4.1. 2013 9:30 Miért űzi ki a Sony, a Sharp és a Panasonic koreai és kínai versenytársakat a szórakoztató elektronikából?
Néhány évvel ezelőtt egy tévét vagy videomagnót közvetlenül kértek fel a Made in Japan címke viselésére. A Sony vagy a Sharp elektronikája ugyanolyan minőségi és prémium minőségű volt, mint az iPad vagy az iPhone. A helyzet drámai módon megváltozott, és a japán gazdaság két fő pillérének egyike megrendül Korea és Kína nyomására.
Az első és mégis lemaradt
A Sony, mint számos más japán vállalat, Tokió romjaiban alakult a második világháború után. A márka hamar megalapozta mind az amerikai, mind az európai piacot. Különösen az új piaci szegmenseket meghatározó újításoknak köszönhetően. A múlt század közepének első kazettás magnójától kezdve a legendás walkmaneken keresztül (bár a cég szabadalmat vásárolt nekik a brazil Andreas Pavel-től) az új évezred elején az új LED-es TV-hez. Az eredetiséget pedig még Aibo robotkutya sem tagadhatja meg.
A Sony termékinnovációi most sem lassulnak le. Nemrégiben a vállalat piacra lépett, például egy kompakt fényképezőgéppel, amely teljes képkockás érzékelővel volt felszerelve professzionális tükörreflexes fényképezőgépekből (RX1) vagy videós szemüvegekből (HMZ-T2), sci-fi-ből kivágva. Az egyik legfrissebb újdonság a piacon (Szlovákiában is) a filmrajongók szent szeme: az első sorozatban értékesített tévé ultra HD vagy szintén 4K felbontással, azaz négyszer a szokásos full HD-hez képest. A 4K képernyők más márkákat is bemutattak, de a Sony rohant a legjobban az Egyesült Államok és az európai piacokon.
Úgy tűnik, hogy a Sony problémája az, hogy bár nagy hangsúlyt fektet a legvékonyabb, legerősebb és legeredetibb fejlesztésre, elhanyagolja értékesítését - állítják több globális elemző. A prémium árak esetében az értékesítési mennyiség szenved, a tömegpiaci bestsellerek hiányoznak.
Például a Sony TV részlege nyolcadik éve veszteséges. Az egykor félelem nélküli sógun alábecsülte az ázsiai szárazföldről érkező versenytársakat, akik rugalmasabbak és gyakran megfizethetőbbek voltak. Miattuk a hagyományos japán márkák, a JVC, a Hitachi és a Pioneer fokozatosan kivonulnak a tévés üzletből, vagy már teljesen kivonultak.
A gyengébb üzleti eredmények az innovatív lendületben is megmutatkozhatnak. A Sony már lemaradt az OLED technológiájú tévék új generációjától, amelynek célja a jövőben az LCD és a plazma teljes kinyomtatása. Bár a Sony előállt az első LED TV-vel, 11 hüvelykes képernyője nem képes versenyezni az LG és a Samsung termékeivel, amelyek 55 hüvelykes teljes értékű nappali darabok. Ezért a Sony összefogott a rivális Panasonic-szal - együtt akarnak dolgozni a jégtévéken.
Egy Sony
2012 áprilisa óta az új vezérigazgató, Kazuo Hirai és új stratégiája, a One Sony megpróbálta megváltoztatni a japán konszern irányát. A cél a vállalat működésének optimalizálása a divíziók egyesítésével, megtakarítással és három fő trendre összpontosítva: digitális képrögzítés, játék és mobil eszközök.
Termékoldalon a Sony kompakt fényképezőgépek népszerűek, és tükörreflexes fényképezőgépei tavaly javították piaci részesedésüket a Canonhoz és a Nikonhoz képest. 2013-ban elindítják a PlayStation játékkonzol új generációját. Egészen jól megy az Xperia okostelefon, amelyet a cég a svéd Ericssonnal való szakítás óta piacra dob egy mobil közös vállalkozásban. A Sony néhány elemzője szerint ennek a szegmensnek nagyobb a piaci részesedése, mint a Nokia-nak vagy a HTC-nek. Éppen ellenkezőleg, a Sony tablet csak langyosan fogadta a piacot, és a vállalat termékportfóliója is diétás ebből a szempontból.
A Sony One stratégiájának részeként a vállalat Svédországban és az Egyesült Királyságban bezárta a gyártóüzemeket. Otthon fokozatosan tízezer alkalmazottat bocsátanak el, a teljes létszám hat százalékát. Másrészt K. Hirai az első három hónapban új pozícióba fektetett be különféle, a kockázatos társaságok egyes elemzői szerint majdnem kétmilliárd dollárba. Például megvette a rivális Olympus részvényeinek tíz százalékát, amelyet pénzügyi botrány söpört végig. Az általános ideiglenes ítélet nem túl kedvező: a Sony piaci értéke 8 milliárd dollárral csökkent K. Hirai hivatalba lépése óta.
Fogyasztói elektronikai óriások a tőzsdén.
(záró részvényárfolyamok, USD)
FORRÁS: Yahoo! Pénzügy
Szellemváros
A Panasonic hasonló problémákkal küzd. Az elmúlt (nyáron végződő) pénzügyi évben elérte a legvörösségesebb számokat teljes 96 éves története során. A vesztesége 9,7 milliárd dollár volt (és a 2012-es várakozások még rosszabbak). Az átszervezés részeként már megkezdte a tömeges elbocsátásokat, további tízezerrel várhatóan 2013 márciusáig a jelenlegi 36 ezer elbocsátás is bővül. A Panasonic 2014 márciusáig törli vagy eladja a 88 részleg bármelyikét, amely nem számol be legalább 5% -os nyereséget.
A gyártás minőségével a Panasonic hasonló a Sony-hoz. Plazmatévéi nagyon jól vannak besorolva, a legújabb VT50 sorozatot a szakértők még az év legjobb tévéjének minősítették képminőség szempontjából. A kamerái is jó hírnévnek örvendenek. Másrészt az okostelefonok közötti megtérülés nem sikerült: az Eluga és az Eluga Power mobiltelefonok kiskaput jelentenek, és csak néhány európai piacot értek el. A Panasonic táblagépeket csak ritkán használják. ToughPad-ját nagyon meghatározott ügyfelek számára tervezték magas tartóssága - és az ára miatt.
A Sharp a legrosszabb helyzetben van az első három japán elektronikai gyártó között. Ezt szemléltetheti Kameyama városának története. 2004-ben a Sharp két modern LCD panelgyárat épített ott 6 milliárd dollárért. Háromezer ember talált munkát a régióban, és a város új pályaudvart és iskolát kapott a Sharp-tól. Abban az időben a vállalatnak a lapos képernyős piacának akár ötöde is rendelkezett, így a kilátások fényesek voltak.
De az év folyamán a 40 hüvelykes LCD-panelek ára 2500 dollárról majdnem a felére csökkent. Koreában és Kínában a nagyüzemi termelés miatt tovább esett, most a tizedik (250 dollár). Kameyama kis szellemváros lett. Az LCD-panelek olcsóbbá válása pusztító hatással volt a Sharpra, amely a portfólió 60 százalékát teszi ki - 5000 alkalmazottat kellett elbocsátania.
A talpon maradás érdekében legutóbb 4 milliárd dolláros hitelt vett fel japán bankok konzorciumától. Felelős volt az ingatlanokért, köztük egy gyárért, ahol kijelzőket gyárt iPhone-ok számára. A kijelzők a tervezett beruházások tárgyát képezik. A Sharp kifejlesztett egy új típusú Igzo nevű LCD-t, amely világosabb, kontrasztosabb, sokkal vékonyabb és főleg kevésbé energiaigényes.
… És a TV-piacon
(%, az LCD és plazmatévék globális értékesítésének részesedése)
FORRÁS: Displaysearch
Samsung a Ginzában
Mit tévedett a három e-üzleti veterán? Ennek több oka van. "Túl lassan hajtották végre a termelési kapacitást hazájukon kívüli olcsóbb helyekre és csökkentették a költségeket" - mondta Edwin Mayer, az Atlantis Investment Research vezetője. A vállalatok az értékesítés során is túlságosan bíznak a belföldi értékesítésben. Például a Panasonic tavalyi termelésének kevesebb mint felét exportálta, míg az LG a gyártásnak csak 17 százalékát helyezte Koreában. Többet fektetnek az ázsiai szárazföld kutatásába és fejlesztésébe is. A Samsung 2011-ben 8,7 milliárd dollárt költött kutatás-fejlesztésre, a Sony csak 5 milliárdot.
A japánoknak nem segít a jen magas értéke, amely drágítja az exportot. Ezért verik fel a kínai Lenovo laptopjai a Toshiba versenyét. Más kínai sárkányok, a Huawei és a ZTE okostelefonjai támadják az Xperiát. A januári CES elektronikai vásáron pedig megjelennek a TCL és a Hisense kínai márkák 4K tévék. Gyakorlatilag ismeretlen, de ambícióval tervezetet akar készíteni az amerikai és az európai piacon. A Samsung is hasonló módon indult, amit az emberek csak a közelmúltban ismertek, különösen a hűtőszekrényekről.
A három szamurájt bonyolították a közelmúltbeli kínai japánellenes tüntetések is, amelyek konfliktust váltottak ki a Kelet-kínai-tenger kis szigetei miatt. Ezután a Panasonicnak be kellett zárnia egy gyárat. Az elmúlt évek szökőár és földrengések a hagyományos technológiai vállalatokat is súlyosan megzavarták.
A pesszimisták már megtörték a stafétabotot a Sony vagy a Sharp felett. A Kotaku portál szerint rajongókat veszítenek, sőt a Ginza fényűző tokiói körzetében lévő eladóknak már több tévéjük van, amelyeken a Samsung és az LG logók vannak kiállítva. Az optimisták továbbra is úgy vélik, hogy a japán márkák a rossz döntések és a "vis maior" ütések ellenére is emelkednek.
A cikk a TREND 50-51/2012 aktuális számában jelent meg.