Az adószabadság napja idén július 1-jére, szerdára esik. Az adófizetőknek rekordszámú 182 napot kellett dolgozniuk, mielőtt kifizették volna az idei közigazgatás és önkormányzat működtetéséről szóló számlájukat. Ez a F. A. Hayek Alapítvány által elvégzett elemzésből következik, amely 1999 óta rendszeresen elkészíti azt.

idén

Idén ez az egyik legrosszabb mérési eredmény 1999 óta, és egyben a legrosszabb esés is. "Az emberek 36 nappal hosszabb ideig dolgoznak, mint tavaly. Ennek a váltásnak az oka a koszorúér-válság, a második tényező - a járvány hatása nélkül is - a volt kormány maradványa, amely fedezet nélkül hagyta a kiadásokat. Például 13 nyugdíj esetén " Tomáš Púchly, az alapítvány vezető elemzője keddi sajtótájékoztatóján kereste meg. Rámutatott arra is, hogy a kormány kénytelen volt a költségvetést meghaladó jelentős forrásokat költeni az alkalmazottak és a vállalkozók segítésére a koronaválság leküzdésében. Púchly azt is hozzátette, hogy közvetlenül a parlamenti választások előtt a kiadások jelentősen növekedtek az elfogadott költségvetésen túl. A tizenharmadik nyugdíj további 442 millió euróval terheli az államháztartást. Néhány más kiadást is alábecsültek, például a közigazgatási szervek - ideértve a helyi önkormányzatokat - irányításával vagy a védelmi kiadásokkal kapcsolatban.

Idén a szlovák gazdaság becsült újraelosztási aránya a bruttó hazai termék (GDP) 49,98% -át teszi ki. "Más szóval, minden, a gazdaságban létrehozott euróért az állam idén 50 centet vesz fel és újraosztja". - figyelmeztette Púchly. Tavaly az újraelosztási ráta elérte a GDP 39,91% -át. Rekordromlás volt tapasztalható az állami újraelosztásban.

Az összes közvetlen és közvetett adó és illeték megfizetése után a munkavállalóra háruló nettó jövedelem és a munkáltató által a munkájáért fizetett teljes bérköltség összevetése azt mutatja, hogy a munkavállalónak a munkáltató által fizetett minden egyes euróból hozzávetőlegesen 47 centet fizetnek. munkája. "Körülbelül 53 centet, azaz több mint felét elnyelik a kötelező biztosítási díjak és a munkaerőköltségekre kivetett adók. Ez a helyzet hosszú távon nem változott jelentősen.

Míg tavaly az átlagos munkavállalónak a munkája bérköltségének 44,85% -a maradt, az idén ez 47,39%. Az alapítvány elemzői szerint a fő ok a világjárvány gazdasági hatása, amely szintén elmaradt a várt magánfogyasztás mennyiségétől. A szlovákok ebben az évben jelentősen megtakarítottak, ezért az átlagos munkavállaló havonta legalább 27 euróval kevesebbet fizet az államnak közvetett adóként, mint tavaly. A második fő ok az adóalap egy adófizetőre eső adómentes részének jelentősebb növekedése, amelynek köszönhetően az átlag munkavállaló mintegy 31 euróval többet tarthat meg fizetéséből.