Az egyik meghatározó agrotechnikai akció, amely nagyban hozzájárul a búza sikeres termesztéséhez, a helyes vetés. Ez az egyik legnehezebb és legfontosabb tudományág a növénytermesztésben. El kell mondani, hogy a gyakorlatban gyakran előfordulnak hibák, amelyek végül a hozamok csökkenését eredményezik.

betakarításának

Fontos a helyes vetési mélység

Az optimális vetőmagvetési mélység az őszi gabonafélék esetében 2–4 cm. Ha száraz a talaj, növelhetjük a vetés mélységét, így biztosítva a mag nedvességgel való érintkezését. A vetési mélység azonban nem haladhatja meg az 5 cm-t, mert ha a magot mélyebbre vetik, a növény gyengül és gyökeresedési képessége csökken. Azt mondják, hogy minden mélységcentiméterből elveszítünk egy őszi ágat. Az a növény, amelynek magját az optimális mélységbe helyezték, korábban kezd megjelenni és így fotoszintetizálni, mint a mélyebb mag. Éppen ellenkezőleg, egy mélyebben vetett növénynek tovább kell nőnie a fény mögött, miközben energiáját a hosszúkás növekedésbe fekteti. meg kell említeni, hogy mindaddig, amíg a levél területe időben kialakul, a gyökérzet kialakulását a növényi hormonok indukálják, és ezt követően stimulálják az elágazást.

Vetés területegységenként

Ez egy másik meghatározó tényező, amely jelentősen befolyásolja az állomány későbbi fejlődését. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a gazdák túlnövekednek a magasabb hozam elérése érdekében. A gyakorlati tapasztalatok azonban éppen az ellenkezőjét bizonyítják, még száraz területeken is. Alacsonyabb vetési sebesség mellett megnő a nagyobb termés elérésének lehetősége.

Bár ősszel többet kell befektetni az ilyen állományokba, a termelőnek előnyös a növények alacsonyabb versenye és a nitrogén-tápanyagok jobb felhasználása. A "befektetés" fogalmát úgy kell érteni, mint az üzemek támogatását az őszi ágak létrehozásában. Ez megfelelő táplálkozással és stimulációval érhető el. Az NPK műtrágya révén történő táplálkozás nagy jelentőséggel bír, amelynek adagját ideális esetben a talajelemzések alapján választják meg. Általában azonban 200-300 kg NPK/ha-t alkalmaznak.

Jó tapasztalat van folyékony vagy szemcsés karbamid alkalmazásával is, amely nem csökkenti a növények fagyállóságát, és segíti a növényeket az őszi hajtások fenntartásában. Jó választás a gyökérzet őszi stimulálása huminsavakon és hasonlókon alapuló készítményekkel is.

Általánosságban elmondható, hogy a korábban, szeptemberben vetett fajták többségének esetében az optimális növekedéshez alacsonyabb hektáronkénti vetési arány elegendő. Ha ezek a növények két őszi ágat képeznek, akkor tavasszal kapunk állványsűrűség 600 - 720 fül/m2, a fajta gyökeresedési képességétől függően.

A növények és a föld megfelelő elhelyezése

Különösen a műszakilag megfelelő vetésre vonatkozik. A már említett vetésmélység mellett biztosítani kell a növények egyenletes eloszlása ​​a felszínen. Jelenleg a modern vetőgépek használata egyedülálló probléma, de felmerülhet a nagy munkasebesség vagy más kezelői hibák miatt. Ha egyenetlen vetés történik, akkor eltérő a verseny a növények között, ami problémákat okoz az állomány további kezelésében. A növények egyenetlen fejlődési fázisa miatt később problémák merülnek fel az állomány kezelésében, különös tekintettel a növekedésserkentőkre. Ismétlődő problémás vetés esetén szükséges az ún kompenzáló fajták. Ezek olyan fajták, amelyek jól fejlődnek, és így kompenzálják az állomány esetleges kimaradásait. Ezek például az IS Laudis és az IS Mandala fajták.