Milyen iskolákba térünk vissza a járvány után?

2018

Zuzana Tkáčová (Forrás: Soňa Sadloňová)

Mit veszít egy gyermek, amikor számítógépes játékok nélkül nő fel, és hogyan változott meg a tanár szerepe? A Nemzeti Díj tulajdonosa, Zuzana Tkáčová válasza, és hozzáteszi, mire kell figyelniük a gyerekeknek a digitális technológiák korában, és hogyan tudják a legtöbbet kihozni belőlük.

A Szlovákia Nemzeti Tanára 2018 díj nyerteseként a verseny videójában elmondta, hogy az iskola hagyományos megjelenésének megváltoztatása érdekében meg kell mutatni, hogy mit csinál az iskolákban. Amire meg kellene változnia?

Olyan iskolába, amely elsősorban a diákokra koncentrál. Az igényeire és a tanterv érzékelésének módjára. A tanárnak nemcsak elő kell állnia az ismeretekkel, hanem meg kell mutatnia azt is, hogy a hallgató miként férhet hozzá hozzájuk.

A programozás az egyik alapvető készség, bár nem mindenkinek kell programozónak lennie. Ahogy azt sem várjuk el, hogy mindenki tolmács legyen.

TKÁČOVÁ ZUZANA, TANÁR

Tehát mit kell hozzáadni a tanításhoz?

Az iskola klasszikus hagyományos formája, amely hazánkban továbbra is fennáll, több száz éves koncepción alapszik. A tanár továbbadta az információkat, a gyerekek meghallgatták, megtanulták és megismételték. Ez a modell valóban archaikus, és egy kicsit tovább kellene mennünk. A változás a 20. századra számított és fokozatosan jött, de a digitális technológiák megjelenésével ez még intenzívebb. Míg a tanárok egy hagyományos iskola tudásforrásai voltak, ma már a Google. A modern iskolában meg kell változtatni a tanár szerepét, amelyet sok tanárnak el kell fogadnia.

Miért? Hogyan kell kinéznie a tanár mai szerepének?

A tanárnak moderátornak, segítõnek vagy olyan személynek kell lennie, aki ösztönzi a tanulót tanulásra. Meg kell mutatnia neki, hogyan lehet oktatni és hozzáférni az információkhoz. A tanárnak irányítania kell a tanulókat a megismerésben, hogy ők maguk is meg tudják csinálni. Korábban függtek a tanártól, most lehetőségük nyílik önmaguk oktatására.

Meg kell várni, amíg az egyetemek elkezdik ezt megtenni, és diplomáik fokozatosan elkezdik alkalmazni ezt a megközelítést, vagy a tanárok megkezdhetik ezt önállóan.?

Optimális lenne, ha az egyetemeken indulna. Mivel a mai tanárok még nem tapasztaltak ilyen modellt, ők maguk soha nem álltak az ilyen típusú oktatás középpontjában diákként. Tehát, ha azt várjuk tőlük, hogy eljönnek az órára, és hirtelen elkezdenek tanítani egy modellt, amelyet ők maguk nem tapasztaltak kézből, az túlzás. Először valamit meg kell tanítanunk a jelenlegi tanároknak, hogy újat taníthassunk nekik.

A koronavírus-járvány befolyásolta-e valamilyen módon? Milyen iskolákba térünk vissza, ha mindennek vége?

A jelenlegi helyzet jelentősen feltárta az oktatás tényleges állapotát, és megmutatta a hagyományos iskola hiányosságait. Egy hagyományos iskolában tanároktól voltunk függők, de a digitális technológia megjelenésével a távoktatás megmutatta, hogy ez a módszer nagyon nem hatékony. Számos iskola megállapította, hogy módosítaniuk kell az online tanítható heti órák számát, mert aránytalan terhet rónak a diákokra.

A világjárvány arra is jó volt, hogy a tanítási stílusra gondoljunk. Támogatom az oktatás hibrid modelljét, vagyis a nappali oktatást a digitális technológiák segítségével, távoktatással kiegészítve. A tanulóknak tehát nemcsak a digitális technológiákkal kapcsolatos tapasztalataik vannak, hanem az egész életen át tartó tanulás terén is jártasak. Az oktatás hibrid modellje általános tendencia, mivel a gyermekek az egész életen át tartó tanulás résztvevői lesznek, amelyre az online környezetben is sor kerül.

A jelenlegi helyzet másik pozitív aspektusa, hogy sok olyan folyamatot felgyorsított, amelyek nagyon sokáig tartanának. Amikor visszatérünk az iskolába, nem szabad visszatérni arra, amit hagytunk. Ehelyett meg kellene tanulnunk abból, amit átéltünk. Meg kell tanulnunk dinamikusabban, rugalmasabban és progresszívebben gondolkodni arról, hogyan működünk együtt a hallgatókkal, és hogyan tudjuk elősegíteni a fejlődésüket.

A programozás alapjainak meg kell jelenniük az új készségek között is?

Természetesen igen. Azok az országok vagyunk, amelyek nagyon haladnak előre, de a probléma a végrehajtás. Nincs elég tanárunk, aki képes lenne szakmailag tanítani. A programozás az általános oktatás részeként ma már elengedhetetlen. Amikor valaki azt kérdezi, miért kellene megtanulniuk a gyerekeknek programozni, azt is meg kell kérdezniük, hogy naponta hányszor beszélnek valakivel angolul, és megtanulják az angolt, és mennyi időt töltenek a digitális technológiákkal, és nem tanulják meg a programozási nyelvet.

Valóban abban az időben vagyunk, amikor a gyermekek digitális technológiákkal teli világba születnek, és nem szabad őket csak titokzatos fekete dobozként felfogniuk. Ha értek egy számítógéphez, akkor új dolgokat tudok előállítani vele. Ezért a programozás az egyik alapvető készség, bár nem mindenkinek kell programozónak lennie. Ahogy nem is várjuk el mindenkitől, hogy angol tolmács legyen, még mindig megtanuljuk. Ezen a szinten meg kell értenünk a számítógépeket, a programozást és az algoritmikus alapokat is.

Zuzana Tkáčová lett a Szlovákia Tanára verseny első győztese. (forrás: TASR/AP)

Hogyan kell kinéznie a gyermekeknek szóló programozásnak? Például a Telekom Enter programja az iskolák számára a legegyszerűbb programozható mikro: bit kapcsolatot biztosítja, amellyel a gyerekek többet játszanak, mint amennyit programoznak.

Ha azt szeretné, hogy gyermeke egyszer megszerezze a vezetői engedélyt, valószínűleg nem fogja azonnal betenni a teherautóba, és nem fogja megtanítani vezetni. Ugyanez vonatkozik a programozásra is. Néhány szülő azt mondja nekünk, hogy tanítsuk meg a gyerekeknek a Java-t. De ők gyerekek. Nem olyan programozók, akik interjúra mennek egy számítógépes cégnél. A gyermeknek kapcsolatot kell kialakítania, motiválnia kell magát és fokozatosan el kell érnie a programozást. Nem számíthatunk arra, hogy amikor leüljük programozásra, el lesz ragadtatva attól, hogy elvontan gondolkodhat.

Egy kolléga csak annyi időt engedett meg a gyerekeknek, hogy számítógépes játékokat játszanak, amennyit kint sportoltak és mozogtak.

TKÁČOVÁ ZUZANA, TANÁR

Az olyan eszközökkel, mint a micro: bit, a gyerekek kreatív módon kezdhetnek dolgozni, és nagyon gyorsan láthatják az eredményt. A Micro: bit nemcsak annyiban varázslatos, hogy játékos, hanem mindenekelőtt megmutatja a gyerekeknek a technika működését. Valódi elektronikus alkatrészekkel, például gombokkal, érzékelőkkel vagy LED-kijelzővel rendelkezik, és a gyermek programozhatja őket. Ennek eredményeként kezdi megérteni, hogyan működik ez más eszközökben. Ugyanakkor ez a módszer olyan egyszerű, hogy a gyermek nagyon gyorsan fejlődik, és nem igényel semmilyen igényes programozási eszközt és eljárást. Időbe telik azonban eljutni valamihez, ami jól néz ki, céltudatosságra tanítja. A jelenlegi fiatalok generációja nagyon igényes. Mindent nagyon gyorsan és magas szinten akarnak, a legújabb kényelemnek és trendeknek megfelelően. Ezért amikor létrehozhatnak valamit, ami egyszerű módon működik, az erősíti az önbizalmukat, és lehet, hogy még többet akarnak. A gyermeknek nagyon gyors visszajelzése van, és vágya van az oktatásban való előrehaladásra.

OKOSnak lenni hűvös

Itt a digitalizálás, és Szlovákia változik. De vajon készek vagyunk-e ezekre a változásokra? Hogy milyen lesz hazánk 20 év múlva, mindenekelőtt a digitálisan képzett emberek új okos generációjától függ, akik a legtöbbet hozzák ki a technológiából saját maguk és az egész társadalom érdekében.

"A digitális technológiák jelentősen megkönnyíthetik életünket. Körülöttünk vannak, és lehetővé teszik számunkra, hogy információval dolgozzunk. Feladatunk megtanítani a gyermekeket arra, hogy értelmesen dolgozzanak velük, fedezzék fel őket, fedezzék fel, fejezzék ki ötleteiket és alkossanak " - mondja Dušan Švalek, a Slovak Telekom igazgatója.

A Telekomnál ezért úgy döntöttünk, hogy mindent megteszünk, hogy támogassuk őket és javítsuk fejlődésük feltételeit. Csatlakozzon hozzánk, és lépjen be velünk a következő generációs digitális oktatás világába.

2020. október 31-ig az általános és középiskolák legfeljebb 1000 euró összegű támogatásra pályázhatnak mikrobites készletek biztosítására a modern informatika tanításához. A Telekom Alapban összesen 250 000 eurót különítettünk el erre a célra az iskolák számára.

Minden információ megtalálható az interneten Enter.tanulmány.

Így közelebb kerülhetünk ahhoz, amit Jan Amos Komenský mondott 400 évvel ezelőtt, vagyis a játék révén az iskolához?

Az egyik előadásban volt egy diám, ahol azt írták, hogy még Jan Amos Komenský sem állna ellen ennek. Ez az elképzelés tökéletes megtestesítője, csak digitális formában.

Mit szólsz a számítógépes játékokhoz? Ha egy gyerek nélkülük nő fel, akkor azt gondolja, hogy hiányzik neki valami?

Általában a játék nagyon fontos a gyermek számára. És nem számít, hogy számítógépen vagy fizikailag. A játék mint tanulási eszköz bármilyen formában hihetetlenül értékes. A számítógépes játékok sok készséget fejlesztenek, például a stratégiai gondolkodás képességét, a figyelmet vagy a felkészültséget. Ha nem hagyjuk gyermekeiket játszani, ez nem a helyes út. Eljutnak a kortárs játékukhoz, amellyel beszélgetni akarnak, és a számítógépes játékoknak köszönhetően közös a téma. Ez egyesíti őket. Előfordulhat, hogy egy számítógépes játék nem káros automatikusan. Támogatom őket, mert amikor a gyerekek átmennek rajtuk, akkor képesek saját játékokat létrehozni és programozni. Ez olyasmi, ami produktívvá teszi a számítógépes időt, és tovább taszítja a gyerekeket. A megfelelő intézkedést azonban mindenképpen fel kell fogni.

Milyen egészséges intézkedés és kinek kell őriznie?

Ez a családi nevelés része, ezért a szülőnek bizonyos értelemben ellenőriznie kell, hogy mit csinál a gyermek a számítógépen. Kollégám csak annyi időt engedélyezett a gyerekeknek, hogy számítógépes játékokat játszanak, amennyit kint sportoltak és mozogtak. A gyermek életkorától függ, de a napi fél óra és egy óra valóban elég. Ugyanakkor tisztában kell lennie azzal is, hogy a gyermek mit csinál a számítógépen. A felnőttek észlelik, hogy a gyerekek sok időt töltenek ott, de nem tudják meg, hogy valójában mit csinálnak. Például nézik, ahogy mások számítógépes játékokat játszanak. A felnőttek szünetet tartanak, és megkérdezik, mit ad neki, ha valaki más játékát nézi. De amikor a felnőttek a tévé előtt ülnek és focimeccset néznek, mit csinálnak? Azt is nézik, ahogy valaki más játszik. Nem ugyanaz?

Be kell látnunk, hogy a gyermekekkel kapcsolatos felfogásunknak meg kell változnia annak megértése érdekében. Videók megtekintésével a gyerekek tanulnak másoktól, és kreatív ötleteket találnak arra, hogyan oldja meg valamit. Ezért a szülőnek meg kell őriznie a békét, amikor a digitális technológiákról van szó, de nem a mennyiség, hanem a minőség szerint.

A videók készítése és megtekintése szintén nagyon népszerű a fiatalok körében. Ha egy szülő vagy tanár oktatási célokra akarja felhasználni, milyen lehetőségei vannak Szlovákiában?

A Telekom jelenleg egy sorozatot készít a Gogo-val, amelynek motiváló jellege van, és neki köszönhetően a gyerekek képesek lesznek kialakítani kíváncsiságukat. A gyerekek nagyon szeretik az információ multimédiás formáját. A videó készítése természetes módja az üzenet továbbításának. Az új ismeretek videókon keresztüli elérhetővé tétele ezért nagyon értékes, és ha jól elhelyezik az interneten, a tanár vagy a szülő is felhasználhatja. Ennek köszönhetően a gyermek képes önmagában fejlődni, és nem válik függővé a tanártól.

Miben különböznek azok az emberek, akik digitális technológiával nőttek fel, mint az előző generációk?

A mai gyerekek rugalmasabbak és nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni a különféle változásokhoz, frissítésekhez vagy hírekhez. Nagyon gyorsan izgulhatnak valamiben, de abban a pillanatban, amikor le kell küzdeniük az első problémát és tovább kell lépniük valahova, valahogy hiányzik belőlük a kitartás és a türelem. Támogatnunk kell őket, hogy képesek legyőzni és megoldani a problémákat, előrelépni és kitartóak maradni. Ezt a digitális technológiák elveszítik, mivel a bejövő technológiák nagyon gyorsan változnak. A gyerekek könnyen elsajátíthatják az új alkalmazások üzemeltetésének felhasználói szintjét, de tovább kell fejleszteni a kreatív felhasználásuk megtalálásának képességét. Ugyanakkor több feladatot végezhetnek, és válthatnak számos futó folyamat között. Ezért a tanítást meg kell változtatni, hogy a gyerekek különféle ingereket kapjanak, lehetőségük legyen kritikusan gondolkodni, megvitatni és kreatívan feldolgozni őket.

Ha a gyerekeknek nincs kitartása és állandóan új ingerekre van szükségük, gondoljon-e rá a tanár? Például felosztani egy 45 perces órát több kisebb blokkra, és folyamatosan új impulzusokat hozni?

Igen, de ez nem új keletű. A didaktika részeként a tanárok évek óta tanítják ezt arra, hogy fel kell osztani a tanórát és az alternatív tevékenységeket. Ma azonban sok iskola azt mutatja, hogy az eredetileg óránként meghatározott 45 perc kevés. Ezért áttérnek a több órás blokktanításra. A gyermek kutatása és tanulása tehát 45 perc elteltével nem szakad meg, és folytathatja az alkotást és a munkát. Mert amikor megszakít egy gyermeket az óra legjobb végén, nagyon nehéz egy hét alatt ugyanabba az állapotba kerülni. Egyes iskolákban a diákoknak több órás blokkjaik vannak, vagy egész nap egy projekten dolgoznak. Inspiráció arra, hogy az iskolát valami újdá változtassák. Egy egész napos projekten belül különféle témák, tevékenységek és tantárgyak kapcsolhatók össze.