"Gyermekem engedetlen, idegesen nem csinál semmit először ... még mindig le kell ülnöm fölötte ... emlékeztetnem kell mindent ... nem megy időben ... veri az iskolában ... guggol ... megtéveszt, nem tanul, provokál ... nem ül mozdulatlanul, kuncog ... türelmetlen, nem fejez be semmit ... Zavar az iskolában má még mindig rendetlenség van a gyerekszobában ...
Ilyen és hasonló az ADHD-s gyermekek szüleinek leggyakoribb viselése (az angol Attention Deficit Hyperactive Disorder-ből). Az ADHD vagy a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség jelenleg az egyik leggyakoribb ok arra, hogy a szülők gyermekeikkel pszichológushoz forduljanak. Felmérések szerint az iskoláskorú gyermekek körülbelül 7-9% -a szenved tőle. Ezek a gyerekek otthon és az iskolában kudarcot vallanak, és gyakran engedetlennek, rendetlennek, idegesítőnek vagy akár ostobának nevezik őket. Elveszítik az önbizalmat, sikertelennek és gonosznak érzékelik magukat. Valójában legtöbb problémájukat veleszületett betegségek okozzák, amelyek sajátos megközelítést igényelnek az oktatásban és a képzésben.
Így az ADHD nem gyakori gyermeki engedetlenség, nem a nevelés okozza, és sem a szülő, sem a gyermek nem vállalhat felelősséget ezért. Ez egy veleszületett rendellenesség, amelyet az agy azon részeinek károsodott funkciói okoznak, amelyek felelősek a figyelem tervezéséért, előrejelzéséért, célzásáért és fenntartásáért, valamint az önkontrollért.
Az ADHD általában korai életkorban nyilvánul meg, az első tünetek csecsemőknél és kisgyermekeknél figyelhetők meg. A diagnózis azonban legkorábban a harmadik életév után fejeződik be, de általában csak a gyermek iskolakezdése után, azaz 6-9 között. év. Az ADHD-s gyermeket az óvodában gyakran hiperaktívnak, figyelmetlennek vagy akár problémásnak nevezik. Rendszerint nem tart sokáig játék vagy kreatív tevékenység során, körbejárja az osztályt, félbeszakít, harcol más gyerekekkel, nem hallgatja az utasításokat. Az iskolába lépéskor megnőnek a gyermekkel szemben támasztott igények, és még jobban láthatóak az aktivitással és a figyelemmel kapcsolatos problémák.
Hogyan lehet felismerni az ADHD-t
ADHD kisgyermekeknél és óvodásoknál
Három évnél fiatalabb gyermekeknél is észlelhetnek tipikus tüneteket a szülők vagy azok, akik rendszeresen gondoskodnak róluk. Leggyakrabban az alvás és az ébrenlét ritmusának megzavarása, a gyermek hosszú éjszakáig él, gyakran felébred, nappal alszik. Nyugtalan lehet, impulzív, intenzíven reagál a kisebb ingerekre, és gyakran irritáló. Az idősebb kisgyermekek és óvodások nem bírják a játékot, gyakran játékot cserélnek vagy elpusztítanak. Tevékenységről tevékenységre futnak. Általában zajosabbak, sikoltoznak, sírnak és viselkedésükkel kimerítik a felnőtteket. Gyorsan és kiszámíthatatlanul reagálnak, miközben viselkedésük nem változik alapvetően a környezettől függően, azaz. tól től. ugyanúgy viselkednek otthon, óvodában, boltban, látogatáskor.
ADHD iskoláskorú gyermekeknél
Iskoláskorban az ADHD-nek vannak tipikus tünetei, amelyek a hiperaktivitás, a figyelmetlenség és az impulzivitás alatt foglalhatók össze.
Hiperaktivitás ez azt jelenti, hogy a gyermek mintha állandóan mozgásban lenne. Ezek a gyerekek gyakran motorkerékpárként működnek. Nem tudnak nyugodtan ülni, és ha erre kényszerülnek, akkor mocorognak, játszanak a kezükkel és a lábukkal, ingereket keresve a környezetükben. Felkelnek és körbefutnak a szobában még olyan helyzetekben is, ahol ez nem megfelelő, pl. iskolai órákon. A hiperaktivitás magában foglalja a fokozott, gyakran zajos beszédet is. A gyermek beszédbe ugrik, nem bírja kivárni, míg a kommunikációs vonalban odajön hozzá, gyorsan, sokat és zajosan beszél. Nem tud csendben játszani.
Figyelmetlenség a mentális munkával, a tanításra való felkészüléssel, a feladatok megoldásával, az olvasással, de a hallgatással és az utasítások követésével kapcsolatos problémákat is magával hozza. A figyelmetlen gyermek könnyen elterelhető a környezettől érkező ingerek által, mindent és semmit szentel. Képtelen a részletekre koncentrálni, vagy jelentéktelen részletekkel foglalkozik, miközben elkerüli a lényeget. A beszélgetés során úgy néz ki, mintha nem hallgatna, nem emlékszik az utasításokra, és akkor nem tudja azokat betartani. A baba feledékenynek és rendetlennek is tűnhet. Régen elveszítette a dolgokat.
Impulzivitás előzetes gondolkodás nélküli cselekvésre és beszédre való hajlamként nyilvánul meg. Jellemző, hogy a gyermek nem tud várni, válaszolhat a kérdésre, mielőtt a kérdés befejeződik, vagy képes gondolkodni. A szülők gyakran panaszkodnak arra, hogy gyermekeik nem gondolnak a következményekre, mintha gondolkodás nélkül cselekednének.
ADHD serdülőkorban és felnőttkorban
Egészen a közelmúltig úgy gondolták, hogy az ADHD elsősorban az iskoláskorú gyermekeket érinti, akik fokozatosan kinövik ebből a rendellenességből. Az igazság az, hogy a tünetek nagyrészt az életkorral korrigálódnak. A kutatások azonban azt mutatják, hogy az ADHD felnőtt korban is fennáll. Az ADHD-ben szenvedő serdülők és felnőttek már nem esnek ki a székükből, gondolkodás nélkül nem futnak útjukon, és nem ugranak bele mások beszédeibe. Nagy belső zűrzavart tapasztalnak azonban, hajlamosak megfeledkezni a határidőkről, elveszítik a dolgokat, általában gondjaik vannak az élet rendjével. Kaotikusan viselkednek a munkahelyen, otthon, de például a közlekedésben is, mint sofőrök. Hajlamosabbak az impulzív vásárlásra, gyakrabban cserélnek partnert, és nagyobb valószínűséggel engednek a pszichoaktív szerekkel való visszaélésnek. Képtelenek megszervezni feladataikat, ezért gyakran nem érik utol, fáradtak, könnyebben kialakulhatnak depresszió és krónikus fáradtság szindróma.
Hogyan nevelhetünk ADHD-s gyermeket
Az ADHD-s gyermek nevelése több okból is kihívást jelent:
ADHD-s gyermek felnevelése több erőfeszítést, figyelmet és időt igényel a szülők részéről.
ADHD-s gyermek nevelése kiváló együttműködést igényel a szülőktől, a tanároktól és más szakemberektől a gyermek érdekében.
Az ADHD-ban szenvedő gyermekek szülei gyakran félreértik a környezetet, amelyet gyermekük rossznak, durván vagy ostobának tart.
Az ADHD-s gyermeknek több segítségre és támogatásra van szüksége a siker érdekében. Amikor állandó kudarcot él át, alárendeltségének engedelmeskedik.
Tippek és ajánlások az ADHD-s gyermek neveléséhez:
Szülőként legyen tudatában, és folyamatosan emlékeztesse magát arra, hogy gyermeke ugyanúgy viselkedik, mint a betegség következtében. Bár időről időre másnak tűnhet számodra, gondatlanságból vagy közömbösségből semmilyen követelményt nem támaszt veled vagy az általa kapott feladatokkal szemben.
Ne próbálja kitenni gyermekét nagy kritikának, szidásnak és elutasításnak. A gyermek csalódásba fog esni, és minden más feladatot motiváció nélkül, kudarcra és kudarcra számít.
Keresse meg azokat a lehetőségeket, amelyekben dicsérheti gyermekét valamiért. Rájön, hogy az ADHD-s gyermek siralmasan kevés dicséretet és megbecsülést tapasztal. Ne add neki "ingyen". Segítsen neki sikereket elérni, vagy keressen olyan területeket, ahol igazán jó, és célzottan dicsérje meg mindazt, ami neki sikerül.
Tegyen fel ésszerű követelményeket gyermekével szemben. Valószínűleg soha nem fog elérni bizonyos eredményeket, mint más gyerekek. Nem akarod tőle. Számítson azonban ésszerű fejlesztésekre, és legyen ésszerűen igényes azokon a területeken, ahol ez igazán jó (pl. Sport, egyéb szabadidős tevékenységek).
Megfelelően magyarázza el a gyermeknek az összes szabályt, felelősséget és követelményt, és ellenőrizze a megértést. Kerülje a hosszadalmas oktató előadásokat, beszéljen tömören, világosan és tárgyilagosan a gyermekkel. Ügyeljen arra, hogy hallgasson és megértsen.
Készítsen világos és egyértelmű szabályokat a háztartásban, amelyeket mindenki tiszteletben fog tartani. A szabályok rendet és szervezettséget visznek az ADHD-ban szenvedő gyermekek életébe, ami hiányzik belőle.
Jutalmazza meg a gyermeket a kívánt viselkedésért. Kidolgozza a követendő jutalmak vagy megállapodások egyértelmű rendszerét (pl. Pontok gyűjtése a jó osztályzatokért, a háztartási feladatok ellátásáért stb.). A jutalomnak érdekesnek és motiválónak kell lennie a gyermek számára. Ideális, ha a gyermek maga választja. Mindig állítsa be a követelményeket, hogy a jutalom elérhető legyen a gyermek számára.
Ha lehetséges, ne jutalmazza a gyermek nem kívánt viselkedését. Próbáld figyelmen kívül hagyni őt. Ha a negatív viselkedés súlyos, figyelmeztesse erősen a gyermeket, vagy megfelelő büntetést szabjon ki (tevékenység tilalma, ellátások visszavonása stb.).
Ne alkalmazzon testi fenyítést.
Kerülje a perfekcionista, de a túlzottan liberális nevelést is. Az ADHD-ban szenvedő gyermeknek világos és szigorú szabályokra van szüksége, ugyanakkor elismerésre és megértésre is szükség van.
Szülőként legyetek egységesek a nevelésben. Különböző emberek homályos iránya további káoszt hoz a gyermek életébe.
Gyermekének speciális feltételekre van szüksége az otthoni iskolai felkészüléshez. Sokkal hosszabb ideig lesz szüksége a segítségedre és támogatásodra, mint a többi gyerek. Próbáld elmagyarázni neki a kihívásokkal teli feladatok elvégzését, ossza fel az összetett feladatokat kisebb lépésekre.
A tanításra való felkészülés környezetének nyugodtnak kell lennie, felesleges zavaró tényezők nélkül.
Az ADHD-ban szenvedő gyermek sokáig nem tud koncentrálni. Ha több házi feladata van, ossza fel a tanításra való felkészülését kisebb időtartamokra, amelyeket felváltva az aktív pihenéssel.
Keressen megfelelő szabadidős tevékenységeket gyermeke számára. Sok ADHD-s gyermek sikeres a sportban. A gyors versenysport azonban nem alkalmas, mert ösztönzi a gyermekek impulzivitását. Helyesebb olyan tevékenységeket szervezni, amelyek egyszerre teret adnak a kikapcsolódásnak, és szabályokat és határokat hoznak.
ADHD-s gyermek kezelése
Az ADHD a gyermekpszichiátria területéhez tartozó diagnózis. A diagnózist ezért gyermekpszichiáternek kell felállítania, gyakran pszichológus és neurológus együttműködésével. Csak a diagnózis befejezése után lehet megkezdeni a terápiát.
Az ADHD nem kezelhető rendellenesség, azaz. nem lehet kiküszöbölni annak okát, hogy a gyermek problémái teljesen kijavuljanak. A családban és az iskolában a megfelelő oktatási szemlélet és a pszichológus vagy gyermekpszichiáter beavatkozásának kombinálásával azonban jelentős javulás érhető el. Így az ADHD terápia elsősorban az összes érintett együttműködésén alapul.
Az ADHD-s gyermeknek vizsgálaton kell átesnie a Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadó és Megelőző Központban, amely az eredmények alapján meghatározza az iskolai környezetben történő nevelésre és oktatásra vonatkozó ajánlásokat. Ezen az alapon ezeket a gyerekeket rendszeres tanteremben integráció formájában oktatják.
A gyermekpszichiáter által végzett vizsgálat a gyógyszeres kezelés jelzéséhez vezethet, amelyet az ADHD-s gyermekek szüleinek nem szabad célzottan elkerülniük. Ez a gyermek életminőségének jelentős javulásához és egyes problémák könnyebb leküzdéséhez vezethet.
A gyermek vizsgálata alapján a pszichológus javasolhatja a családban történő megfelelő nevelési módszereket (pl. Megállapodások, pontrendszer, viselkedésmódosítás stb.), Tanácsadást nyújthat a szülőknek, de megfelelő figyelemképzést is javasolhat a gyermek számára. A gyakorlatban az EEG biofeedback, a KUPOZ vagy a COGNI programokat gyakran használják ADHD-s gyermekeknél+.