Pozsony, 2020. július 13. (HSP/Sputnik/Fotó: TASR/AP-Natacha Pisarenko)

vizek

A sarkvidéki vizek, amelyek korábban jég alatt voltak, virágozni kezdtek. A tudósok szerint az ilyen változások kihatnak a régió "rezsimjére". A tanulmány a Stanford News portálon jelent meg

A Stanford Egyetem kutatóinak elemzése kimutatta, hogy a Jeges-tengeren a fitoplankton száma az elmúlt két évtizedben 57% -kal nőtt. Ezt a folyamatot a jég aktív olvadása és az a tény okozza, hogy a fitoplankton képes felszívni a szén-dioxidot, ebben az esetben helyettesíti a tengeri jeget.

Első ránézésre a fotoszintetikus rész ilyen kiterjesztése nem jelenthet nagy meglepetést, mert úgy tűnik, hogy minden teljesen logikus. Évtizedek óta a globális felmelegedés csökkentette az északi-sarkvidéki jégtakarókat, és új helyeket biztosított a fitoplankton virágzásának. A kutatók szerint azonban a jégmentes helyek megjelenésének sebessége 2009 óta jelentősen csökkent. Az újraszámítások szerint a virágzás hasonló csökkenését kellett követni. De ez nem történt meg, a fitoplankton száma tovább nőtt.

Most a szakértők megjegyzik, hogy az algák annyira koncentráltak, hogy "sűrű levesre" hasonlítanak. Nehéz megérteni, mennyire jó vagy rossz ez a folyamat most. A tudósok szerint a tények túl ellentmondásosak, mert egyrészt a fitoplankton növelheti az élelmiszerláncokat és felszívhatja a szén-dioxidot, másrészt az Északi-sarknak elég hidegnek kell lennie ahhoz, hogy fenntartsa az egyensúlyt az egész Földön.

"Győztesek és vesztesek lesznek. A produktívabb sarkvidék több élelmet jelent több állat számára. De sok olyan állat esetében, amely alkalmazkodott a sarki környezetben való élethez, az élet nehezebb a jégtakaró csökkenése miatt "- összegezte Kevin Arrigo, a tanulmány egyik szerzője.

"A Jeges-tenger a világ legkeményebb helye a műholdas távérzékeléshez" - magyarázta Arrigo.

"A világ mindenhol másutt működő algoritmusok - amelyek az óceán színét elemzik, hogy felmérjék, mennyi fitoplankton létezik - egyáltalán nem működnek az Északi-sarkvidéken" - tette hozzá.

A nehézség részben abból adódik, hogy hatalmas mennyiségű tea színű folyóvíz oldott szerves anyagokat hordoz, és a távérzékelők klorofillal cserélődtek ki.

A további bonyolultság abból fakad, hogy a fitoplankton alkalmazkodott a rendkívül alacsony sarkvidéki megvilágításhoz.

"Amikor globális műholdas távérzékelési algoritmusokat használ a Jeges-tengeren, akkor súlyos hibákat okozhat a becslései" - mondta Kate Lewis, a tanulmány vezető szerzője, a Stanford Earth Systems Science doktorandusa.

Mindazonáltal ezek a távérzékelési adatok elengedhetetlenek az óceán medencéjén átívelő hosszú távú trendek megértéséhez a világ egyik legszélsőségesebb környezetében, ahol a nettó elsődleges termelés (NPP) egyetlen közvetlen mérése 24 órás munkát igényelhet egy csapat részéről egy jégtörő fedélzetén álló tudósok közül, mondta Lewis. Gondosan szervezte az óceán és az atomerőmű színmérőkészleteit, majd egy összeállított adatbázissal algoritmusokat készített az Északi-sark egyedi körülményeihez igazítva. Mind az adatbázisok, mind az algoritmusok már elérhetőek nyilvános használatra.

A munka segít meghatározni, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja a Jövő-tenger jövőbeni termelékenységét, az élelmiszerellátást és a szénmegkötést.