Arisztotelész életrajza
Platón legnagyobb tanítványa és ellenfele a trákiai Stageiros városában született 384 pr. Kr. (ezért Stageirčan, Latin Stagirita melléknévvel is rendelkezik).
Élete három alapvető időszakra oszlik:
1. az első magában foglalja azt az időt, amikor Platón hallgatója volt;
2. a második, amikor oktató volt az uralkodóval;
3. a harmadik, amikor peripatetikus iskolát alapított.
336-ban, apja halála után Athénba költözött, és az Akadémián Platon hallgatója lett, ahol húsz évig maradt. Lehetősége volt megismerni és meghallgatni a kor leghíresebb tudósait és filozófusait. Az Akadémián való tartózkodásakor elfogadta Platón filozófiáját, vagyis eszmeelméletét. Első műveiben (pl. A filozófia párbeszéde) platonikusnak tartja magát, és nagy tiszteletet és csodálatot mutat tanára iránt. Ebből látható, hogy Arisztotelész csak lassan tárta fel rendszerét, egyre inkább kritikába kezdett az eszmetan mellett, amelyet Platón maga is kritizálni kezdett.
Később visszatért Athénba, ahol megnyitotta saját iskoláját, amely akkor a "peripatetikus" nevet kapta, miközben végigmentek a líceum folyosóján (peripatos) (a Lykeion név összefügg az Apollo Lykei-nek szentelt templomban való elhelyezkedésével. ). Arisztotelész iskolája, hasonlóan Platónéhoz, egyetem volt, de az ottani iskolával ellentétben inkább a természettudományokkal foglalkozott.
Védelmezője, Nagy Sándor halála után Arisztotelésznek el kellett hagynia Athént, mert udvariatlansággal vádolták. Az Euboea szigetén fekvő Chalkis városába költözött, ahol r. 322 meghalt.
Munkájában Görögország minden eddigi bölcsessége volt. Megalkotta az első átfogó filozófiai rendszert. Munkái a következőkre oszthatók:
1. logika: Témák, I. analitika, II. Elemzők, a kifinomult bizonyítékokról
2.metafizikai: metafizika
a3.tudomány: fizika, meteorológia, állatkutatás
4.szociális-filozófiai: Politika
5.etika: Eudem etikája, Nikomach etikája, Poétika
Arisztotelész filozófiája
A metafizikában Arisztotelész egyértelműen eltér Platóntól. Nem ért egyet Platónnal abban, hogy nem ismeri fel az érzékelhető dolgoktól elkülönített ötleteket. Platón tanítása szerint a dolgok lényege nem rajtuk kívül áll, mint önálló és örök eszme, hanem bennük van. Másrészt Platónnak megfelelően minden dologban felismeri az anyagot (HIGIÉNIA) és az alakot (MORPHÉ; EIDOS). Négy tényezőre van szükség a konkrét dolgok létrehozásához: a lényeg, az alak, a cél és az indíték oka. A szövet egy lehetőség, a valóság alakja; a lehetőségből a valóságba való átmenetet a mozgás valósítja meg. És aki elválasztja a mozgást az állandóságtól, az Isten = az első védő. Az első mozgató változhatatlan, nem avatkozik bele az eseményekbe, csak a kezdeti impulzust adja és minden mozgás kezdete, de ő maga mozdulatlan, elkülönül az egyes dolgoktól, tökéletes.
Az anyag és a forma kettőssége Arisztotelészt szolgálja a mozgás magyarázatában. Ez egyértelműen különbözik Platóntól, akinek mozgása nem lehet a kutatás tárgya (csak azt tudjuk meg, ami megváltoztathatatlan. Arisztotelész mindenfajta mozgalma közül az volt az egyik, amelyben egy növény vagy állat embrióból vagy magból származik Azt mondjuk, hogy Arisztotelész mozgásgondolata TELEOLÓGIAI (görögül: teleosz-célú) Arisztotelészt tekintjük a telelógia megalapítójának, egy olyan belső alapelvnek, amely a fejlődés során működik, és teljesítéséhez irányítja, hívja ENTELECHEIA-nak. (mi a célja önmagában).
Arisztotelész 4 okot lát minden eredetében:
1. szubjektív ok (causa materialis) - pl. ezüst
2. formális ok (causa formalis) - pl. ezüst tál
3. okozó (causa effectiens) pl. ezüst - az, amely a tál formáját adja
4. cél ok (causa finalis) - pl. hogy kinek a tálat hozták létre, az a cél
Arisztotelészt tartja a szubsztancia és a formális ok fő okának, a formát pedig a származás és a mozgás aktív elvének tekinti.
Arisztotelész ennek a tudománynak az alapítója. A helyes gondolkodás tudománya, a helyes gondolkodás formái és módszerei (nem tartalma). Nem azt mutatja, hogy mire kell gondolnunk, hanem arról, hogyan kell gondolkodni a megfelelő eredmények elérése érdekében. Ez a filozófia legelvontabb és legnehezebb területe. A logika legfontosabb elemei: fogalom, kategória, bíróság, ítélet, bizonyítás, indukció/dedukció.
Feltételek - általánosak; minél általánosabbak, annál több egyén vesz fel definíció szerint; Minden meghatározásnak két része van:
- a kifejezéseket olyan osztályba sorolja, amelynek általános karakterei megegyeznek egy meghatározott kifejezés karaktereivel
- jelzi, hogy ez az elem miben különbözik az azonos osztály többi elemétől -állat -emlős -kutya -tacskó -barna hosszúszőrű tacskó -ez a tacskó
- Arisztotelész a következő fő kategóriákat különbözteti meg: Anyag, mennyiség (mennyiség), minőség (tulajdonság), kapcsolat, ahol, amikor, helyzet, szenved, szenved, szenved.
-az első 4 a legfontosabb, köztük különösen az anyag
-ezek a lét alapvető formája - ontológiai jelentőséggel bírnak
-karakterekkel tagolt dolgokat tartalmaznak
- kategóriák logikai funkciója
Bíróság - a fogalmak kombinációja - minden bíróságon legalább két fogalom létezik - két fő részből áll:
- tárgy (kifejezés, amiről beszélünk)
- állítmány (állítás a témáról) - "az ember állat" "ez a bizonyos ember állat"
Ítélet - az ítéletek szövetsége - az ítélet tana - Arisztotelész logikájának középpontja - ez az ítélet levezetése más bíróságoktól - ez áll: feltételezésekből (premixek) és következtetésből (következtetések) - az ítélet középpontjában az ítélet szillogizmus, kt. 3 részből áll:
- általános mondat: "Minden ember halandó"
- külön mondat: "Szókratész ember" o Következtetés: "Szókratész halandó" Az első kettőt premisszának nevezzük
A bizonyíték - ítéletek kombinációja - a vita törvényét alkalmazza: "Ami van, az nem lehet egyszerre" - ellentmondásos állítások nem lehetnek egyszerre igazak - később megfogalmazták őket:
- azonosság elve (A = A)
- a harmadik kizárásának elve (minden állítás igaz vagy hamis, a harmadik lehetőség nem létezik)
- elégséges ok elve
-indukció: a folyamat a speciálistól az általánosig - megkeresi az adott nemzetség közös jellemzőit és fajokba sorolja őket)
-dedukció: a folyamat az általánostól a speciálisig
A lélek megismerése
Arisztotelész a lélek három formáját különbözteti meg:
- vegetatív - a tápláló lélek, amely irányítja a test tápláló funkcióit
- érzékszervi - a növények nem rendelkeznek ezzel, és lehetővé teszik számunkra az észlelést és érzést
- racionális - csak az embernek van
Az elme felosztotta Arisztotelészt receptívre (betegre) - az érzéki által biztosított anyagot kapja - mozgásba hozza a befogadó okot és a lélek egyéb részeit. Nem kötődik a testhez, hanem halhatatlan.
Fizika és kozmológia
Világunk teste négy törvényből áll. elemek: talajvíz, tűz és levegő. Az első kettő nehéz, így a helyük lent van. A másik kettő könnyű és felfelé halad. A mozgást a természetes helyre való visszatérésként magyarázza. A föld az univerzum középpontjában található, amely annak természetes helye, tehát mozdulatlan. Az égitestek az ötödik elemből állnak, ez az éter. Mozgásuk örök és tökéletes. Az univerzum véges, az utolsó birodalom az évelők birodalma.
Az állam megismerése
A demokratikus állam alapja a szabadság. (Arisztotelész) Ellentétben Platónnal, aki az állam létrehozását az emberi egyén gyengeségéből vezette le, Arisztotelész azt állítja, hogy az állam létrehozása megfelel az emberek természetes hajlamának, mert csak a társadalomban lehet megtanulni nyelvet, fejlődni és gyakorolja az erényeit. Az állam az emberi együttélés legmagasabb formája, felülmúlja a családot és az egyént.
Az államnak három jó és három rossz formája van (a rossz a jó deformálásával keletkezett);
- jó államformák: monarchia, arisztokrácia és politea (a többség ésszerű, önzetlen kormányzása).
- az állam rossz formái: a zsarnokság (amelyet a monarchia deformációja hoz létre), az oligarchia (az arisztokrácia deformációja) és a demokrácia (a politika deformációja)
Fejlett közösségi közösség vagy olyan emberek politikai közössége, akik összefogtak egy bizonyos jó elérése érdekében. Az állam alapvető feladatai a polgárok túlzott vagyonfelhalmozódásának és az egyén politikai hatalmának túlzott növekedésének megakadályozása és a rabszolgák alárendeltségben tartása. Az ideális állapot olyan állapot, amely a lehető legtöbb rabszolga számára biztosítja a boldog élet maximális szintjét. A rabszolgák és a szabad szegények politikailag törvénytelenek. Ezután más szabad állampolgárok (vagyon) kötelesek részt venni az államigazgatásban.