Nem minden család él harmonikus életet, és sajnos vannak olyan esetek is, amikor a háztartás egyik tagját, leggyakrabban nőket vagy gyermekeket, élettársa vagy szülei elnyomják és terrorizálják. A családon belüli erőszakot semmilyen körülmények között nem lehet lebecsülni, de a családon belüli erőszak áldozatai gyakran nem tudják, mit tegyenek, milyen törvényeik vannak a törvény alapján, és hogyan tudják hatékonyan megvédeni magukat a családon belüli erőszak ellen. Ebben a cikkben elmagyarázzuk Önnek, hogy jogszabályaink milyen lehetőségeket kínálnak.

erőszak

Először is helyénvaló meghatározni, hogy mi tekinthető jogi szempontból erőszaknak. Az erőszak fogalmát a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága határozata fogalmazta meg, amely szerint:

"Az erőszak az egyszeri kifejezés leggyakoribb fogalma fizikai cselekedet, ill. olyan eljárás, amelynek során egy személy kárt okoz más személynek. Az erőszak másik jellemzője szerint minden olyan cselekményről, ideértve az elhanyagolást is, amely befolyásolja az egyén életét, testi és szellemi integritását vagy szabadságát, vagy rontja személyiségének fejlődését. Az erőszak szerves kategóriája fájdalom és a fájdalom fenyegetése. A fájdalmat okozó erőszak az az áldozat tehetetlenségének forrása és egyúttal az erőszak elkövetőjének áldozata feletti hatalmának kifejezése. A fájdalommal kísért erőszak az erőszakot elkövető hatalma az áldozata felett, aki tehetetlen ezekben az esetekben. Ez a tehetetlenség az elkövető gyakori célja, akinek ez a tény bizonyos megelégedési formát hoz - ez az, hogy aláveti magát az áldozatnak.

Bár az erőszak definíciói eltérnek, közös vonások is összekapcsolják őket.

  • Az erőszak a sérelem, az uralom, a fenyegetés, a hatalommal való visszaélés, a fizikai és szexuális kényszer bármilyen formája.
  • Az erőszak nem konfliktus, az egyenlő felek konfliktusban találkoznak, míg az erőszak az, amikor az egyik fél visszaél a hatalommal.
  • Az erőszak minden olyan cselekedet, amelynek eredményeként az áldozat olyasmit tesz, amit nem akar, vagy megakadályozza, hogy olyasmit tegyen, amit meg akar, vagy félelmet kelt.
  • Az erőszaknak nem kell magában foglalnia az áldozattal való fizikai érintkezést, mivel a megfélemlítésnek, a verbális fenyegetéseknek és a pszichológiai erőszaknak ugyanolyan súlyos következményei lehetnek.
  • A pszichológiai erőszak minden olyan magatartás, amely közvetlenül megzavarja egy másik ember szabad akaratát és önbecsülését. Bár nem hagy látható sérüléseket, mégis az erőszak legsúlyosabb formája lehet. Különösen hatékony, ha fizikai erőszakkal kombinálják.
  • Az erőszak speciális formája a másodlagos áldozattá válás - másodlagos kár.
  • Az erőszak nem akadályozza meg az erőszakot sem.

Az erőszak fogalma, mint olyan, általában nem kötelező érvényű jogszabályokban, de annak fogalma az alapvető jellemző a szándék. Az erőszak valamiféle szándékos emberi cselekedet eredménye. Ez mind testi, mind szellemi kárt okoz. "

A családon belüli erőszak elleni védekezést két szinten érzékelhetjük, nevezetesen a magánjog és a közjog területén. A két szint azonban gyakran átfedésben van, és ezeket össze kell kapcsolni a családon belüli erőszak elleni hatékony védekezésben.

Polgárjogi sík

Polgári szinten lehetőség van a rendelkezések alkalmazására családon belüli erőszak esetén 146. bek. 2. -a a Ptk, a házastársak közös házban vagy lakásban való együttélése vagy rendelkezés tekintetében A Polgári Törvénykönyv 705a, a bérelt ingatlanban való együttélést illetően. A következő sorokban mindkét formát tárgyaljuk.

1. A közös tulajdonban élő házastársak közötti erőszak

A 146. § (4) bekezdésének rendelkezése A Polgári Törvénykönyv 2. cikke előírja, hogy ha az azonos házban vagy lakásban élő házastárssal vagy közeli emberrel szembeni fizikai vagy pszichológiai erőszak vagy ilyen erőszak fenyegetése miatt a további együttélés elviselhetetlenné vált, a bíróság korlátozhatja a jogot a házastársak egyikének kérésére a másik házastárs nem közös tulajdonban lévő házhoz vagy lakáshoz, vagy teljes körű kizárása a használatából.

A házastárs kizárásáról a tulajdonában lévő ingatlanok használatáról csak bíróság hozhat döntést, releváns tények és bizonyítékok alapján. A családon belüli erőszak áldozatául esett házastársnak bírósághoz kell fordulnia javaslat a másik házastárs korlátozására/kizárására a közös tulajdon használatából. Neki is ezt kell tennie bizonyítani, hogy konkrétan erőszak (testi/szellemi) olyan mértékben csökkentette az együttélés minőségét a közös tulajdonban, hogy az együttélés elviselhetetlenné vált. Az intoleranciának jelentős intenzitást kell elérnie, vagyis objektíven olyan intoleranciának kell lennie, amelyet egy másik harmadik fél (aki ugyanabba a helyzetbe kerülne) elviselhetetlennek tartana. Tehát nem csak szubjektív érzés lehet.

2. A közös bérletben élő házastársak/elvált házastársak közötti erőszak

Ami a Polgári Törvénykönyv 705a. §-ának rendelkezését illeti, előírja, hogy ha fizikai erőszak vagy pszichológiai erőszak, vagy ilyen erőszak fenyegetése a házastárssal vagy elvált házastárssal, mint a lakás közös használójával vagy egy közeli emberrel vele a további együttélés során a bíróság az egyik házastárs vagy elvált házastárs kérésére korlátozhatja a másik fél használati jogát, vagy teljesen kizárhatja annak használatából.

Ez a rendelkezés a lakás házastársak vagy elvált házastársak általi közös használatára vonatkozik. Ellentétben a 146. cikkel, amely a közös házban zajló családon belüli erőszak elleni védekezést szabályozza, 705a azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor a házastársakat vagy elvált házastársakat bérlik, ezért nem a tulajdonában. A korábbi helyzethez hasonlóan ebben az esetben is bírósági eljárást kell benyújtani javaslat a házastárs korlátozására vagy kizárására (erőszaktevő) ingatlanhasználattól. Újra szükség lesz rá bizonyítani, hogy erőszak történt, és hogy be elviselhetetlen intenzitás. Végül azonban a bíróság dönt.

A magánjogi szinttel kapcsolatban meg kell említeni a beadás lehetőségét javaslat sürgős intézkedésre 325. §-a szerint. 2 betű e), ill. levél h) pontja alapján. A 325. § (4) bekezdése szerint 1 CSP sürgős intézkedést rendelhet el a bíróság, ha a körülményeket azonnal ki kell igazítani, vagy ha félő, hogy a végrehajtás veszélybe kerül. Ugyanezen rendelkezés (2) bekezdése az e) pontban kimondja, hogy sürgősen a pártot el lehet utasítani különösen arra, hogy ideiglenesen ne lépjen be abba a házba vagy lakásba, amelyben az a személy lakik, akivel szemben alapos erőszakkal gyanúsítják. H) pontban viszont előírja, hogy a bíróság elrendelheti a felet
nem, vagy csak korlátozott mértékben fordult olyan személyhez, akinek fizikai vagy szellemi integritását magatartása veszélyeztetheti.

A sürgős intézkedésre vonatkozó javaslatban szükséges a klasszikus alapvető dolgok mellett (Azon felek megjelölése, akiknek az előterjesztés címzettje, és mit keres a fél) ismertesse továbbá a döntő tények leírását, amelyek igazolják a körülmények sürgős kiigazításának szükségességét, valamint a tények leírását, amelyek hitelesen igazolják a követelés érvényességét és időtartamát, hogy melyik oltalmat kell biztosítani, és abból egyértelműen ki kell derülnie, hogy az igénylő milyen sürgős intézkedést követel.

KÖZI SZINT

Ha a családon belüli erőszak olyan mértékben növekszik, mint amennyi az áldozatnak van ésszerű aggodalom az életed vagy az egészséged miatt (fizikai vagy szellemi) és az agresszor beavatkozásai már nem elviselhetetlenek, akkor az a legjobb megoldás a rendőrség tagjaival való kapcsolatfelvétel. Ezzel eljutunk a közintézmény szintjére, a közjog területén erőszak vagy erőszakos fenyegetés esetén kétféleképpen lehet eljárni. Egyrészt lehetőség van a rendelkezések szerinti eljárás alkalmazására A rendőrségi törvényről és abban az értelemben is folytatható A büntető törvénykönyvből és a büntetőeljárási törvénykönyvből.

1. A rendőrségről szóló törvény szerinti kiigazítás

A 27a. Törvény 1. §-a alapján a rendőr jogosult a veszélyeztetett személlyel közös lakásban, házban vagy más területen, valamint közvetlen környezetéből (a továbbiakban: „közös lakás”) kiutasítani egy olyan személyt, aki várhatóan megtámadja az életet, az egészséget és a szabadságot, vagy különösen veszélyezteti a veszélyeztetett személy emberi méltóságát, különösen a korábbi ilyen támadások fényében; A közös lakásból való kiutasítás egy része egyben a bejelentett személynek a kiutasítástól számított 10 napon belüli, a közös lakásba való belépésének tilalma. A rendőr jogosult az ilyen személyt távolléte alatt is kiutasítani a közös lakásból. A rendőr fel fog jelenteni személy szóban, véve pontosan határozza meg azt a teret, ahova nem léphetnek be, míg a bejelentett személy megtiltotta a nagyítást 10 m-nél kisebb távolságban a veszélyeztetett személynek.

Rendőr köteles igazolást állít ki a kitoloncolt személynek, valamint a veszélyeztetett személynek. A veszélyeztetett személynek meg kell utasítsa a sürgős intézkedés lehetőségét (amelyet ebben a cikkben említettünk fent), és köteles információt nyújtani a veszélyeztetett személynek a bántalmazott emberek megsegítésére elkötelezett szervezetekről. Ezen kívül a rendőrség kérje mind a veszélyeztetett, mind a kiutasított telefonszámát.

2. Közeli személy és a megbízott személy kínzásának bűncselekménye

Végül nem feledkezhetünk meg sem büntetőjogi szintje az ún. A családon belüli erőszak. A 208. § (4) bekezdése szerint 1. Btk

Aki testi vagy lelki szenvedést okoz egy közeli személynek, vagy az őt gondozó vagy nevelő személynek

a) különféle verések, rúgások, ütések, sérülések és égési sérülések, megalázás, megvetés, folyamatos megfigyelés, fenyegetések, félelem vagy stressz kiváltása, erőszakos elszigeteltség, érzelmi zsarolás vagy egyéb viselkedés, amely veszélyezteti testi vagy lelki egészségét vagy korlátozza biztonságát,

b) indokolatlanul visszatartja az ételt, a pihenést vagy az alvást, vagy az alapvető személyes gondoskodás, ruházat, higiénia, egészségügyi ellátás, lakhatás, nevelés vagy oktatás visszatartását,

c) olyan tevékenység kényszerítésével vagy újbóli elvégzésével, amely életkora vagy egészségi állapota miatt aránytalan fizikai vagy mentális stresszt igényel, vagy egészségkárosodást okoz,

d) olyan anyagoknak való kitettség, amelyek károsíthatják az egészségét, vagy

e) az általa jogosult ingatlanhoz való hozzáférés indokolatlan korlátozása,

három-nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.

Ez a bűncselekmény bűncselekmény, és ennek a bűncselekménynek a célja a szeretteinek védelme és azok védelme, akiket valamilyen objektív módon kiszolgáltatottabbnak tartanak. Ezek lesznek azok, akik voltak a nevelésre vagy gondozásra bízott bántalmazónak. A bántalmazás a rábízott személyekkel szembeni bánásmód nagyobb érdesség és érzéketlenség a bizonyos tartósság. A bántalmazott személy ezt az akciót vagy bánásmódot úgynevezettnek érzi. nehéz vágás. Fontos, hogy teljesüljön a visszaélés fogalma a bántalmazott személy nem köteles semmilyen egészségügyi következménnyel járni, ugyanúgy nem is kell folyamatos eljárásnak lennie. Fontos jellemzője az is, hogy a bűncselekmény áldozatának okozott fizikai vagy szellemi szenvedés negatívan befolyásolja szokásos életmódját. A bűncselekmény elkövetője csak az lehet az, akit a bántalmazott személyre bíztak az ellátásban, vagy az, akinek gondozásában van. (szülők, rokonok, de bébiszitter, edző, sőt tanár is). Ez a bűncselekmény nemcsak cselekedettel, hanem tétlenséggel is elkövethető.

Ebben a cikkben megemlítettük a jogszabályaink által kínált lehetőségeket a családon belüli erőszak elleni védelem területén. Milyen cselekvési módot választ az, aki családon belüli erőszak áldozatává válik főleg a fenyegetés mértékétől függ, amelyben az illető találja magát. Más eljárás akkor választható, ha az nem jelent közvetlen veszélyt az életre és az egészségre (például gyakori mentális támadások, például sértések, veszekedések stb.), Amikor a polgári jogi normáknak megfelelően lehet eljárni, és a másik cselekvés természetesen az lesz, amikor a bántalmazott ember valóban aggódik az élete miatt. Ilyen esetben a legjobb, ha a lehető leghamarabb felveszi a kapcsolatot a rendőrséggel, akinek a fent leírtak szerint kell eljárnia, így biztosítva a szükséges védelmet a bántalmazó ellen. Azokban az esetekben, amikor a rendőrség tagjai azt gyanítják, hogy olyan eljárás folyt, amely teljesítette a bűncselekmény tényállásának a 208. § szerinti elemeit, büntetőeljárást kezdeményezhetnek az ügyben.