naplót

Illusztrációfotó: TASR- Lukáš Grinaj

"Nincs senki, aki legeljen, fejjen, nincs érdeklődés az állattenyésztésben való munka iránt" - mondta a humennéi Regionális Mezőgazdasági és Élelmezési Kamara igazgatója, hozzátéve, hogy az istállóban végzett munka még hosszú ideig sem érdekes. tartósan munkanélküli.

Az elmúlt években Kelet-Szlovákiában az állattenyésztés kiterjedt módja számos problémával küzdött. Mint Jana Špuntová, a humennei Regionális Mezőgazdasági és Élelmezési Kamara igazgatója a TASR számára kijelentette, ennek oka nemcsak az aszály, hanem az állattenyésztésben való érdeklődés hiánya is.

"Nincs senki, aki legeljen, fejjön, nincs érdeklődés az állattenyésztésben dolgozni" - mondta a nő, hozzátéve, hogy az istállóban végzett munka még a tartósan munkanélküliek számára sem érdekes. "Ahelyett, hogy állatokkal, szabadban, bármilyen időjárás mellett töltenének időt, inkább otthon maradnak a szociális ellátásokon" - mondta. Szerinte a hagyományos tenyésztés másik problémája a tartós aszály. "A korábbi években a szarvasmarhákat áprilisban terelték legelőre, most, hogy szárazság van, ebben az időszakban nincs mit legelni. A tömegnövekedés gyenge a tavaly óta tartó nedvességhiány miatt. A májusi csapadék nem menti meg és még mindig hideg éjszakák vannak "- magyarázta, hogy a legeltetés problémája a kis természetes forrásokból eltűnt vízhiány is.

Ahogy azonban Špuntová tovább kifejtette, Humenné, Snina és Medzilaborce körzetében a természetes környezet nagyon alkalmas az állattenyésztés kiterjedt módjára, amelyben tavasztól őszig zöldtakarmánnyal és legelővel táplálják őket. "Szlovákia más területeihez képest itt nagyon kevés a termőföldünk, a teljes földterület nagy százaléka erdő, valamint rét és legelő. A szántóföldeken is magas a takarmány százaléka" - magyarázta, megjegyezve, hogy a legeltetés nemcsak az állatok számára a legolcsóbb módszer: biztosítanak táplálékot és beszerzik a földgazdálkodást is, de a legkörnyezetbarátabb földgazdálkodás is.