Naprakész információk, egyéb betegségek, fertőzések
Afrikai lópestis
Az afrikai lópestis a patások fertőző, rovarok által fertőzött vírusos betegsége, amelyet duzzanat (ödéma), vérzés és a beteg állatok magas mortalitása jellemez, amely legalább a "szűz" területeken elérheti a 95-100% -ot. A betegséget a Reoviridae családból származó orbivírus okozza, amely a beteg állatok vérében, különféle szövetekben és szervekben, a tejben és a vizeletben található meg. Erős affinitása van a vörösvérsejtekhez. Nagyon alacsony hőmérsékleten több évig fennmarad, 37 o C-on akár egy hónapig is. A betegség emberre nem terjed. További információ >>
Afrikai sertéspestis
Az afrikai sertéspestis (AMO) a házvilág, az európai vaddisznók, az amerikai vaddisznók és a warthogs rendkívül fertőző vírusos betegsége, amely komoly veszélyt jelent az egész sertésipar számára. Magas láz, rövid lefolyás és nagyon magas mortalitás (mortalitás) nyilvánul meg, makroszkopikus tünetekkel, nagyon hasonló a klasszikus sertéspestishez. A betegséget az Asfarviridae családba tartozó vírus okozza. További információ >>
Veszettség
A veszettség az állatok akut vírusos betegsége, amely emberre is átvihető. Főleg a központi idegrendszert érinti, ennek következtében tudatzavarok, fokozott ingerlékenység, paresis és bénulás figyelhető meg. A betegség általában halállal végződik. A betegséget egy olyan vírus okozza, amely affinitással rendelkezik az idegsejtek iránt, és viszonylag ellenáll a külső környezet hatásainak. A szervezetbe bejutó vírus a fertőzés helyéről a központi idegrendszerre terjed, ahol szaporodik és az agy gyulladását okozza. A vírus egy veszett állat harapásával jut be a szervezetbe, mert gyakorlatilag csak egy beteg állat nyála üríti ki. Rendkívül érzékeny a veszettségre a rókák és a gazdaságból. További információ >>
Szarvasmarha-szivacsos agyvelőbántalom (BSE)
A szarvasmarha-szivacsos agyvelőbántalom (BSE), más néven „őrült tehén betegség” egy agyi betegség, amely először 1986-ban jelent meg az Egyesült Királyságban. A szarvasmarhák surlókórban szenvedő juhokból készült hús- és csontlisztekkel fertőződtek meg. A legtöbb tudós szerint a fertőző fehérjék okozzák ezt a betegséget - káros szagokat, amelyek ha a külső környezetből a szervezetbe kerülnek, változásokat okoznak benne. Ezek a változások olyan betegség kialakulásához vezetnek, amely memóriazavarban és koordinációs képességben nyilvánul meg. További információ >>
Dirophilariasis
A dirophilariasis egy parazita betegség, amely főleg kutyákat, macskákat, de más állatfajokat is érint, például macskákat, rókákat, farkasokat. A betegség az egész világon elterjedt. A víztározó állat általában kutya és szúnyog. Attól függően, hogy melyik szúnyog parazitálja az állatot, a fertőzés is terjed. A macskák csak akkor fertőződnek meg, ha a szúnyogok parazitálták a kutyákat. A felnőtt kórokozó legfeljebb 27 cm hosszú, a tüdőartériákban és a szív jobb kamrájában található. A mikrofiláriák fejlődési szakaszai felszabadulnak a véráramba, ahol 1-3 évig fennmaradnak. A szívó vér alatt a szúnyogok testébe kerülnek. További információ >>
Halbetegségek
A méhek betegségei és kártevői
A lóhere krónikus pazarlása - CWD
A betegség a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k) kategóriájába tartozik, azaz olyan betegségek, mint az aszalt szilva által okozott BSE (őrült tehén betegség) vagy surlókór (juhok és kecskék betegség). A CWD külön betegség, és nincs kapcsolata a BSE-vel vagy a surlókórral. A betegséget először 1967-ben írták le gímszarvason (Odocoileus hemionus) Észak-Amerikában (Colorado), és az Egyesült Államok egyes államaiban (18 állam) és Kanadában (2 tartomány) még mindig előfordul. A betegség nem terjed át az emberre, és az érintett állat halálos kimenetelű (halálsal végződik), és a domináns tünet az állat általános pusztulása. További információ >>
Lófélék fertőző vérszegénysége (EIA)
A lovak fertőző vérszegénysége (EIA) a marhák tartós vírusfertőzése. A betegséget a Retroviridae család Lentivirus nemzetségébe tartozó RNS vírus okozza. Más kórokozók, mint például a maedi/visna, a fertőző ízületi gyulladás és a kecske encephalitis, valamint számos vírus, amely állatokban és emberekben immunhiányt okoz, beleértve az AIDS-et is, ugyanahhoz a nemzetséghez tartozik. További információ >>
Klasszikus sertéspestis (KMO)
A klasszikus sertéspestis (CMO) nagyon fertőző vírusos betegség, amely egyetlen fajra korlátozódik. Sertéseket és vaddisznókat érint, amelyek a vírus természetes gazdája. Titokban történhet, ahol a sertések vizelettel, ürülékkel és nyálkahártya-váladékkal ürítik a vírust. Az is lehetséges, hogy az anyától a magzatig terjed, amikor már fertőzött malacok születnek. Ezek általában röviddel a szülés után meghalnak. Egyébként a vírus veszélyes forrása. A tenyésztésben a fertőzés az állatokkal való közvetlen érintkezés útján terjed, de közvetett módon is, eszközökkel, segédeszközökkel, ruházattal és takarmánnyal szennyezett. A friss vizelet, a széklet és a váladék szintén fertőzés forrása lehet. További információ >>
Kéknyelv betegség
A kéknyelv betegség, a házi és egyéb házi és vad kérődzők betegsége. A BT természetes gazdaállománya viszonylag széles, főként házi juhok, szarvasmarhák, házi kecskék és néhány kérődző faj, számos afrikai antilop- és oszlopfaj. Az állatok és emberek más csoportjai nem fogékonyak a betegségre. A BT-t a kéknyelv-betegség vírusa (BTV), a Reoviridae, az Orbivirus nemzetség okozza. Jelenleg ennek a vírusnak 24 különböző patogenitású szerotípusát ismerjük, amelyeket vírusneutralizációs teszt segítségével azonosítottak. A fertőzést a Culicoides nemzetség szúnyogai továbbítják, a különböző fajok a különböző földrajzi zónákban. . További információ >>
Orthobunyavírus (Schmallenberg vírus)
2011 novemberében a németországi Friedrich Loeffler Intézet kutatói azonosították a vírusszekvenciák jelenlétét a specifikus lázas szindróma által érintett szarvasmarhák szérumában. A szekvenciák homológiát mutattak a Bunyaviridae család, az Orthobunyavirus nemzetség L, M és S génszegmenseivel. A taxonómiai specifikációra vonatkozó végleges következtetések meghozatala előtt teljes információra volt szükség a vírusok jellemzőiről. Az előzetes adatok alapján azonban a Schmallenberg nevű vírus, amelyet először egy nyugat-németországi városban jelentettek be, szorosan kapcsolódik a Shamonda, Aino és Akabane vírusok genomiális szekvenciáihoz. Mindezek a Simbu szerológiai csoportba csoportosított vírusok ismert kórokozók, amelyek kérődzőkben betegséget okoznak. További információ >>
Newcastle-betegség
A baromfi ál-pestis a házi- és vadmadarakban elterjedt, rendkívül fertőző vírusos betegség. A betegség emberre is átvihető, amely kötőhártya-gyulladást és influenzaszerű tüneteket okozhat. A betegséget a Paramyxoviridae családba tartozó vírus okozza. Megkülönböztetünk velogén (erősen virulens), mezogén (közepesen virulens) és lentogén (alacsony virulenciájú) pseudomonas vírus törzseket. Az ál-pestis vírus hideg időben a szabadban több hétig is fennmaradhat. További információ >>
Scrapie
Ez egy juhokat és kecskéket érintő, fertőző szivacsos agyvelőbántalmaknak (TSE) minősített betegség. A súrlókór a szennyezett környezeten keresztül egyik állatból a másikba, vagy az anyajuhból egy jachtba vihető át. A klinikai tünetek általában 2–5 éves állatoknál jelentkeznek, és magukban foglalják a test ismételt karcolását, a test tárgyakkal való dörzsölését, viselkedésváltozásokat, depressziót, ingerlékenységet, agressziót, remegést és nem koordinált mozgásokat. A betegség az állat pusztulását eredményezi.Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kijelenti, hogy a juh-surlókór emberre történő továbbadásának kockázata soha nem bizonyított. Természetes surlókór megléte a házi juhállományban a múltban ismert. További információ >>
Láb és szájbetegség
A ragadós száj- és körömfájás (SLAK) az állatállomány súlyos, nagyon fertőző, akut, lázas vírusos megbetegedése, amelynek jelentős gazdasági hatása van. Szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat, kecskéket és más laposmellű futómadarak kérődzőit érinti. Minden vad- és antilopfaj, valamint az elefánt és a zsiráf fogékony a ragadós száj- és körömfájásra. A ragadós száj- és körömfájás kórokozója a Picornaviridae családba tartozó aftovírus. További információ >>
Sertés hólyagos betegsége
A sertések hólyagos betegsége (VCHO) a hazai világ rendkívül fertőző vírusos betegsége. A betegséget a Picornaviridae család enterovírusa okozza. A VCHO vírus terjedhet légi úton, vízzel, a sertések, szállítóeszközök, sertéshús és a konyhai hulladékkal szennyezett, nem kellően hőkezelt sertéshús-termékek szállítása és szállítása révén. A rovarok, a kis állatok és a madarak mechanikus továbbítása kis mennyiségben lehetséges, de ez általában nem elegendő a fertőzés okozásához. További információ >>
Madárinfluenza
A madárinfluenza az Orthomyxoviridae családba tartozó vírus által okozott fertőző betegség. Főleg pulykáknál, kacsáknál, libáknál, csirkéknél, gyöngytyúkoknál, fürjeknél, galamboknál, fácánoknál, fogóknál, hattyúknál, kormoránoknál, sirályoknál, teknős galamboknál, fahéjnál, rigóknál, fecskéknél, verebeknél, a futó fölényének képviselőiben. A betegség átvihető más emlősökre, különösen a sertésekre. A madárinfluenza kórokozó az Orthomyxoviridae családba, az Influenzavirus A nemzetségbe tartozó vírus. Felszíni antigének, például hemagglutinin (H) és neuraminidáz (N) jelenléte miatt ezek a vírusok N 9 típusú altípusokra oszlanak, és ezek az altípusok előfordulnak. a természetben különböző kombinációkban új vírusok jelennek meg. . További információ >>
Nyugati láz
A nyugati láz Ausztrália kivételével minden kontinensen jelentkezik. Európában elsősorban a mediterrán országokban, a Balkánon és Kelet-Európában fordul elő, de a globális felmelegedés következtében a WNF az elmúlt években Közép-Európába terjedt (Magyarország, Ausztria). A betegséget a Flaviviridae családból származó nyugat-nílusi vírus (WNV) okozza. A betegség lovakat, madarakat és embereket érint. A betegség nem terjed macskáról macskára és macskáról emberre történő érintkezés útján. További információ >>