Kövér "sétára tette" a száját a Právo cseh napilap múlt heti interjújában.

ismét

A Fidesz egyik alapító tagja így egyértelműen Beneš rendeleteire hivatkozott. A második világháború után szigorúan megbüntették a helyreállított Csehszlovákia magyar és német állampolgárait.

Szavai szerint Kövér felháborodási hullámot indított el a Tátrától a Dunáig a Moldváig. Az új munkahét elején a prágai és a pozsonyi magyar nagyköveteknek meg kellett magyarázniuk a tényeket.

Az elnök és a kormány elhatárolódott tőle.

Egy ember epizódja

Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter az egészet egy adott személyre vonatkozó epizódnak tekinti.

"Nem értem őket, feleslegesnek és károsnak tartom őket. A múltban tapasztaltuk, és ez nem tett hasznot kapcsolatainknak, és polgáraink sem érezték jobban magukat emiatt. Nyilvánvalóan vannak olyan emberek, akik nem tudnak megbékélni azzal a ténnyel, hogy két érett európai országként vagyunk kapcsolatban. Valószínűleg valakit sajnál, hogy a Dunán túl kiabáltunk "- jegyezte meg a szlovák diplomácia vezetője.

Együttműködő rajongó, Gabčíkova kritikus

A Kövér azonban jól ismert cég, ellentmondásos tevékenységekkel. 2010-ben az izraeli parlament visszavonta Orbán szoros szövetségesének meghívását. Romániában tisztelgett Nyirő József író és politikus előtt. Izraeliek szerint azonban a második világháború idején Nyirő pártja "együttműködött német náci merénylőkkel a zsidók megsemmisítésére irányuló programjuk végrehajtása során".

Egy évvel később interjút adott a cseh Hospodářské noviny-nek. És a következőket mondta:

"Amikor a Gabčíkovo - Nagymarosi Vízmű megépült, a szlovák fél nagyon brutálisan megváltoztatta határait."

Távol az EU-val

Tavaly az Európai Unió zászlaját tűzte ki a parlament épületében történő változtatásra. Tette ezt az unió Budapest elleni kritikája ellen. Azt állította, hogy egyetlen törvény sem követeli meg az európai zászló felfüggesztését a parlamentben.

Kövér rövid jegyzetet is tett, figyelmeztetve Brüsszelt, hogy nem viselkedhet úgy, mint a volt Szovjetunió. És próbálja meg diktálni Budapestnek, hogy mit tegyen. Kövér rámutatott az Unió Magyarország elleni "verbális hidegháborújára", amely szerinte károsíthatja a Nyugat képét a magyarok szemében.

Szerinte senki, aki "tőlünk nyugatra komolyan veszi a demokráciát, nem követheti ezt a stílust".

Beneš rendeletei

Az alkotmányos törvényeket 1945-ben Edvard Beneš csehszlovák elnök írta alá. Ezek alapján megfosztották állampolgárságukat, és pontosan ismeretlen számú németet és magyarot űztek ki Csehszlovákiából. Elkobozták vagyonukat is, amelyet a kollektív bűnösség miatt az állam elveszített.

2009-ben Václav Klaus, mint a Cseh Köztársaság elnöke, állandó mentességet kapott Prága alól az EU Alapjogi Chartája alól, amely része a Lisszaboni Szerződésnek. A kivétel megvédi Beneš rendeleteinek érvényességét, és így megakadályozza a második világháború után Szudéta-vidékről kitelepített németek további vagyonigényét.

Egy évvel később Heinz Fischer osztrák elnök Beneš rendeleteit "súlyos igazságtalanságnak nevezte, amelyet az európai országoknak nem szabad legalizálniuk". Nagy ellenállási hullám volt Csehországban, és kemény szavak hallatszottak.

A cseh politikusok az osztrák elnöknek válaszul rámutattak, hogy a rendeletek csak a Hitler által vezetett német nácizmus következményei. Osztrák származású férfiak.