növényi

A búza, a kukorica, a rizs és a szója egyre kevesebb tápanyagot tartalmaz. A szakértők kiderítették, hogy hány embert érint egy ilyen változás és milyen hatással van az egészségre.

Régóta bebizonyosodott, hogy az emelkedett szén-dioxid szint ronthatja a növények tápértékét. A búza, a rizs, a kukorica és a szójabab tesztjei igazolták az alapvető tápanyagok, nevezetesen a vas, a cink, de a fehérjék csökkent szintjét is.

Nagy forgalom néhány évtized alatt

A kutatók a növényekben a tápanyagok értékét olyan helyeken mérték, ahol a jelenlegi szén-dioxid-értékek voltak. Ezután megvizsgálták, hogyan járnak a 2050-re várt értékekkel. Három különböző kontinensen hét helyszínen termesztett 41 különböző típusú növényt elemeztek.

Megállapították, hogy a magasabb CO2-tartalmú búza 9% -kal kevesebb cinket, 5% -kal kevesebb vasat és 6% -kal kevesebb fehérjét tartalmazott. A rizsben 3% -kal kevesebb cink, 5% -kal kevesebb vas és 8% -kal kevesebb fehérje volt. Hasonló eredményeket jegyeztek fel a szójabab és a kukorica esetében, de a szójababban nem volt fehérje veszteség.

Még több szénhidrát

Samuel Myers, a kutatás vezető szerzője és a Harvard Egyetem környezetvédelmi szakértője úgy gondolja, hogy az ebből eredő szénhidrát-növekedés hozzájárulhat számos betegség növekedéséhez. Ezek közé tartozik a metabolikus szindróma, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a stroke. Ugyanakkor sokan közülük már több fejlett országban szenvednek az elhízás magas szintje miatt.

Különösen szegényebbnek érzik magukat

Myers szerint az emisszió csökkenti a nagyon fontos növények tápértékét. Kétmilliárd ember szenved már cink- és vashiányban. Számos egészségügyi problémát okoz, különösen a terhes nők és gyermekek számára. Az emberek ilyen nagy csoportjának egészségi állapotával kapcsolatos aggodalmak tehát jelentősen megnőhetnek.

A változásokat elsősorban a szegényebb országok lakói fogják érzékelni. A búza, a kukorica, a szójabab és a rizs viszonylag kevés cinket és vasat tartalmaz. A kevésbé tehetős országokban azonban az emberek ritkán esznek húst, és ezek a növények nélkülözhetetlen tápanyagforrás számukra.

Vérszegénység és növekedési retardáció gyermekeknél

Myers és csapata létrehozott egy adatbázist, amely részletesen leírja az élelmiszereket, amelyeket az emberek különböző országokban fogyasztanak. 152 országban 225 fajta élelmiszer fogyasztását rögzítették. Ezen adatok alapján kiszámolták, hogy 2050-re 150 millióval több ember szenvedheti el a fehérjehiány következményeit a tápanyagok összetételének megváltozása miatt. Különösen igaz ez tizennyolc afrikai és ázsiai országból származó emberekre, akik fehérjéjük több mint 5% -át elveszíthetik. A fehérjehiány alacsony születési súlyú csecsemőket okozhat, és lassíthatja növekedésüket és fejlődésüket.

A legveszélyeztetettebb India, ahol ma már sok alultáplált ember él. Itt számuk több mint 50 millióval növekedhet. A vashiány viszont millióknak okozhat vérszegénységet, főleg terhes nőknél és gyermekeknél. A gyerekeknek hiányozhat a vas, lassíthatják növekedésüket és csökkenthetik az IQ-jukat.

A kutatók ezt a kutatást optimista forgatókönyv szerint végezték. Azt tervezi, hogy a kormányok szerte a világon elkötelezik magukat és betartják a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentését. Valójában az eredmények még rosszabbak lehetnek.