Szlovákiában 250-ből körülbelül 1 ember szenved celiakia betegségben. Az ezzel a diagnózissal rendelkező betegek egyetlen kiindulópontja a speciális étrend. Ez azonban hamarosan megváltozhat. A kutatók olyan anyagot találtak, amely hatékony része lehet ennek az autoimmun betegségnek a terápiájában.
A cöliákia és a cisztás fibrózis közötti molekuláris hasonlóságra vonatkozó európai kutatások meghozták gyümölcsüket. A tudósok azt találták az eredetileg a cisztás fibrózis kezelésére kifejlesztett hatóanyag képes celiakia kezelésére.
A lisztérzékenység előfordulása növekszik
A lisztérzékenység az glutén intolerancia okozta egész életen át tartó autoimmun betegség, amely károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, megakadályozza a tápanyagok megfelelő felszívódását és gyengíti az immunrendszert. Ennek a betegségnek az előfordulása viszonylag magas, úgy gondolják, hogy ő szenved ettől A lakosság 0,5-1 százaléka. Becslések szerint Szlovákiában ez 250 lakosból 1.
A lisztérzékenység terjedése világszerte növekszik. Az Egyesült Államokban már 141 betegből 1-et érint. Az elmúlt 50 évben a celiakia előfordulása Európában és Észak-Amerikában megnégyszereződött. E növekedés mögött bizonyos fokig jobb diagnózis áll, de az étrend összetétele vagy az antibiotikumok túlzott használata, amelyek befolyásolják a bélbaktériumok összetételét, szintén jelentős hatást gyakorolnak. Mindazonáltal a statisztikák szerint az átlagos diagnosztikai periódus 6-10 év.
Atipikus tünetek
A legtöbb betegnek nem specifikus tünetei vannak, vagy "csak" gyengébb immunitása van. Bár krónikus gyulladást tapasztalnak és a villi eltűnnek a vékonybélben, atipikus tüneteik vannak, mint pl hasmenés, puffadás vagy fogyás. Ezért általában o-ként emlegetik kaméleon betegség. Érdekes, hogy többnyire genetikailag meghatározott, ugyanazon a génen található meg, mint más autoimmun betegségek, pl. 1-es típusú cukorbetegség. Ezért nem meglepő, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek körülbelül 10 százaléka látens celiakia is szenved. Van egy kapcsolat is cisztás fibrózis, mivel ebben a ritka betegségben szenvedő betegeknél háromszor gyakrabban fordul elő celiakia, mint az egészséges populációban.
Fehérje kulcs
A cisztás fibrózist egy vastag nyálka réteg képződése jellemzi, különösen a tüdőben és az emésztőrendszerben. "Ez a kiindulási pont arra késztetett bennünket, hogy megkérdőjelezzük, van-e molekuláris kapcsolat ezek között a betegségek között." - magyarázza Luigi Mauri, a milánói San Raffaele Kutatóintézet kutatási vezetője.
A cisztás fibrózist a transzmembrán vezetőképesség-szabályozónak (CFTR) nevezett fehérjét kódoló gén mutációi okozzák. Ha ez a fehérje hibás, a keletkező nyálka tapadóssá és sűrűvé válik. A CFTR genetikai mutációi szintén aktiválják az immunrendszert, és különféle reakciókat váltanak ki a tüdőben és a belekben. Az ilyen változások hasonlóak a glutén hatásához a lisztérzékenységben szenvedőknél, ezért egy nemzetközi tudóscsoport úgy döntött, hogy részletesen megvizsgálja a molekuláris láncreakciókat, remélve, hogy kapcsolatot talál a két betegség között. A kutatók olyan embereken tanulmányozták a sejtvonalakat, akik nem tolerálják a glutént, és megállapították, hogy a P31-43 nevű peptid kötődik a CFTR-hez és gátolja annak működését. Ez sejtes stresszhez és gyulladáshoz vezetett. Az eredmények arra utalnak, hogy a CFTR a gluténérzékenység szempontjából is döntő jelentőségű.
A lisztérzékenység hatékonyabb kezelése
A milánói, a nápolyi és a párizsi kutatóintézetek és egyetemek tudósai részt vettek a megállapításokban, és eredményeiket a The EMBO Journal-ban tették közzé. Új terápiás célt határoztak meg, amelynek hamarosan a lisztérzékenység hatékony kezeléséhez kell vezetnie. Mint látható, az eredetileg a cisztás fibrózis kezelésére kifejlesztett farmakológiai vegyület képes megakadályozni, hogy a kockázati peptid károsítsa a CFTR működését. Ez az ún potenciátor VX-770. A csapat gluténérzékeny egereknek adta az anyagot, és megállapította, hogy megvédi őket a bélgyulladástól, pedig gluténban gazdag étrendet fogyasztottak. Ezt követően megismételték az eredményeket emberi sejtvonalakon. Az eredmény lenyűgöző volt. A VX-770 megállította a P31-43 peptidet, mielőtt autoimmun választ váltott volna ki. Új eredmények azt sugallják, hogy ez lehet a lisztérzékenység kezelésére szolgáló gyógyszer alapja. "További klinikai kutatásnak meg kell határoznia, hogy például egy anyag orális alkalmazása lehetővé teszi-e az egyének számára, hogy az étrend megváltoztatása nélkül elkerüljék az autoimmun válasz kiváltását." a tudósok kijelentik a cikkben.
A betegség ritka formája
A lisztérzékenységnek önmagában is ritka formája van - refrakter celiakia. A celiakia 1,5–5 százalékát érinti, és olyan betegeknél nyilvánul meg, akik a szigorú gluténmentes étrend ellenére is tartósan betegséggel kapcsolatos nehézségekkel küzdenek. "A vékonybélük nem tud megújulni. Ezeknek a betegeknek a fele fokozottan súlyos kockázatokkal jár a súlyos szövődmények, köztük az enteropathiával, a non-Hodgkin-limfóma egyik formájával járó T-sejtes limfómában. Az imént említett T-sejtek kontrollálják a szervezet válaszát a gluténra, és rendkívül erős és fájdalmas reakciót adnak rá. A refrakter cöliákiában szenvedő betegek prognózisa nem túl kedvező, csupán 50 százalékuk él több mint 5 évvel a diagnózis után. Mivel a diéta nem működik, a betegek szteroidokkal, immunszuppresszánsokkal vagy kemoterápiával is kezeltetik ". mondja Tatiana Kubišová, az OZ Ritka betegségek. Egy új gyógyszer, amely blokkolja a gluténre adott autoimmun reakciót, az egyetlen megoldás lenne az egészségükre, és jelentősen hozzájárulna más celiakók életminőségének javításához is.