Agyhullámok: láthatatlan titok a fejünkben

mágneses rezonancia képalkotás

Az agyhullámok első tudományos említése már a 19. század végén elesett, de csak az 1930-as évek elektroencefalogramjának (EEG) feltalálásával sikerült valóban bizonyítani a hullámok létezését - és megkülönböztetni a különféle formáik.

Mik is pontosan az agyhullámok?

Az agyhullámok az elektromágneses mező részét képezik, amely az agy körül keletkezik az idegsejtek elektromos aktivitása miatt. Az EEG sokféle hullámot képes megkülönböztetni, amelyek közül a leggyakoribb öt - alfa, béta, gamma, delta és theta. Életünk során mindenki aktív, de a körülményektől függően az egyik dominánsabb. És hogy melyik, az a mentális állapotunktól függ.

Az agyhullámokat Hertzben (Hz) mérjük. Minél nagyobb a Hz, annál "vadabb" a hullám és a szellemi ráhangolódásunk. Például a 10 Hz azt jelenti, hogy a görbe másodpercenként eléri a tíz rezgést.

Gamma hullámok (40 - 100 Hz) dominánsak azokban a helyzetekben, amikor kihívó feladatoknak tesszük ki az agyunkat. Például a Mentema edzésén. A gamma frekvencia fontos szerepet játszik a tanulásban és a memóriában.

Béta integet aktívak éber állapotban. 12-40 Hz tartományba esnek. Minél nagyobb a gyakoriságuk, annál ingerültebbek leszünk. Harag, idegesség vagy félelem irányít minket. Alacsonyabb frekvencia akkor fordul elő, ha fáradtnak vagy álmosnak érzi magát. A béta hullámok a logikai-analitikus, azaz intellektuális gondolkodásban láthatók. Tevékenységükben a problémák megoldására koncentrálunk.

Alfa hullámok 8 - 12 Hz frekvenciával érvényesülnek relaxációs és pihenési állapotban. Röviden, valahányszor nem aggódunk semmi miatt, és nem eresztjük el érzékeinket semmilyen jelentős ingerrel. Az alfa hullámok által kiváltott mentális közérzet javítja az alvás minőségét, a tanulást, növeli a termelékenységet és még az immunitásunkat is.

Aktiválás Theta integet (4 - 8 Hz) mély relaxáció, meditáció és az alvás egyes fázisaiban fordul elő. Ezen frekvenciák alatt javul a hosszú távú memória és a szokatlan megoldások megtalálásának képessége. A legtöbb látnoki látomás létrejön. Minden jógi azt is tudja, hogy a Theta hullám aktiválásának állapotában az intuíció elmélyül, és egy bizonyos ponton találkozhat a saját öntudatlanságával.

Delta integet 1-4 Hz frekvenciával nagyon alapos meditáció során, mély alvás vagy eszméletlenség állapotában jelennek meg. Ezeken a frekvenciákon a test mélyen regenerálódik.

Az agyhullámok automatikusan jönnek, amikor megtapasztaljuk a körülöttünk lévő világot. Megtanulhatjuk azonban intenzitásuk szabályozását. Például meditáció, autogén edzés és más relaxációs technikák segítségével.

Mgr. Tereza Procházková
Az egy tantárgy pszichológiájának diplomája a brünni Masaryk Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Korábban EEG biofeedback terapeutaként dolgozott, ahol először megismerkedett az agyműködési tréning kérdésével. A Cerebrum és az FN Bohunice szövetséggel együttműködve jelenleg kognitív rehabilitációs tréninget folytat az embereknek agysérülés után. agyhullám eeg stressz stressz meditáció

Hasonló cikkek

Neuromarketing, vagy amikor az alkotók hirdetéseket látnak az agyunkban

Elgondolkodott már azon, hogy miként lehetséges, hogy a film közbeni reklámok nem és nem szakadnak el a képernyőn? Végül is ezt az időt kell használnunk arra, hogy több burgonyaszeletet nyissunk, vagy WC-re ugorjunk. Ehelyett ragaszkodunk a kanapén, és élvezzük az egyik helyet a másik után. Ezen nevetünk, egy pillanat múlva komolysá válunk álmainkkal, majd kiszámíthatatlan ízt kapunk a fekete buborékos limonádéból. Lehet, hogy arra gondolsz, hogy ez nem a te eseted, hanem egy kezed a szíveden - ez nem fordult elő veled életed során legalább néhányszor.?

A különféle hirdetések vonzereje nem annyira köti a tehetséges alkotókat. A neuromarketingnek nevezett technika ennek sokkal nagyobb elismerést tulajdonít. Az elv nagyon egyszerű - elektromos eszközök segítségével mindenféle fiziológiai megnyilvánulást rögzítünk, amely az inger figyelemmel kísérésével jár. Elemzésük alapján ezután felmérjük, hogy a bemutatott anyag mennyire hatékony (például reklám) és hol vannak a gyengeségei.

A neurológia és a marketing kapcsolatának első említése a 21. század elején esett vissza. De nem volt más, mint régóta ismert eszközök új célokra történő felhasználása. És mely eszközökről van szó?

Mit mérnek a neuromarketingben

A neuromarketing leggyakrabban alkalmazott eszközei közé tartoznak az úgynevezett non-invazív módszerek, vagyis azok, amelyek nem zavarják a testet - elektroencefalográf (EEG) és mágneses rezonancia képalkotás (fMRI). Az EEG figyelemmel kíséri az agy elektromos gerjesztéseit, és képes felismerni a pihenés és az izgatás mértékét. Az EEG előnye a lelkiállapot azonnali felismerésében rejlik, milliszekundum nagyságrendben. A mágneses rezonancia képalkotás viszont pontosan meg tudja találni azokat az agyi területeket, amelyek aktiválódnak, ha egy kitett ingerre nézzük. Nem csak az agy felszínén, hanem a közepén is.

Egy másik technika az úgynevezett Eyetracker Small box, amely a monitor mellett áll és figyeli a szem mozgását. Az eredmények alapján meg tudjuk ítélni, hogy az ember észreveszi-e egyáltalán a fontosat, és mennyire figyel rá. És mi vonzza legjobban az emberi szemet? Arcok (főleg nők) és állatok.

Jó módszer az arckifejezések értékelése is. Az eszközök a legkisebb változásokat is figyelemre méltóan képesek értékelni - beleértve azokat is, amelyeket akarattal nem lehet ellenőrizni. Ilyen módon olyan érzelmeket fedeznek fel, mint öröm, meglepetés, undor vagy például félelem.

A pulzus, a légzés vagy a bőr galván reakciója (a bőr vezetőképességének változásai, amelyek érzelmi ingadozások során jelentkeznek) szintén mérhetők a reakciók valóban alapos (és költséges) kutatásához.

Ahol technikákat alkalmaznak

A neuromarketing által a legelterjedtebb terület a reklám. Célja a megfigyelő vonzása és arra kényszerítése, hogy nagyon rövid idő alatt megvásárolja a terméket. És ez egyre nehezebb feladat. Ezért megéri, hogy a tévéreklámok és óriásplakátok nagy összegeket fektessenek be a hatékony reklámozásba. Könnyen megtudhatják, hogy mi a szemünk a leghosszabb ideig, hogyan nézzük meg az előadást, vagy hogy milyen színek vagy szlogenek érdekelnek minket a legjobban.

Valószínűleg a neuromarketing reklámban történő felhasználásának legismertebb példája a Coca-Cola kontra Pepsi esete. Amikor az alanyok ittak a megjelölt tégelyekből, agytevékenységük azt jelezte, hogy jobban szeretik a Coca-Colát. De miután jelöletlen tégelyekből láttak, Pepsi hirtelen az agyukat részesítette előnyben. Több évtized telt el e kutatás óta, és még mindig megerősítést nyer, hogy a márkaépítés rendkívül erőteljes versenyképes eszköz.

Érdekes eredmény volt a termékárak neuromarketing elemzése. A jó öreg Báťov-trükk 99,90 € áron valószínűleg senkit sem fog meglepni. De a tudósok még tovább mentek. Megnézték az agy két különböző árra adott válaszát: 100 dollár és 99,11 dollár. Az első könnyebben feldolgozható, kevesebb energiát vesz fel és befolyásolja érzelmeinket. A 99,11 dollár ára viszont racionális oldalunkat érinti, és ennek megértéséhez sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk. Ha azért megyünk el a boltba, hogy valami szépet vásároljunk magunknak, akkor inkább az érzelmileg célzott árat (vagyis az egész számot) vesszük szemügyre. Ha új munkahelyi laptopot vásárolunk, újracsatlakoztatjuk a racionális agyi áramköröket, és a lekerekítetlen árak sokkal nagyobb hatással vannak ránk.

A neuromarketing a zeneiparban is megjelenik. Például Gregory Berns, az Atlanti Egyetem idegtudósa úgy találta, hogy meg lehet határozni, melyik dal uralja a zenei listákat. Az alanyok feladata eddig ismeretlen dalok meghallgatása volt, agytevékenységüket mágneses rezonancia képalkotás érzékelte. Ezt követően azt mondták, hogy számítanak-e az egyes dalok jövőbeli sikerére a toplistákon. És az eredmények? A siker elég pontosan meg tudta jósolni az agy egy kis helyét, az ún Nucleus accumbens. Ha hallgatás közben aktiválódott, a dal fényes jövő előtt állt. Ami az egyes dalok szóbeli értékelését illeti, meglepő módon egyáltalán nem esnek egybe a dalok jövőbeli sikerével.

A neuromarketinget egyre több iparág használja - film, élelmiszer vagy akár építészet. Röviden, bárhol felhasználható elegendő költségvetés e költséges technikák finanszírozására.

A neuromarketing praktikussága iránti nagy lelkesedéssel azonban felmerül a kérdés is, hogy mennyire etikus ez a technika. Sokan rámutatnak, hogy az emberi érzelmek és a döntéshozatal ezen trükkjei hatékonyan beavatkozhatnak tudatalattinkba, és jobban irányíthatják akaratunkat. Vannak, akik tágabb kontextusban gondolkodnak, és felteszik a kérdést: nem lehet-e visszaélni a neuromarketinggel például politikai propagandára? A neuromarketing szakemberei azonban logikusan megvédik magukat azzal, hogy célja csak az információ átadásának ésszerűsítése az ügyfél számára, és ezáltal megakadályozzák a felesleges pénzpazarlást az eredménytelen reklámozásban. Végül minden érmének két oldala van.