hogy skizofrénia

Új eredmények szerint nem minden skizofréniában szenvedő beteg agyi szerkezete rendellenes.

A skizofrénia egy mentális betegség, amely leggyakrabban hallucinációk, téveszmék, gondolatok meghallgatása és a viselkedés általános megváltozása révén nyilvánul meg. A múltban egy skizofrén beteg agyában olyan rendellenességek mutatkoztak, amelyek nem figyelhetők meg egészséges emberek agyában.

A több mint 300 skizofrén beteg képeinek tanulmányozása után azonban a kutatók nemrégiben arra a következtetésre jutottak, hogy a skizofrénia 2 neuroanatómiai típusa létezik, amelyek közül az egyiket még nem sikerült azonosítani.

Bár a skizofrénia neurobiológiai eredményeit még mindig nem tárják fel teljesen, biztosan tudjuk, hogy a betegség szürkeállomány-vesztéssel jár. Ez a tünet a betegek többségénél megfigyelhető, de új kutatások olyanokat is találtak, akiknek szürkeállománya meglepően egészséges volt.

Christos Davatzikos, a Pennsylvaniai Egyetem radiológusa szerint az általa vizsgált betegek legalább egyharmadának nem volt problémája az agy szürkeállományával. - Az agyuk szinte normális volt.

Az egyetlen különbség az egészséges agy és a skizofrén betegek látszólag ép agya között a bazális ganglionok nagyobb száma volt. Az agy ezen része felelős a motoros készségekért (a skizofrénia olyan betegség, amely elsősorban az elmét és a valóság felfogását érinti, de fizikai nehézségekben is megjelenik, például lassú mozgásokban és tikekben).

"Ezek az eredmények ellentétben állnak a skizofrénia, mint olyan betegség általános értelmezésével, amelynek fő jellemzője az agytömeg csökkenése" - írják a szerzők a tanulmányban.

A vizsgált skizofréniás betegek 40 százaléka nem mutatta a szürkeállomány térfogatának tipikus csökkenését. Bizonyos esetekben még megfigyelték a csíkos test megnagyobbodását az agy közepén. A tudósok nem tudják, hogyan történt ez a jelenség, de egyértelműen kizárják a kábítószerek, az életkor vagy más demográfiai tényezők hatását.

"Nem tudjuk, hogyan lehetséges ez, de tudjuk, hogy azok a tanulmányok, amelyek minden skizofrén beteget egy csoportba sorolnak a kezelés mérlegelésekor, nem biztos, hogy a legjobb cselekvési módot alkalmazzák" - mondja Davatzikos.

Más új tanulmányok rámutatnak a skizofrénia típusainak differenciálásának fontosságára az agy felépítése szerint. "A fő üzenet az, hogy a skizofrénia biológiai jellege - csakúgy, mint sok más neuro-pszichiátriai rendellenesség - viszonylag heterogén" - teszi hozzá Davatzikosz.