gyerekekkel

MARTIN KURUC jelenleg a pozsonyi Károly Egyetem Pedagógiai és Szociálpedagógiai Tanszékén dolgozik tanárként. Olyan témákra összpontosít, mint a motiváció, az önszabályozás, a felelősségre és az önállóságra nevelés vagy a viselkedési rendellenességek pedagógiai diagnosztizálása. Ehhez szorosan kapcsolódik a csoportdinamika, vagyis az osztálytermi események olvasásának képessége a csoport gyermekei és a közösség között.

Találkoztunk Martin Kurec-szel a nyitrai tanárok számára tartott workshopon, amelyet a Comenius Intézet készített a Poštová banka támogatásával a program keretében. Minden iskolától függ.

Miért kell a tanárnak foglalkoznia az osztálytermi kapcsolatokkal?

Minden tanár érdekelt abban, hogy diákjaival bizonyos célokat teljesítsen. De mindegyikük más-más módon éri el. Kulcsfontosságú, hogy megértsük, mi történik az osztályteremben egy gyermekcsoportban. Ha nem tudjuk, hogy a gyerekek mit élnek át és hogyan működnek egy csoportban, ritka lehetőségeket keresünk a velük való együttműködésre. "Jó, ha egy tanár képes olvasni a csoportdinamikát és megérteni a csoport működését. Azt is tudnia kell, hogy mik az elemei, és hogy ő maga is fontos része "- magyarázta Martin Kuruc tanárnő a nyitrai műhely tanárainak. Úgy gondolja, hogy minden olyan osztály előreléphet, ahol a tanár tudatosan és megfelelően belép a csoportdinamikába. Ellenben aki nem érti, csalódottnak érezheti magát, és nem érti, mi folyik a gyermekek között. "Ráadásul egy ilyen tanár nagyon könnyen kiéghet" - figyelmeztet a tanár. Azok a területek, amelyeket a csoport tanárának meg kell értenie és oda kell figyelnie, például a célok és normák, a légkör, a vezetés vagy az alcsoportok létrehozása. Ők is döntő jelentőségűek abban, hogy milyen lesz a gyermekek osztálytermi tanulása.

Ami a csoportdinamika egyik eleme?

  • a csoport célkitűzései és normái
  • a csoportvezetés és a csoport felépítése
  • csoportidentitás
  • interakciós és kommunikációs folyamatok a csoportban
  • összetartás és feszültség a csoportban
  • a múltbeli tapasztalatok és kapcsolatok átvitele a csoport jelenlegi interakcióiba
  • a csoport légköre és annak túlélése a csoport tagjai által
  • az egyes tagok pozíciói és szerepei a csoportban
  • alcsoportok létrehozása
  • a csoport fejlesztése idővel vagy a csoport fejlesztési fázisa

A félelemnek nincs helye az iskolában

Hogyan érzik gyermekeink az iskolában? Nyugodtan és nyitottan érkeznek új információk fogadására? Vagy tele vannak stresszel, konfliktusaik vannak az osztályteremben, vagy hogyan fognak sikerülni a következő teszten? "A gyermekek iskolai működésének egyik előfeltétele, amikor nem félnek és biztonságban érzik magukat. Ez a legfontosabb dolog, amire testünknek és elménknek szüksége van "- mondja Martin Kuruc. Úgy gondolja, hogy ennek köszönhetően megfelelő terepet építünk ki, hogy a gyerekek megtanulhassák és minőségi kapcsolatokat építhessenek ki a közelükben.

Az osztálytermi légkör fontos, és minden apró változás befolyásolja. "Ez lehet a tanár viselkedése, a feladat meghatározása, érdeklődés vagy csalódás a gyerekek iránt, és a tanár hogyan reagál rá" - magyarázza a tanár. Ezek azok a pillanatok, amikor ki tudja egyensúlyozni a légkört, hogy a hallgatók ne veszítsék el a tanulás iránti érdeklődésüket. Megkönnyítheti a feladatot, megkérdezheti, kinek van szüksége segítségre, vagy egy rövid vicccel szórakoztathatja a gyerekeket. "Mindezt a tanár befolyásolja, hogy az osztályteremben a légkör kellemes vagy kellemetlen, azaz biztonságos vagy veszélyes" - mondja.

Gyermekcsoportok sokat elárulnak

"A tanároknak azt is tudniuk kell, hogy milyen alcsoportjaik vannak az osztályteremben, vagyis hogy ki kinek áll közel" - gondolja Martin Kuruc. Az osztálytevékenységek során azonban ajánlott, hogy a tanárok ne felejtsék el keverni a gyerekeket, hogy megismerjék és gazdagítsák egymást. "A gyermekek tevékenységekben és megosztásokban való figyelése a tanároknak fontos információkat nyújt, amelyeket felhasználhatnak" - mondja a tanár. Ha a tanár megfelelően tud velük dolgozni, akkor az osztálytermi légkört kellemesnek és biztonságosnak fogja érzékelni.

Minden csoportban megjelennek a vezetők is, akiknek gyermekei hallgatnak és követnek. Versenyezhetnek vagy együttműködhetnek egymással, ami jelentősen befolyásolja a csoport dinamikáját. "Vagy a csoport szerkezete lehet függõleges, azaz a csoport leggyengébbjétõl a legbefolyásosabbig, vagy vízszintes lesz. Ez azt jelenti, hogy mindenki partner és együttműködő. Akkor nem mindegy, hogy hányan vannak a vezetők csoportjában. Megismerik egymást, tudják, ki miben jár és ott mindenki kompetensnek és biztonságban érzi magát. A gyerekek itt érzik az önálló döntéshozatal terét "- magyarázza a tanár. Függőleges felépítéssel csak egy gyermek képes megmondani másoknak, mit és hogyan kell tennie.

Martin Kuruc felhívja a figyelmet egy gyakori hibára is, amelyet a tanárok elkövetnek az osztálytermeikben. "Azt hiszem, a tanárok gyakran küzdenek az osztálytermi vezetésért a gyerekekkel, de ez vesztes csata. Ezek olyan tanárok, akik félnek a tekintély elvesztésétől, ha aktiválják a vezetőket egy csoportban. Azt azonban nem veszik észre, hogy a vezető mindig nagyobb erővel bír a csoportban, mint a tanár. Talán el fogják érni, hogy a gyerekek csendesen üljenek az osztályban, de mindenképpen elveszítik őket. Vagy részesei lesznek kapcsolatuknak, vagy erővel és irányítással fogják érvényesíteni, és a valóság más lesz. A gyerekek egy olyan világot teremtenek, ahonnan kihagyják a tanárt "- mutat rá Kuruc.

"Nem gondolom, hogy fontos a gyerekek közé kerülni, hanem hogy velük maradjak. A kapcsolatokban az autonómia oly módon nyilvánul meg, hogy érdeklődést mutathatok veled szemben, de számolok azzal, hogy egy adott pillanatban elutasíthatsz "- magyarázza. Kuruc rámutat arra is, hogy a tanár barátságos és nyitott lehet a diákok iránt, de nem szabad megpróbálnia a gyerekekkel barátkozni. "Meggyőződésem, hogy ez pusztán azért kerül csapdába, mert formálisan megkapta a tanár hatalmát" - teszi hozzá.

A szabályok mindenütt léteznek, még az osztályteremben is

Az egyes iskolák projektműhelyén Martina Kuruc rámutatott, hogy a csoportdinamikát is szabványok, ill. szabályok. "Sokan úgy gondoljuk, hogy nincsenek szabályok az osztályban, de ez nem igaz. A gyermekek között léteznek, lehet, hogy nem kompatibilisek a miénkkel. A gyerekek természetesen megegyeznek abban, hogyan fognak együtt dolgozni. Tudat alatt csinálják "- magyarázza a tanár. Azonban nem kell mindig pozitívnak lenniük, az is lehet, hogy a gyerekek bántják egymást. Ezek például a szabályok, hogy ki kivel lesz és ki nem barát, és milyen feltételek mellett. Vagy a tanár részt vesz e szabályok megalkotásában, vagy pedig kint van, és nem érti, miért reagálnak a gyerekek valamilyen módon. Ha a tanárok nem voltak részesei a létrehozásuknak, a gyerekeknek nem lesz kedvük megváltoztatni őket.

"A tanár azonban együtt alkothat normákat, reflektálhat, megbeszélheti és lehetőségeket kínálhat. Megmutathatja a gyerekeknek, hogy amit létrehoztak, az nem működik. A leggyakoribb szabályok a csoportba való felvételhez vagy a csoportból való kizáráshoz kapcsolódnak "- mondja Kuruc. Hozzáteszi, hogy mindig értesítést kap, ha az igazgató azt mondja neki, hogy az iskolájukban nincs zaklatás. Szerinte a különbség pontosan az lehet, amit tekintünk neki, és hogy érzékeljük-e. "Az egészséges környezet jelének tartom, ha az iskola ilyesmit tükröz, és együtt akar dolgozni vele" - teszi hozzá. Mindenesetre ez gyakori jelenség csoportokban. Martin Kurucnak egyszerű receptje van a zaklatás megelőzésére - már kicsi korától kezdve arra készteti a gyerekeket, hogy megállapodásokat kössenek, és ne féljenek kijelenteni, hogy nem értenek egyet valamivel.

A tanárok sok olyan helyzetet tapasztalnak meg, amelyeket nem tudnak kezelni

Martin Kurec előadóval tartott nyitrai workshop volt az első a sorozatban, amelyen a nyitrai régió tanárai részt vehettek a projekt keretében. Az egész napos workshopon 28 tanár vett részt. Megvitatták a csoportdinamika minden aspektusát. Az érdekelte őket, hogyan kezeljék az osztályban a tanulókkal az egyéni helyzeteket, ha például a csoport vezetője negatív. Azok a kérdések zavarták őket, hogy miként lehet megtalálni az egyensúlyt az osztálytermi szabályok és az a szabadság között, amelyre a gyermeknek szüksége van ahhoz, hogy jól érezze magát az iskolában. De azt is, hogyan lehet bevonni egy olyan gyermeket a csapatba, aki elszigeteli magát a tevékenységek során, és nem tartozhat a csoport egyik csoportjába sem. A komoly témák mellett szórakoztató tevékenységeket is élveztek, amelyek segítettek új ötleteket generálni, és új szempontokból gondolkodni a témáról. Összesen négy műhely várja a nyitrai régió tanárait. Tudjon meg többet róluk a www.kazdaskola.sk oldalon.

Fotógaléria a műhelyből Minden iskola számít Martin Kurec-nek: