Tanulási, magatartási, hiperaktivitási rendellenességek - diagnózis és terápia a neuro-fiziológiai pszichológia szempontjából

  • Rólunk
    • Hogyan dolgozunk
    • Szemináriumok
    • 2% -os támogatás
    • GYIK (gyakran ismételt kérdések)
  • Szolgáltatások
    • INPP módszer - neuromotoros edzés
      • NMN - neuromotoros éretlenség
      • NMN - a gyengeség tünetei
      • NMN - a gyengeség okai
    • BI módszer - kétoldalú integráció
    • JIAS módszer - auditív képzés
      • JIAS - hallási feldolgozás
      • JIAS - a gyengeség tünetei
      • JIAS - a gyengeség okai
    • OPTO módszer - vizuális képzés
      • OPTO - vizuális érzékelés
      • OPTO - a gyengeség tünetei
      • OPTO - a gyengeség okai
  • Diagnosztika
    • INPP diagnosztikai gyerekek
    • Az INPP felnőtt diagnózisa
  • Reflexek
    • Primitív és testtartási reflexek
    • Aberrant reflexiók
    • Pestisreflex
    • Tonikus labirintus reflex
    • Aszimmetrikus tonikus nyaki reflex
    • Szimmetrikus tonikus nyaki reflex
    • Gerinc Galant reflex
  • Tanulási nehézségek
    • Problémák a szöveg írásával és másolásával
    • Olvasási problémák
    • Dyslexia - olvasási és írási nehézségek
    • Dysgraphia - írási nehézség
    • Diszkalkulia - a matematikai feladatok rendellenessége
    • Dyspraxia - Fejlődési koordinációs zavar
    • ADD - Figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség
    • ADHD - figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség
  • Tanfolyamok
  • hírek
  • Kapcsolatba lépni

A baba agya a szülés kiváltó oka?

Főoldal »Hírek» A baba agya a szülés kiváltó oka?

agya
A terhességgel, a magzati fejlődéssel és a szüléssel kapcsolatos minden tudatosságunk rendkívül titokzatos marad. A kísérleti állatoknak köszönhetően csak fokozatosan kezdjük megérteni, mi a szülés kiváltója. Ha ezek a megállapítások az emberek számára is relevánsnak bizonyulnak, akkor a baba agya pontosan ott kezdődik, ahol a szülés elkezdődik.

Juhoknál (a legtöbb vizsgálatot náluk végezték) a szülés a komplex hormonok kaszkádja által jön létre, amelyet egy kis bárány agya irányít. Először az agyalapi mirigy szekretálja az ACTH hormont (adrenokortikotrop hormon), amely stimulálja a mellékveséket. Viszont felszabadítják a kortizol nevű hormont, amely a magzati véráramon keresztül a méhlepénybe jut. A megemelkedett kortizolszint számos hormonális változást vált ki a méhlepényben (ami maga is nagyon fontos endokrin szerv), amelynek nettó eredménye lényegében felkészíti a juhokat a fialásra. Az agyalapi mirigyet a hipotalamusz irányítja. Tehát valóban a magzat idegrendszere integrál sok érzékszervi és élettani információt a szülés megfelelő időpontjának felmérése érdekében.

A szülés alapvetően viszonylag lassú folyamat.

A kortizol szintje a terhesség utolsó 3 hetében emelkedik. Ez a növekedés elősegíti a bárány tüdejét, máját, belét, veseit és más szerveit a méhen kívüli életre. Nem véletlen, hogy ugyanaz a hormon felelős mind a magzat érésének utolsó szakaszáért, mind pedig maga a szülés kiváltásáért. A magzat fejlődésének és a vajúdás kezdetének összehangolásával a megnövekedett kortizolszint biztosítja, hogy a magzat az optimális időpontban, tehát a fiziológiai érettség idején születhessen meg - sem túl korán, amikor még mindig az anya testétől függ, sem pedig túl későn, amikor a méhlepény már nem képes a szükséges támaszt nyújtani.

A placenta hormonjai felelősek a terhesség fenntartásáért. A bárány születés előtti fejlődésének utolsó szakaszában a megemelkedett kortizolszint több szempontból is megváltoztatja ezt a hormonális komplexet. Növeli az ösztrogénszintet és csökkenti a progeszteronszintet, ami erősíti a méh összehúzódási képességét. Az ösztrogén - viszont fokozza a hormonok másik csoportjának - az ún prosztaglandinok, amelyek lehetővé teszik a méhnyak érését, felkészülnek a szülésre és erősítik a méh összehúzódási képességét is. Az ösztrogén emellett növeli a méhben tárolt oxitocin receptorok (az egyes összehúzódásokat kiváltó hormon) számát is. Noha a szintetikus formájú oxitocint gyakran használják a munka mesterséges kiváltására, meglepő, hogy nem felelős a természetes munka kiváltásáért.

Mindezek a változások együtt fokozatosan a terhesség magas stádiumában megjelenő gyenge, szabálytalan érintkezésekből (más néven "hamis Braxton-Hicks összehúzódásokból") valódi, éles vajúdási összehúzódásokká válnak, amelyek lehetővé teszik a magzat kiűzését a méhből.

A fent leírt hormon kaszkád kissé eltér a főemlősöknél. Sem az emberek, sem a majmok nem mutatják ugyanazt az emelkedett kortizolszintet vagy csökkent progeszteronszintet a terhesség utolsó szakaszában. A kortizolhoz nagyon hasonló hatású DHEAS nevű hormon (dehidroepiandroszteron) szintjének hirtelen emelkedését találták az átvitt majmoknál, hogy elősegítsék az ösztrogén termelődését a placentában. A kortizolhoz hasonlóan a DHEAS-t is a magzat hipotalamusz-hipofízis rendszere irányítja. Ha hasonló mechanizmus fordul elő az embereknél, ez azt jelzi A tiszta test, amely eldönti, mikor van a megfelelő idő a születésre, a baba agya.

Kissé naiv lenne azt gondolni, hogy mi emberek diametrálisan másképp működünk. Lehet, hogy egyes hormonok szintje eltér, de feltételezem, hogy mechanizmusuk, ez a tökéletesen kidolgozott rendszer nagyon hasonló hazánkban. Emiatt is ésszerűbb elgondolkodni a jelenlegi helyzeten, amikor az indukált születések száma növekszik. Sokszor nagyon megalapozatlan okokból, akár a szülész, akár az anya anyja.

A természet megadta számunkra azt a lehetőséget és minden szükséges eszközt, hogy a szülés tényét a nő életének természetes részeként érzékelhessük. A gyermekkel összhangban, optimális körülmények között, és abban, hogy elég hite van önmagához, és megtanulta érzékelni testét, minden bizonnyal képes lesz releváns értékelést készíteni arról, hogy mikor a megfelelő idő az új élet zöldellése. fény.

Ihlette a könyv: Eliot, L. - Mi folyik ott?
A cikk szerzője: Mgr. Sipos Katarína