Számú általános ajánlás 19. (11. ülés, 1992)

cedaw

A nők elleni erőszak

Általános megjegyzések:
1. A nőkkel szembeni diszkriminációt az egyezmény 1. cikke határozza meg. A diszkrimináció meghatározása magában foglalja a nemi alapú erőszakot, vagyis a nemi alapú erőszakot. erőszakos cselekmények, amelyek egy nő ellen irányulnak, mert nő, ill. amelyek aránytalanul befolyásolják a nőket. Ide tartozik a nemi alapú erőszak minden olyan megnyilvánulása, amely fizikai, szexuális vagy szellemi kárt vagy szenvedést eredményezhet vagy okozhat a nőkben, ilyen cselekmények fenyegetését, megfélemlítést és a szabadság korlátozásának egyéb formáit. A nemi alapú erőszak ütközhet az egyezmény egyes rendelkezéseivel, függetlenül attól, hogy az erőszakot kifejezetten említik-e az említett rendelkezések.

2. Az egyezmény 1. cikke értelmében vett megkülönböztetés nemi alapú erőszak, amely korlátozza vagy kizárja a nők emberi jogainak és alapvető szabadságainak gyakorlását az általános nemzetközi jog vagy az emberi jogi egyezmények eredményeként. Ezek a jogok és szabadságok a következők:
a) az élethez való jog,
b) Kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma,
c) A humanitárius normák szerinti egyenlő védelemhez való jog nemzetközi vagy belföldi fegyveres konfliktusok idején,
d) a személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog,
e) A törvény szerinti egyenlő védelemhez való jog,
f) A családban az egyenlő státushoz való jog,
g) A testi és lelki egészség lehető legmagasabb szintjéhez való jog,
h) A tisztességes és kielégítő munkakörülményekhez való jog.

3. Az egyezmény a hatóságok által elkövetett erőszakra vonatkozik. Amellett, hogy az ilyen erőszakos cselekmények nem egyeztethetők össze ezzel az egyezménnyel, sérthetik az állam kötelezettségeit az általános nemzetközi emberi jogi egyezmények és más egyezmények alapján.

4. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a megkülönböztetés egyezmény szerinti meghatározása nem korlátozódik a vagy által lefolytatott eljárásokra kormányzati hatóságok nevében (lásd a 2. cikk e) pontját), a 2. cikk e) pontjában f) és 5. cikk). Például a 2. cikk a) pontja e) Az egyezmény felhívja a részes államokat, hogy tegyenek meg minden megfelelő intézkedést a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetése érdekében bármely személy, szervezet vagy vállalkozás részéről. Az általános nemzetközi jog és a speciális
emberi jogi egyezmények értelmében az állam felelősséggel tartozhat magánszemélyek cselekedeteiért is, ha nem jár el megfelelően a jogsértések megelőzése, az erőszakos cselekmények kivizsgálása és büntetése, valamint kártérítés biztosítása érdekében.

Megjegyzések az egyezmény egyes cikkeihez:
2. és 3. cikk

5. A 2. és 3. cikk általános kötelezettséget állapít meg a megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésére, amely kiegészíti az 5–16. Cikk szerinti kötelezettségeket.

2. cikk a) pont f), článok 5 a článok 10 písm. c)
6. A hagyományos nézetek, amelyek szerint a nőket alárendeltnek tekintik a férfiaknak, vagy amelyek sztereotip szerepeket tulajdonítanak nekik, hozzájárulnak az erőszakkal vagy kényszerrel járó szokások fennmaradásához, mint pl. családon belüli erőszak és erőszak, kényszerházasságok, vénagyilkosságok/öngyilkosságok, savas támadások és a nők körülmetélése. Az ilyen előítéletek vagy gyakorlatok igazolhatják a nemi alapú erőszakot a védelem egyik formájaként
a nők ellenőrzése. A nők testi és szellemi integritásával szembeni erőszak célja, hogy megfossza őket az emberi jogok és alapvető szabadságok egyenlő használatának és gyakorlásának lehetőségétől, valamint azok tudatától. Bár ez a megjegyzés a tényleges erőszakra vagy az erőszak fenyegetésére összpontosít, a nemi alapú erőszak ilyen formáinak fő következménye az, hogy segítenek fenntartani a nők alárendeltségét, és hozzájárulnak a politikai életben való alacsony részvételükhöz és az alacsonyabb szintű oktatáshoz, tapasztalat és
munkalehetőségek.

7. Az ilyen attitűdök hozzájárulnak a pornográfia terjesztéséhez és az ábrázoláshoz, ill. a nők egyéb kereskedelmi célú felhasználása szexuális tárgyként és nem emberként. Ez tovább vezet nemi alapú erőszakhoz.

6. cikk

8. A 6. cikk értelmében a részes államoknak intézkedéseket kell hozniuk a nőkereskedelem és a nők prostitúcióban történő bántalmazásának minden formája ellen.

9. A szegénység és a munkanélküliség növeli a nőkereskedelem lehetőségeit. A nőkereskedelem már ismert formái mellett a szexuális kizsákmányolásnak is vannak új formái, köztük pl. szexuális turizmus, a fejlődő országokból származó munkaerő toborzása a fejlett országokban történő munkavégzésre, valamint a fejlődő országokból származó nők és külföldiek szervezett házasságai. Ez a magatartás összeegyeztethetetlen a nők jogainak egyenlő gyakorlásával, valamint a jogaik és méltóságuk tiszteletben tartásával, mivel fokozott erőszakos és bántalmazási kockázatnak teszi ki őket.

10. A szegénység és a munkanélküliség sok nőt, köztük fiatal lányokat, prostitúcióra kényszerít.
A prostituáltakat különösen veszélyezteti az erőszak, mert gyakran illegális státusza társadalmi marginalizációjukhoz vezet. Ezeknek a nőknek ugyanolyan jogi védelemre van szükségük a nemi erőszak és az erőszak egyéb formái ellen.

11. A háborúk, a fegyveres konfliktusok és a katonai megszállás gyakran okozzák a fokozott prostitúciót,
- a nők kereskedelme és a nők elleni szexuális erőszak, amely különleges védelmet igényel, és -
elnyomó intézkedések.

11. cikk

12. Az egyenlőség a munkaviszonyban komolyan veszélybe kerülhet, ha a nőket nemi alapú erőszaknak, pl. szexuális zaklatás a munkahelyen.

13. A szexuális zaklatás magában foglalja az olyan kellemetlen szexuális indíttatású magatartásokat, mint a fizikai kapcsolatok és szexuális javaslatok, a szexuális felhangok, a pornográfia és a szexuális vágy mutatása, akár szóban, akár cselekedettel. Ez a magatartás megalázó lehet, és veszélyeztetheti az egészséget vagy a biztonságot - diszkriminatív, ha egy nő megalapozottan úgy véli, hogy kifogása/panasza hátrányos helyzetbe hozhatja őt a foglalkoztatással, ideértve a toborzást vagy az előléptetést, vagy ha ilyen magatartás
ellenséges munkakörnyezetet teremt.

12. cikk

14. A 12. cikk értelmében a részes államoknak intézkedéseket kell hozniuk az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében. A nők elleni erőszak veszélyezteti egészségüket és életüket.

15. Egyes országokban továbbra is fennállnak a nők és a gyermekek egészségére káros szokások, kultúrák és kultúrák. Az ilyen gyakorlatok magukban foglalják a terhes nők étrendi korlátozását, a hím utódok előnyben részesítését, valamint a női nemi szervek megcsonkítását vagy a nemi szervek megcsonkítását.

16. cikk (és 5. cikk)

16. A kényszerű sterilizálás vagy az abortusz negatívan befolyásolja a nők testi és lelki egészségét, és akadályozza a gyermekek számának és a közöttük eltöltött időnek a döntési jogát.

17. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak egyik alattomosabb formája, és minden társadalomban elterjedt. A családi kapcsolatokban minden korosztályú nőnek különféle formában van kitéve az erőszaknak, ideértve a verést, a nemi erőszakot, más szexuális erőszakot, a hagyományos magatartásból fakadó pszichológiai és egyéb erőszakot. A gazdasági függőség sok nőt erőszakos kapcsolatokra kényszerít. A családi kötelezettségek elhanyagolása
a férfiak az erőszak és a kényszer egyik formája is lehet. Az erőszak ezen formái veszélyeztetik a nők egészségét, és korlátozzák az esélyegyenlőség elvének megfelelő részvételüket a családi és a közéletben.
Különleges ajánlások:

18. A fenti megjegyzésekkel összefüggésben az ENSZ Nőkkel szembeni megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó bizottsága ezt javasolja

a) a részes államok megfelelő és hatékony intézkedéseket hoztak a nemi alapú erőszak minden formájának kiküszöbölésére, akár nyilvános, akár magántulajdonban;,

b) A részes államok biztosítják, hogy a családon belüli erőszak, bántalmazás, nemi erőszak és szexuális zaklatás, valamint a nemi alapú erőszak egyéb formái elleni törvények megfelelő védelmet biztosítsanak minden nő számára, és tiszteletben tartsák integritásukat és méltóságukat. Az áldozatoknak megfelelő védelmet és segítséget kell biztosítani. Az egyezmény hatékony végrehajtása érdekében képzést kell szervezni a képviselők számára
az igazságszolgáltatás, a bűnüldöző szervek és a nemek közötti egyenlőség tisztviselői,

c) A részes államok elősegítik az erőszak előfordulására, okaira és következményeire, valamint az erőszak megelőzését és kezelését célzó intézkedések hatékonyságára vonatkozó statisztikák és kutatások gyűjtését.,

d) hatékony intézkedéseket hoznak a nők média iránti tiszteletének fenntartása és előmozdítása érdekében,

e) A részes államok jelentéseikben meghatározták a nők elleni erőszak folytatódásához vezető attitűdök, szokások és gyakorlatok jellegét és mértékét, valamint az ezekből fakadó erőszak típusait. Jelentést kell készíteniük az erőszak és azok következményeinek kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekről,

f) hatékony intézkedéseket hoztak ezen attitűdök és gyakorlatok leküzdésére. A részes államoknak oktatási és lakossági figyelemfelhívó programokat kell létrehozniuk a nők egyenlőségét korlátozó előítéletek kiküszöbölése érdekében (1987. évi 3. ajánlás).,

g) megteszi a nőkkel folytatott kereskedelem és a szexuális kizsákmányolás megszüntetéséhez szükséges speciális megelőző és elnyomó intézkedéseket;,

h) a részes államok jelentéseikben leírják az összes ilyen probléma és intézkedés mértékét, beleértve a büntetőjogot, a megelőző és helyreállító intézkedéseket, amelyek a prostitúcióban, illetve az emberkereskedelemben és más szexuális kizsákmányolásban részt vevő nők védelme érdekében történtek; Ezen intézkedések hatékonyságát is le kell írni,

i. hatékony panaszkezelési/intézkedési eljárások és orvosló intézkedések vannak érvényben, ideértve a kártérítést is,

j) A részes államok jelentéseikben információkat tartalmaznak a szexuális zaklatásról, valamint a nők szexuális zaklatással, valamint egyéb munkahelyi erőszakkal és kényszerrel szembeni védelme érdekében tett intézkedésekről.,

k) a részes államok szolgáltatásokat hoznak létre vagy támogatnak a családon belüli erőszak, a nemi erőszak, a szexuális erőszak és a nemi alapú erőszak egyéb formái áldozatai számára, ideértve a menhelyeket, a speciálisan képzett egészségügyi dolgozókat, a rehabilitációs és tanácsadó központokat,

l) A részes államok intézkedéseket tettek az ilyen gyakorlatok leküzdésére, és az egészségügyi kérdések kommunikációja során figyelembe vették a bizottság nemi szervek megcsonkításával kapcsolatos ajánlásait (14. ajánlás).,

m) A részes államok biztosítják, hogy intézkedéseket hozzanak a termékenységgel és a reproduktív viselkedéssel kapcsolatos kényszer/kényszer gyakorlatok megelőzésére, valamint annak biztosítására, hogy a nőket ne kényszerítsék veszélyes és kockázatos orvosi eljárásokra, pl. illegális abortuszok, a megfelelő termékenység-ellenőrzési szolgáltatások hiánya miatt,

n) A részes államok jelentéseikben meghatározták e problémák súlyosságát, valamint az e tekintetben tett intézkedések és hatásuk megjelölését.,

o) A részes államok biztosítják, hogy a vidéki térségekben élő nők hozzáférhessenek az erőszak áldozatai számára nyújtott szolgáltatásokhoz, és szükség esetén speciális szolgáltatásokat nyújtsanak az elszigetelt közösségek számára.,

p) az erőszak elleni védelem érdekében hozott intézkedések magukban foglalják a képzési és foglalkoztatási lehetőségek biztosítását, valamint a háztartási alkalmazottak foglalkoztatási feltételeinek nyomon követését,

q) A részes államok beszámolnak a vidéki területeken a nőkre jelentett kockázatokról, az erőszakos cselekmények előfordulásáról és jellegéről, amelyeknek ki vannak téve, támogatásuk és egyéb szolgáltatások iránti igényükre és hozzáférésükre, valamint az erőszak megszüntetésére irányuló intézkedések hatékonyságáról .,

r) A családon belüli erőszak felszámolásához szükséges intézkedések a következők voltak:

i) büntetőjogi szankciók és polgári jogorvoslatok családon belüli erőszak esetén,

ii. olyan jogszabályok, amelyek lehetetlenné teszik a becsületvédelem hivatkozását védekezés alapjául egy családtag támadása vagy meggyilkolása esetén,

iii. a családon belüli erőszak áldozatainak védelmét és biztonságát biztosító szolgáltatások, ideértve a menhelyeket, valamint a tanácsadó és rehabilitációs programokat,

iv. átnevelési programok a családon belüli erőszak elkövetői számára,

v. támogató szolgáltatások azoknak a családoknak, amelyekben vérfertőzés vagy szexuális visszaélés történt,

s) A részes államok beszámolnak a családon belüli erőszak és a szexuális bántalmazás előfordulásáról, valamint a megtett megelőző, elnyomó és orvosló intézkedésekről,

t) a részes államok végrehajtottak minden szükséges jogszabályi és egyéb intézkedést a nők nemi alapú erőszakkal szembeni hatékony védelmének biztosítása érdekében, többek között:

i) hatékony jogi intézkedések, ideértve a büntetőjogi szankciókat, polgári jogorvoslati lehetőségeket és kompenzációs intézkedéseket a nők védelme érdekében az erőszak minden formájától, ideértve a családon belüli erőszakot és a bántalmazást, a szexuális erőszakot és a munkahelyi szexuális zaklatást;,

ii. megelőző intézkedések, ideértve a figyelemfelkeltő és képzési programokat, amelyek célja a férfiak és nők szerepéhez és státuszához való hozzáállás megváltoztatása,

iii. védőintézkedések, beleértve a menedékhelyeket, tanácsadási, rehabilitációs és támogató szolgáltatásokat az erőszak áldozatává vált vagy erőszakos nők számára,

u) a részes államok jelentéseket nyújtanak be a nemi alapú erőszak minden formájáról, amely tartalmazza az összes rendelkezésre álló adatot az erőszak egyes formáinak előfordulásáról és a nők áldozataira gyakorolt ​​hatásokról;,

(v) A Szerződő Államok jelentései információkat tartalmaznak a nők elleni erőszak kiküszöbölése érdekében hozott jogi, megelőző és védelmi intézkedésekről, valamint az ilyen intézkedések hatékonyságáról.