Munkahelyi információk
2014-ben megemlékeztünk a pozsonyi Comenius Egyetem és annak első és alapító Orvostudományi Karának alapításának 95. évfordulójáról. Az első intézetek között a Kar 1919-es megalapításakor jött létre az Általános és Kísérleti Kórtani Intézet, amelyet később átneveztek a Kórélettani Intézetnek. Az első vezető belgyógyász volt prof. MUDr. Miloš Netoušek (1919-1926), akkor azok voltak prof. MUDr. Jan Lukeš (1927-1928), prof. MUDr. Jan Kabelík (1928), doc. MUDr. Ivo Mačela (1928-1938), prof. MUDr. František Šimer (1938-1939), prof. Juraj Antal (1939), prof. MUDr. Gejza Bárdoš (1939-1961), doc. MUDr. Barta Ervin, CSc., (1961-1970), doc. MUDr. Milan Niks, CSc., (1971-1979), prof. MUDr. Atanas Fizel, dr., (1979-1990), prof. MUDr. Ivan Hulin, dr., (1990-2006), prof. MUDr. Marián Bernadič, CSc., (2006-2015) a prof. MUDr. Fedor Simko, CSc., (2016-).
Az intézet munkatársai kóros fiziológiát oktatnak az általános orvoslás, a fogászat és az orvosbiológiai fizika alapképzésében, garantálják a normál és kóros fiziológia 3. szintű oktatását. Az intézet azokhoz a munkahelyekhez tartozik, ahol a legtöbb doktorandusz, diplomás és a ŠVOČ hallgatója van. Az intézetben elkészültek az eredeti patofiziológiai tankönyvek ismételt kiadásokban, a belgyógyászati és sebészeti tankönyvek fontos projektjei.
A tudományos kutatás során a munkahely hosszú távon jelentős eredményeket ér el, amelyeket világszerte elfogadnak, és nagy impakt faktorral publikálnak tudományos folyóiratokban. A kardiovaszkuláris rendszer területén végzett tudományos kutatás a szív térfogat- és nyomástúlterheléshez, szívelégtelenséghez való alkalmazkodására, valamint a szívelégtelenség megelőzésének és kezelésének lehetőségeire, a hipertónia modellezésére kísérleti állatokban, a szív elektromos terének tulajdonságaira és patológiájára összpontosít. sugárterápia és célzott terápia, valamint neurofiziológiai folyamatok, különösen krónikus metabolikus és neurodegeneratív betegségekben szenvedő betegek kognitív és motoros funkcióinak kutatása. Az osztály régóta megoldja a támogatási feladatokat, amelyek támogatásai a legmagasabbak a karon. A tudományos kutatómunka hatékonyságának mutatóinak értékelésekor a tanszék nemcsak a karon belül, hanem az egyetemen is vezető helyet foglal el. A tanszéken nagy számban vannak ígéretes fiatal alkalmazottak, a tudományos kutatás fejlesztésében olyan modern trendeket teljesítenek, amelyek túlmutatnak a karon és az egyetemen.
A jelentős kiadói tevékenység mindig az intézetben összpontosult. Az intézethez kapcsolódik a Pozsonyi Orvosi Lap, az egyetlen szlovákul érintett orvosi folyóirat, valamint a tankönyvek és monográfiák kiadásának szerkesztősége. Fontos az intézet munkatársainak részvétele az enciklopédikus művek létrehozásában, de a hazai és külföldi szakmai társaságok bizottságaiban is.
A külföldi tudományos együttműködés főként a Karolinai Egyetemmel (Stockholm), az Élelmezés-táplálkozási és Egészségügyi Intézettel (Zürich), az Orvosi Egyetemmel (Bécs), a Duke Egyetemmel (Durham), a Wakefield Egyetemmel, az Innsbrucki Orvostudományi Egyetemmel és a Masaryk Onkológiai Intézet (Brno). Az intézet munkatársai tudományosan együttműködnek továbbá tudományos intézményekkel (pl. Szív- és Érrendszeri Kutatóközpont, Charité, Berlin; CARIM, Maastricht, Odensee Egyetem, a Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiája Prágában) vagy magáncégekkel (Vicore Pharma, Göteborg; Attoquant)., Bécs).
A munkahely története
A Károly Egyetem Orvostudományi Karának Kórélettani Intézetének története
2009-ben megemlékezünk a pozsonyi Comenius Egyetem és annak első és alapító Orvostudományi Karának alapításának 90. évfordulójáról. Az új Csehszlovák Köztársaság orvostudományi karának kezdete nem volt könnyű. Az egyetem első rektora az orvos prof. Hynek, aki a Károly Egyetem Orvostudományi Karának Belgyógyászati Klinikájának első vezetője is volt. Az orvostudományi kar első dékánja prof. MUDr. Gustáv Műller, a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály vezetője. Az új csehszlovák állam, különösen Szlovákia számára alapvető jelentőségű volt egy egyetem létrehozása, amely az egyetemen végzett szakemberek állami nyelvű oktatására készült. Szlovák és cseh hallgatók, akik a kezdetektől fogva külföldön tanultak az orvostudományban, az orvostudományi karra kezdtek beiratkozni. 1920 óta a kar a posztgraduális oktatás (továbbképző tanfolyamok a háziorvosok számára) alapjává is vált.
Az orvostudományi kar a klinikai évektől kezdve épült, és a kórházak működő klinikai bázisára támaszkodott. Az elméleti munkahelyek közül az elsők a klinikai oktatással kapcsolatosak voltak. Az Orvostudományi Kar és professzorai nemcsak a Comenius Egyetem, az első szlovákiai egyetem, hanem később két másik szlovák orvosi kar (JLF UK Martin és LF UPJŠ Kassa), a Szlovák Tudományos Akadémia létrehozásában is fontos szerepet játszottak
valamint a Károly Egyetem Gyógyszerésztudományi és Természettudományi Karán.
Az első intézetek közül az Általános és Kísérleti Kórtani Intézetet a kar 1919-es megalapításakor hozták létre. A cél a hallgatók preklinikai felkészítésének megkezdése volt. Az akkori elméleti képzés tantervét a belgyógyász készíthette el legjobban - ezért az első vezető prof. MUDr. Miloš Netoušek, aki az intézetet 1921–26 között vezette. Prof. Netoušek Prágából jött, Syllab professzor részéről. Főleg a hematológiára koncentrált. Több nemzetközi vállalat tagja volt - pl. hematológia (Franciaország), gyomor-bél (Belgium) és belgyógyászat (Bulgária). Iskolát alapított, amelyből kiemelkedő professzorok és belgyógyászok kerültek elő (Šimer, Dérer, Henzel, Siťaj, Nosáľ, Aich, Fleischer stb.).
A propedeutikai klinikára való távozása után az 1926/27-es tanévben Brünnből prof. MUDr. Jan Lukeš. Csak egy évig dolgozott az intézetben, mert azóta 1927/28-ban vette át a Károly Egyetem Orvostudományi Karának Kóros Anatómiai, Szövettani és Bakteriológiai Intézetének irányítását. Foglalkozott a tuberkulózis kérdésével. Elismerte a kutyák stuttgarti kórokozójának (Spirochaeta melanogenes canum Lukes) világméretű felfedezését. Acad kijött az iskolájából. Mucha, Šubík, Nyullassy, Kabina és mások professzorok.
Távozása után prof. Lukeš általános és kísérleti patológiáját helyettesítőként prof. MUDr. Jan Kabelík. Csak a következő iskolában. 1928/29-ben az Orvostudományi Kar Általános és Kísérleti Patológiai Intézete az állandó doktori vezetőt fogadta. MUDr. Ivo Mačel, aki a prágai Károly Egyetemről érkezett Pozsonyba. 1933 októberében az általános és a kísérleti patológia rendes professzora lett. Az intézetnek továbbra is csak egy asszisztensi beosztása és alkalmatlan helyisége volt. Bár prof. Mačela az intézetben próbálta fejleszteni az endokrinológia területén végzett kutatásokat, képtelen volt legyőzni az alkalmatlan területi, instrumentális és személyi feltételeket, valamint fejleszteni az intézet kutatási tevékenységét. Az intézetben végzett munkáját 1938-ban fejezte be.
A sk. 1938/39-ben az intézet vezetője prof. MUDr. František Šimer, akinek ugyanakkor Pilsenbe kellett mennie ugyanabban a tanévben. Ez alatt a rövid idő alatt három fejezetet írt a kóros fiziológiáról, három különálló szkript formájában, összesen 429 oldalon. Az első szkripteket az emésztés kérdésének szentelték, a másodikat az anyagcserének, a harmadikat a vesék patofiziológiájának. Távozása a háborús események összefüggésében zajlott, de a kortársaival folytatott személyes beszélgetésekből egyértelmű, hogy prof. Shimer elhagyta saját meggyőződését ("Amikor a haza hív, engedelmeskednem kell!").
Prof. Šimer gyönyörű szlovák nyelven tartott előadásokat, együttműködött prof. Derer, a politikai események ellenére a karon maradhatott. Döntése végzetes volt. Az egyetemről való távozása ellen tiltakozva prof. Der. Prof. Šimer szorosan együttműködött prof. Juraj Antal, az Élettani Intézet vezetője, aki átmeneti időszakra volt prof. Šimera az Általános és Kísérleti Kórtani Intézet vezetését is megbízta új vezető kinevezéséig, doc. Bárdoša. Prof. Shimert két nappal a második világháború vége előtt kivégezték Terezínben.
A skk-ból. 1939/40-ben az intézetet doc. MUDr. Gejza Bárdoš, aki 1940-ben kapott habilitációt, 1954-ben pedig az általános és kísérleti kórtan professzora lett. Csak prof. Bárdošnak sikerült befejeznie az intézetet a személyzet, a tér és az eszközök tekintetében, és a pedagógia és a kutatás szempontjából magas szintre hozta. Megkezdték az addig nem létező gyakorlati gyakorlatok elvégzését, az intézet gondoskodott a megfelelő tanítási szövegek közzétételéről is. Prof. Bárdoš tudományos munkáját az alkaptonuria, az agyalapi mirigy törpe, a golyva, a kobalt hematopoiesisre gyakorolt hatása és a szív fiziológiai megnagyobbodása kérdéseire irányította. A kutatási témák a klinikai gyakorlathoz kapcsolódtak, prof. Bárdoš szorosan együttműködött az akadémiával. Derer és maga internisztikai klinikai gyakorlatot végzett. Emellett a magas tudományos szintre emelt Pozsonyi Orvosi Lapok főszerkesztőjeként is dolgozott. Prof. Bárdoš elismert pedagógiai és tudományos személyiséggé vált. A nemzetközi díjat azzal kapta, hogy felvették a brüsszeli Societé internationale de gastroenterologie tagjává.
Bárdoš professzor hirtelen, 1961-ben bekövetkezett halála után az Orvostudományi Kar Kísérleti Kórtani Tanszékének vezetőjét hallgató doc. MUDr. Barta Ervín, CSc., Aki 1967-ben lett docens. 1961-70-ben vezette a tanszéket. Prof. Barta az osztályon kutatási tevékenységét a volumen-túlterhelt szív kérdésére és annak kísérleti monitorozásának lehetőségére összpontosította. 1964-ben a Kísérleti Kórtani Tanszéket átnevezték Kórélettani Tanszékre. 1961-ben az intézetben megalakult a Klinikai Kórélettani Tanszék, amely a serdülõ szervezetben bekövetkezett fejlõdési változások, a kardiorespirációs és az endokrin rendszer kérdésével foglalkozott. A tanszékvezetői tisztséget fokozatosan doc. Niks, prof. Hulín és doc. Bernadic.
Az 1971–79-es években doc. MUDr. Milan Niks, CSc. Ebben az időszakban a tanszék tanárai több taneszöveg kiadását készítették elő a kóros élettani gyakorlati gyakorlatokhoz, a speciális kórtani élettan és az elektrokardiográfia tanítási szövegei. Ez az erőfeszítés a pedagógiai munka javítása érdekében M. Nikš, I. Hulín: Különleges patológiai élettan (1980) című tankönyv kiadását eredményezte. Doc. Nikš jelentős mértékben hozzájárult a Károly Egyetem Orvostudományi Karának történetéhez, a Pozsonyi Orvosi Lapok szerkesztőjeként és szerkesztőjeként is, így folytatta prof. Bárdoša.
1979-ben prof. MUDr. Atanas Fizel, dr. (1979-1990). Kutatásait a kardiológiára összpontosította, három különálló, egymást kiegészítő kutatócsoportot hozott létre. A csoport vezette prof. Phesel figyelemmel kísérte a szívizom morfológiai, metabolikus és funkcionális változásait a szív alkalmazkodása során a megnövekedett munkaterheléshez. Különös figyelmet fordítottak a szívizom hipertrófia és a szívelégtelenség kapcsolatára. A csoport vezette prof. A Zlatošom a szívizom-anyagcsere dinamikájának és az emlős kardiomiociták mitotikus aktivitásának változásainak kutatására összpontosított a korai posztnatális időszakban. A csoport vezette prof. Hulín megoldotta a serdülõ szervezet szív- és érrendszerének (BP, EKG, vkg, térképezés) és az endokrin rendszer funkcióinak longitudinális monitorozásának kérdéseit a fejlõdési változások függvényében. Ebben az összefüggésben számos eredeti kísérleti módszertan jelent meg, a diagnosztikai gyakorlatban gyakorlati felhasználással.
Az intézet kara kibővült F. Šimek és M. Turčáni professzorokkal. A kóros fiziológia tanítását jelentősen befolyásolta, hogy az új uniós jogszabályok összefüggésében a gyakorlati gyakorlatok során el kellett hagyni a kísérleti állatok betegségeinek és kóros állapotainak modellezését. Az orvosok sok lehetőséget veszítettek a klinikai gyakorlathoz szükséges gyakorlati ismeretek elsajátításához és elsajátításához. Az intézetben a tanítást videofilmek egészítették ki, amelyek bemutatták a modell előkészítésének és fejlesztésének teljes folyamatát, valamint az egyes kóros állapotok lefolyását. Az EuroTransMed műholdas műsorszórás szintén megfelelő kiegészítő. A videofelvételeket rendszeresen használják gyakorlati gyakorlatokon és szemináriumokon. Jelenleg az intézet 16 saját gyártású videofilmmel és az EuroTransMed programok sugárzásából 80 videofelvétellel rendelkezik.
A 2007-2015 közötti időszakban az intézet vezetője Prof. MUDr. Marián Bernadič, CSc., Aki 1990 óta a vezetőhelyettes.
2016 óta az intézet vezetője Prof. MUDr. Fedor Simko, CSc.
Az intézet minden téren folytatja útját. Azokhoz a munkahelyekhez tartozik, ahol a legtöbb doktorandusz, diplomás és a ŠVOČ hallgatója van. Az osztály a támogatási feladatokat a karon a legmagasabb összes támogatással oldja meg. A tanszék ismételten beszámol az elmúlt évek legtöbb karneváli kiadványáról és az SCI-idézetekről a karon. A tanszéken nagy számban vannak ígéretes fiatal alkalmazottak, a tudományos kutatás fejlesztésében olyan modern trendeket teljesítenek, amelyek túlmutatnak a karon és az egyetemen.
A tudományos kutatás több alapvető területre összpontosít. "A hipertrófia és a szívelégtelenség módosítása NO- (nitrogén-oxid) - hiányos magas vérnyomásban melatonin alkalmazásával" (Prof. Šimko) projekt célja a melatonin fenyő hormon hatásának meghatározása hemodinamikailag túlterhelt és kudarcot szenvedő szívre NO-hiányos magas vérnyomásban . A melatonin potenciális védőhatása NO-hiányos magas vérnyomásban nemcsak a melatonin védőhatásainak mechanizmusának tisztázásához járulhat hozzá, hanem a melatonin használatához a magas vérnyomás, a bal kamrai hipertrófia, de a krónikus szívelégtelenség kezelésében is.
Sok elvárás várható a központi idegrendszer részvételének figyelemmel kíséréséről a tumorgenezis modulálásában (neurobiológiai elv) (Prof. Hulín, doc. Mravec). Ez egy új irány a rák etiopatogenezisének tanulmányozásában annak érdekében, hogy tisztázzák a rák kialakulása és progressziója és az idegrendszer aktivitása közötti összefüggéseket. A "Vagus ideg stimulálása mint új eljárás a transzplantált szervek ischaemia-reperfúziós sérülésének megelőzésében" című projekt kísérleti fókusza a preklinikai kutatások jellege a klinikai alkalmazás szempontjából. Folytatódik a diabéteszes kardiomiopátia és a hepatopátia patogenezisének vizsgálata az újszülött korában kiváltott streptozotocin diabéteszes kísérleti állatokban (Zlatoš professzor).
A doktori projektek hozzájárulnak az aktuális tudományos-kutatási kérdések megoldásához is. Mladosievičová - pl. "Hosszú távú szövődmények gyermekkorban és serdülőkorban kezelt rákos betegeknél - új multidiszciplináris probléma" és "A citosztatikus toxicitás biokémiai markerei".
Jelenleg a kutatási tevékenységek fejlesztése egy új módszertani genetikai-molekuláris bázis létrehozásához kapcsolódik. A genetika alapvetõen beírja az etiopatogenezis ismereteit, a diagnózis, a terápia és a sok betegség megelõzésének lehetõségeit. Ennek a megközelítésnek az anyagi és technikai bázis kiépítése már meghaladja egy intézet lehetőségeit. Ezért egy független Molekuláris Biomedicina Intézet projektjét rendkívül fontos lépésnek tartjuk, amelynek a Károly Egyetem Orvostudományi Karának tudományos-kutatási és pedagógiai bázisának részévé kell válnia.
A kiadói tevékenységek szintén az intézetben koncentrálódnak. Itt található a pozsonyi orvosi levelek szerkesztősége, valamint a tankönyvek és monográfiák kiadására szolgáló szerkesztőség, ahol sok fontos mű szerkesztőségi formában készült el, mint pl. A belgyógyászat alapelvei, A műtét alapelvei, Általános virológia és Speciális virológia, Érbetegségek, Gerincműtét, Késői szövődmények a gyermekkori daganatok kezelése után. Jelentős az intézet munkatársainak részvétele az enciklopédikus művek létrehozásában (pl. Pyramid, Encyclopedia Beliana, Szlovákia és szlovákok és mások).
Az intézet átfogó áttekintése érdekében sok más tevékenységet, projektet, tudományos funkciót, díjat és rendkívüli emberi sorsot kellene megnevezni a Kórtani Élettani Intézettel kapcsolatban.
Elkötelezettek vagyunk alma materünk 90 éves története és hagyományai mellett, amelynek küldetését továbbra is teljesíteni és fejleszteni szeretnénk.
A Kórélettani Intézetben szakosodott munkahelyeket is létesítettek, ill. laboratóriumok. Mivel 1961-ben a Klinikai Kórélettani Tanszék az Intézet szerves részeként működik. 1979 februárjáig vezetője doc. MUDr. Milan Niks, CSc. Utána az osztályvezető prof. MUDr. Ivan Hulin, dr. 1999 januárjától kezdve 2008 vezette a doktori tanszéket. MUDr. Marián Bernadič, CSc., Aztán ismét prof. I. Hulín és 2012 óta az osztályt doc. MUDr. Beata Mladosievicova, CSc.
Az osztály munkatársai a fiatal generáció fejlődését tanulmányozták mind szomatikus, mind funkcionális fitnesz szempontjából. Munkájuk középpontjában a kardiorespirációs és az endokrin rendszer fejlődési változásainak longitudinális monitorozása állt a prepubertális időszakban és a pubertás alatt. Módszertani szempontból az elektrokardiográfia és a vektor-kardiográfia használatára összpontosítottak. A 10 kutatási feladat sok értékes eredményéért a munkatársakat Hálek-díjjal jutalmazták. Jelenleg folynak a kutatások a gyermek onkológiai betegek sikeres kezelésében alkalmazott antraciklin és nem antraciklin citosztatikumok potenciális kardiotoxicitásának markereinek korai azonosítása terén (doc. Mladosievičová). Különös figyelmet fordítanak a központi idegrendszer részvételének figyelemmel kísérésére a tumorgenezis modulálásában (neurobiológiai elv) (Prof. Hulín, doc. Mravec). Ide
a rák etiopatogenezisének új iránya a rák kialakulása és progressziója, valamint az idegrendszer aktivitása közötti összefüggések tisztázása érdekében.
2009-ben egy másik független kutatóintézetet, a Károly Egyetem Orvostudományi Karának Molekuláris Biomedicina Intézetét hozták létre az intézetnél, az ÚPF munkatársa vezetésével.
MUDr. Ing. Időszámításunk előtt. P. Celec, PhD. Az osztály kutatási tevékenysége a következő feladatokra irányul: "Crohn-kór gyulladáscsökkentő és antioxidáns génterápiája patkányokban", "Az angiogenezis gátlása bakteriális közvetített RNS interferencia alkalmazásával" és "Antioxidáns génterápia az iszkémiás megelőző kezelésben" szívbetegség".
Megalakulása óta 8 professzor, 14 docens, 3 tudományos doktor oktatott az intézetben, és 38 alkalmazott védte meg CSc fokozatát. vagy PhD.
Professzorok: Mačela, Bárdoš, Barta, Fízel, Hulín, Zlatoš, M.Turčáni, Šimko, Bernadič, Mladosievičová, Mravec
Tanárok: Bárdoš, Barta, Nikš, Kubis, Fízel, Hulín, Zlatoš, Popperová, Bernadič, M.Turčáni, Šimko, Mladosievičová, Buckingham, Mravec, Celec
DrSc: Fízel, Hulín, Zlatoš, Celec
CSc: Nikš, Barta, Kubis, Fízel, Hulín, Zlatoš, Fízeľová, Sapáková, Popperová, Riečanský, Chovanová, Nosáľová, Bakošová, Turčáni, Divéky, Filipová, Bernadič, Michalík, Šimko, Maasovááášová, Maco, Sochorov
PhD: Király, Šulková, Hubka, Navarčíková, Jedlička, Celec, Hangya, Paulis, Urbanová, Hudecová, Roziaková, Poljak, Ondičová, Repová, Hrenák, Vrabcová, Aziriová, Hegedüsová, Lejavová