanem csak a betegség tüneteit. Ennek oka az volt, hogy a kolera járvány oka Magyarországon nem volt ismert. Mint már említettem, az 1831-es év volt az az év, amikor a kolera először jelent meg területünkön, így az orvosoknak nem volt tapasztalatuk erről. Kezelésük során olyan módszereket, gyógyszereket és szégyent használtak, amelyek más járványokban, különösen a pestisben sikeresnek bizonyultak.

Tehát mik voltak a lehetőségeik, ha egyáltalán?

A kolerával fertőzött embereket a magyar orvosok kétféleképpen kezelték - vénás elvezetéssel, ill. piócák alkalmazásával a test kiválasztott részeire és kiválasztott gyógyszerek beadásával. Kombinálták ezt a "terápiát" gyógynövényes fürdőkkel, gőzöléssel, szaunázással, izzadással, a test festését és dörzsölését borecetbe áztatott gyapjú sállal, a test felmelegített boralkohollal, borecettel, fokhagymával, paprikával vagy fekete borssal dörzsölve.

Tehát mit tettek az első hetekben?

A kolera megjelenésének első heteiben a fertőzött emberek bizmutot (magisterium vismuthi) kaptak, amelyet univerzális gyógymódnak tekintettek ezen alattomos fertőző betegség ellen is. Nagy mennyiségben osztották szét, még olyan embereknek is, akiknek egyáltalán nem volt rá szükségük. Még olyan esetek is előfordultak, amikor a bizmutot erőszakkal adták be az embereknek, ami halálhoz vezetett. Emiatt használatát már nem ajánlották, és már nem tudták senkire kényszeríteni.

Mi váltotta fel őt? Egyáltalán nem volt más választásuk?

Higany-kloriddal (kalomel) és ópiummal (laudanum) helyettesítették. A gyomorfájdalmak enyhítésére olyan öntetet alkalmaztak, amely levendulával kevert ürömből, anya leheletéből, zsályából, borsmentából és erősen felmelegített borból állt. Ha a gyomor körüli fájdalom fokozódott, akkor nagyon forró tej- és lenmagtömörítést tettek a hasra, vagy forró olajjal vagy kenőccsel kevert liszttel festették a fájdalmas területeket.

Milyen kezelési lehetőségeik voltak a hasmenéses betegségre, ha egyáltalán?

A mákfejek főzetét hasmenés ellen használták. A hasmenés és a gyomorgörcs enyhítésére ragasztó beöntést is alkalmaztak, kevés ópiummal és rizs, árpa, hibiszkusz gyökér vagy zúzott lenmag főzetével, 20-30 csepp ópium-alkohol tinktúrával keverve. A szomjúság csillapítására az orvosok elsősorban a szürke menta, borsmenta, lonc, hárs, fekete alap, chabzd alap, a kamilla és a mezei olaj gyógyteáit igyák. A hányás elősegítésére, a gyomor megtisztítására és az izzadásra a gyümölcs teák és a forralt forralt víz is alkalmas volt. Néhány orvos meleg lisztből és vajból készített főzetet, rizs főzetet vagy főtt árpa levet adott pácienseinek.