Összegzés. Az allergia a normától eltérő, fokozott ill. az immunrendszer eltúlzott reakciója bizonyos allergénekre, amelyet ezekkel az allergénekkel való ismételt érintkezéssel érünk el. Az allergiákat fel lehet osztani a recepció lehetőségei szerint
2004. január 22., 15:15 Primar.sme.sk
Összegzés
Az allergia a normától eltérő, fokozott ill. az immunrendszer eltúlzott reakciója bizonyos allergénekre, amelyet ezekkel az allergénekkel való ismételt érintkezéssel érünk el. Az allergiák feloszthatók az egyes allergének szedésének lehetőségei, valamint az immunrendszer nyilvánvaló kóros, azaz betegségreakciói szerint. A nehézségek mindaddig jelentkeznek, amíg az allergének jelen vannak a testben. Azonban nem az allergén, hanem a reakció alapvető típusa határozza meg nemcsak a tünetek előfordulásának idejét, hanem a tünetek típusát is, pl. helyi vagy általános nehézségek.
A diagnózist a reakció típusának megfelelően laboratóriumi vizsgálatokkal állítják fel, pl. bizonyíték a specifikus antitestek vagy védekező sejtek jelenlétére a vérben, vagy vizsgálati módszerekkel a betegen. A kezelés csak az alegénekkel való érintkezés megakadályozásával kezdődik. Ha ez nem lehetséges, olyan gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek vagy megakadályozzák az allergiás reakció kialakulását, ill. csökkentse annak intenzitását, pl. antihisztaminok és kromoglikát, vagy csillapítják vagy akár le is állítják a már bekövetkezett allergiás reakciókat, pl. glükokortikoidok. A terápia speciális formája a hipoérzékenység. Ha anafilaxiás sokk alakul ki, az allergia korai terápia nélkül végzetes lehet.
Általános áttekintés
Az allergia a normától eltérő, megnövekedett ill. az immunrendszer eltúlzott reakciója bizonyos anyagokra, az úgynevezett allergénekre, amelyet ezekkel az allergénekkel való ismételt érintkezéssel kapnak. Ezért gyakran használják a túlérzékenység kifejezést.
A túlérzékenység kifejezés görögből származik (allo = idegen, más és ergon = reakció, aktivitás). Önéletrajz. Pirquet 1906-ban írta le először allergiának az emberi test minden olyan reakcióját, amely a normától a külsőleg aktív hatóanyagokig különbözik. Ez magában foglalta a túlérzékenységet (hiperergia), valamint a csökkent érzékenységet (hipergia) és az érzékenység hiányát (anergia).
Ma ezt a kifejezést kizárólag a szervezeten kívülről ható bizonyos anyagok iránti túlérzékenységre használják. Azokat az anyagokat, amelyek képesek allergiát okozni, allergéneknek nevezzük. Ezek lehetnek növényi anyagok (pl. Fű pollen), állati termékek (pl. Méhméreg), vagy fémek (pl. Nikkel) vagy vegyszerek (pl. Tartósítószerek).
Az allergiákat az utóbbi években egyre gyakrabban figyelték meg, és már gyermekkorban jelentkeznek. Ennek egyik lehetséges oka a környezet egyre növekvő szennyeződése, ugyanakkor megváltozik az életmód és az étkezési szokások is, amelyek pl. megnövekedett élelmiszer- és gyógyszerfogyasztással.
A bajor Környezetvédelmi Minisztérium által 2001. május közepén közzétett új kutatás szerint a túlzott higiénés körülmények között a kisgyermekek életének első éveiben az egyre növekvő allergiák egyik legsúlyosabb oka megtalálható. A tanulmány eredményei szerint a városi gyermekek akár 15-ször gyakrabban szenvednek allergiától, mint azok a gyerekek, akiket a falu korai életkorában különféle hatásoknak tettek ki a fű, a gabona és a fák, valamint az állati szőr vagy ürülék.
Az allergia kezelésének különféle módjai vannak. A mindennapi életben az allergiákat leggyakrabban az egyes allergének elfogyasztásának módszerei szerint osztályozzák, míg az orvostudományban az immunrendszer alapvető patológiás, azaz az immunrendszer betegségreakciói szerinti felosztása érvényesült Coombs és Gell leírása szerint.
Az allergia következő formái különböztethetők meg az allergének felvételének mechanizmusai szerint:
- inhalációs allergiák: Az allergének por formájában történő belélegzésével, pl. pollen, háztartási por.
- ételallergia: Allergéneket tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, pl. eper, tenger gyümölcsei, tartósítószerek.
- gyógyszerallergia: Bizonyos gyógyszerekre adott válaszként, függetlenül azok beadási formájától, például tabletta, kúp, infúzió stb. Különösen gyakori allergén pl. penicillin.
- rovarméreg allergia: Rovarcsípés után pl. méh vagy darázs.
- paraziták vagy mikrobák allergiája: Amikor paraziták támadják, mint pl bélparaziták, vagy akár vírusos vagy bakteriális fertőzések .
- kontaktallergia: Bőrrel való érintkezés esetén allergénekkel, pl. nikkel, kozmetikumok.
Robin C. Cooms brit patológus (szül. 1921) és kollégája, Gell négyféle allergiás reakciót írtak le, az I., II., III. És IV. Ez a négy típusú reakció elvileg az emberi immunrendszer normális reakcióformája, amely azonban allergia esetén "túl messzire megy", és ezáltal elsajátítja a betegség jellegét. Ezen allergiás reakciók I-III típusát antitestek, míg a IV-es típusú reakciót az immunrendszer egyes sejtjei, a T-limfociták okozzák.
Az összes allergiás reakció néhány fő okának és kezelési lehetőségének leírása után ezt a négy típusú reakciót külön-külön ismertetjük okuk, tüneteik, diagnózisuk, terápiájuk és profilaxisuk szempontjából.
Az allergén (antigén) testtel való érintkezése esetén specifikus ellenanyagok kötik meg. Ez egy jel arra utal, hogy a speciális sejtek (hízósejtek) felszabadítsák vegyi anyagukat. A legfontosabb ilyen anyag a hisztamin. Tipikus allergiás tüneteket okoz: viszketés, orrváladék, görcsös hörgőizmok összehúzódása, értágulat és duzzanat. A test maximális válasza sokk a vérnyomás csökkenésével, a légzés leállításával és a vérkeringéssel. A sokk mindig vészhelyzet, és orvosi ellátást igényel.
Az allergén hatása elpusztítja a vérsejteket és végül vérszegénységet. Kiváltók lehetnek fájdalomcsillapítók (fájdalomcsillapítók), antibiotikumok és görcsoldók.
Az antigén és az antitest egy komplexet képez, amely a szövetben ülepedik meg. Ez gyulladásos reakciót és a szövet károsodását okozza a fehérjéket (enzimeket) károsító anyagok által.
Ezt a típusú reakciót a fehérvérsejtek (szenzibilizált T-limfociták) és a fagociták (makrofágok) közvetlen érintkezése okozza. Az antigénnel való érintkezés után a betegség tüneteinek kiváltása 24–48 órát vesz igénybe. Ilyen módon pl. kontakt ekcéma és transzplantátum kilökődés.
Okoz
Az allergia helytelen szabályozásból és az immunrendszer túlzott védekezési reakciójából áll. Az immunrendszer fő szerepe a kórokozók elleni védekezés, mint pl baktériumok, vírusok vagy paraziták ellen. Az ilyen kórokozók szervezetbe jutásával fertőző betegség során fordul elő, mint pl. kanyaró esetén specifikus antitesteket vagy védősejteket termelni a megfelelő kórokozóval szemben, és ezáltal immunitást termelni. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon kórokozóval való későbbi érintkezés esetén az illető másodszor sem fog megbetegedni, mert az immunrendszer "emlékezik" a kórokozóval való első érintkezésre, és azonnal specifikus antitesteket kezd termelni. védekező sejtek.
Allergia kialakulásakor az immunrendszer alapvetően ugyanazon reakciókon megy keresztül. A szervezetnek az allergénnel való érintkezése után antitestek képződnek, ill. erre az allergénre specifikus védekező sejtek, vagyis a szervezet érzékeny. Ez a szakasz kb. 9-12 nap, és a beteg nem veszi észre. Ismételt érintkezéskor ugyanazokkal az allergénekkel a megfelelő antitestek vagy antitestek azonnal előállnak. a védekező sejtek aktiválódnak, és a beteg számára kellemetlen allergiás reakció lép fel. Mivel az I – IV típusú reakciók jelentősen eltérnek egymástól, a részleteket a megfelelő fejezetekben ismertetjük.
Az allergia minden formája esetében elvileg jelentős a hajlam, de elvben bárki allergiássá válhat. Egyébként - allergia az állatoknál is előfordul. Többek között az alábbiak fontosak az allergia kialakulásában:
- az allergén mennyisége és koncentrációja
- allergén felvételi mechanizmus
- szenzibilizáló képesség.
Az érzékenység képessége szerint megkülönböztetünk gyenge és erősen szenzibilizáló anyagokat. Gyengén érzékenyítő anyagokra, pl. a pollent gyakran használják allergiák előidézésére sok éves érintkezés során. Ezzel szemben erősen szenzibilizáló anyagokkal, mint pl. gyógyszerekkel gyakran elég egy-néhány kapcsolat az allergia kialakulásához.
Frekvencia
Becslések szerint a lakosság 10-20% -a szenved allergiában. A valóságban a kb. 10% -os gyakoriság jelenik meg. Az allergiás reakciók közül a leggyakoribb az I. típusú reakció.
Tünetek
Az allergiás reakciók nehézségei mindaddig jelentkeznek, amíg az allergének jelen vannak a szervezetben. A reakció típusától függenek, nem magától az allergéntől. A reakció típusa meghatározza a tünetek előfordulásának idejét is. Elvileg az allergiás reakciók helyi és általános problémákhoz is vezethetnek, attól függően, hogy hol vannak az allergének: a bejárati kapujuknál (kapcsolattartó pont), vagy a vér a testben oszlik el.
Helyi nehézségek általában ott jelentkeznek, ahol az allergénnel érintkezés történt, mint pl. a légzőszervek nyálkahártyáján tüsszögés, köhögés vagy légszomj, a gyomor-bél traktus nyálkahártyáján hányás vagy hasmenés, a bőrön csalánkiütés vagy bőrkiütés. Az allergiás reakciók általános nehézségei főleg a keringési rendszerhez kapcsolódnak, a pulzusszám növekedésével és a vérnyomás csökkenésével.
Az antitestek által okozott I. típusú allergiás reakció legsúlyosabb megnyilvánulása az anafilaxiás sokk, amely általában egyszerre több szervrendszert is érint, és perceken belül a beteg halálához vezethet. Így vannak olyan esetek, amikor az emberek anafilaxiás sokkban haltak meg, miután leszúrták őket.
Diagnózis
allergiás teszt
Terápia
Az allergiás reakciók kezelésében nagy jelentőségűek a megelőző intézkedések, például az allergénekkel való érintkezés elkerülése, azaz az expozíció megelőzése. Egy adott allergénnel kapcsolatban azonban ez nehéz lehet, pl. virágporral vagy házporral. Az allergiás reakciókban szenvedőknek elvben nem szabad dohányozniuk sem aktívan, sem passzívan, és figyelniük kell az adalékanyagok nélküli ételekre. Azokat a csecsemőket, akiknek szülei allergiásak, legalább 6 hónapig kell szoptatni, hogy lehetőség szerint késleltessék az allergia kialakulását.
Ma számos olyan gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek egyrészt megakadályozzák az allergiás reakciók kitörését, ill. gyengíti erejét, pl. az antihisztaminok, a kromoglikát vagy a már kialakult allergiás reakció enyhíti vagy akár le is állítja, mint pl. glükokortikoidok. A glükokortikoidok rendkívül hatékony gyógyszerek, amelyek hosszú távú alkalmazásuk mellékhatásai miatt pl a csontritkulást, a diabetes mellitust vagy az ödémát óvatosan kell alkalmazni.
Az allergiás reakciók, különösen az I. típusú terápia speciális formája a hipoérzékenység, ill. deszenzitizáció. Ebben az esetben a beteget 6-12 hónap alatt fokozatosan növekvő mennyiségben injektálják a megfelelő allergénnel. Ily módon az immunrendszert úgy kell befolyásolni, hogy ne antitestek (Ig E) képződése okozza az allergiát, hanem egy másik osztályú antitestek (Ig G). Az Ig G antitestek általában a szervezetben képződnek a kórokozók ellen, és érintkezéskor azonnal kialakulhatnak. Ugyanezt szeretnénk elérni az allergiákkal is. Az allergénnel való érintkezés után azonnal az Ig G-antitestek képződnek és semlegesítik az allergént, ami ezután már nem vezethet Ig E-antitestek képződéséhez.
A gyógyszeres terápia mellett néhány allergiás reakciójuk is van, mint pl szénanáthával a siker akupunktúrával és hoemopathiával is jár.
Bonyodalmak
Az allergiás reakció lehetséges szövődményei a kérdéses allergiás reakció típusától függenek, és ott részletesebben leírják őket. Elvileg a szaruhártya középfülgyulladásának vagy orrmelléküreg-gyulladásának kialakulásához, vagy a bronchiális asztma kialakulásához, vagy akár a szervek maradandó károsodásához vagy akár a beteg halálához is vezethetnek.
Letalitás
Kivételes esetekben az allergiás reakciók végzetesek lehetnek korai terápia nélkül. Itt említhető különösen az anafilaxiás sokk, valamint az allergiás reakciók a vérátömlesztés és a terhesség alatt. További információk találhatók az I. és II. Típusú reakciók leírására.
Profilaxis
Az expozíció megelőzésére vonatkozó intézkedéseket már a terápia fejezet ismerteti. Az allergiásoknak számos lehetőségük van arra, hogy megismerjék a levegő jelenlegi állapotát. A telefonos információs szolgáltatások, a rádió és a televízió, az internet, valamint számos újság naprakész információt szolgáltat a különféle növények pollenjeinek terjedéséről. Különösen nehéz esetekben a környezet változása, ill. éghajlat.
Mint már említettük, a bajor Környezetvédelmi Minisztérium által 2001. május közepén közzétett új tanulmány szerint a túlzott higiénés helyzetű kisgyermekek életének első éveiben az egyre növekvő allergiák egyik legkomolyabb okát meg kell keresni . A tanulmány eredményei szerint a városi gyermekek akár 15-ször gyakrabban szenvednek allergiától, mint azok a gyerekek, akiket a falu korai életkorában különféle hatásoknak tettek ki a fű, a gabona és a fák, valamint az állati szőr vagy ürülék. Ezért lehetséges az élet első éveiben bizonyos értelmes profilaxis bevezetése, pl. sárban vagy kissé piszkos környezetben játszani. Nyaralás a faluban is ajánlott.