A közös kereskedelempolitika (KKP) az EU egyik legfontosabb része EU-kapcsolatok. Kezeli a tagállamok közötti kereskedelmet és az EU harmadik országokkal folytatott kereskedelmét. A SOP az egyik nemzetek feletti politikai terület, és kizárólag az EU hatáskörébe tartozik. Célja a világkereskedelem fejlesztése és liberalizálása, és ezáltal a világ jólétének és különösen az EU-tagállamok jólétének előmozdítása. Az SOP egységes elvek alapján jön létre.

európai

Az EGK - Szerződésben (a Római Szerződések egyike), 1958-ban az aláíró államok megállapodtak a közös piac létrehozásában. A közös piacot vámunióként kellett létrehozni, i. Fontos volt a tagállamok közötti vámok eltörlése és a közös vámtarifa létrehozása. A vámunió létrehozása 1968-ban fejeződött be. Azóta az EU egyetlen szereplője a nemzetközi szervezeteknek és a kereskedelempolitikáról folytatott tárgyalásoknak.

A nemzetközi kereskedelem bővülése az SOP-t az EU egyik legfontosabb területévé tette. Az EU bővítésével és a belső piac elmélyülésével az EU a világkereskedelem fontos szereplőjévé és partnerévé vált. Az EU volt a legfontosabb tárgyalópartner a GATT (Általános Vám- és Kereskedelmi Megállapodás) tárgyalásokon Tokióban 1973 és 1979 között. Ez a helyzet tovább erősödött, amikor az EU az uruguayi tárgyalási fordulón (1986–1993) kiteljesítette a belső piacot. Ennek ellenére az SOP a kritika célpontjává is vált. Ennek oka a protekcionista agrárpolitika volt, amely ellentmondott a kereskedelmi akadályok megszüntetésének és a világkereskedelem liberalizálásának a céljának.

Számos két régióra kiterjedő és kétoldalú kereskedelmi megállapodás megkötésével az EU a világ legnagyobb kereskedelmi hatalma felé fejlődött.

Az EU az idők folyamán különféle eszközöket fejlesztett ki a SOP megszervezéséhez:

• Közös Vámtarifa - a vámunió lényege. Az EU előmozdítja a harmadik országokból származó termékek behozatalának közös vámtarifáját. A vám független attól, hogy melyik ország veszi át az árut. Az SOP tehát az európai áruk közös preferenciáját képviseli.
• Eredetileg a Közös Vámtarifa volt az 1957-ben hatályos nemzeti tarifák számtani átlaga. Számos változáson kívül semmi sem változott az alapelv alapján.
• Kereskedelem védelme: Az EU eszközöket dolgozott ki a hazai piacok védelmére. Az intézkedések megfelelnek a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) szabályainak.
• Dömpingellenes vám - olyan dömping esetén, amely bizonyíthatóan káros az európai piacra, az EU dömpingellenes vámot alkalmazhat.
• Büntetőjogi illetékek: Az EU büntetőjogi illetékeket vethet ki harmadik országbeli árukra, amelyek támogatják árujukat, hogy mesterségesen olcsóbb árakon importálhassák azokat. 2004-ben az EU először büntetőjogi vámokat vetett ki az amerikai árukra. • Az import korlátozása: Az EU korlátozhatja az egyes áruk behozatalát. Bizonyítania kell azonban, hogy a szóban forgó forma behozatala olyan rövid idő alatt növekedett, hogy kárt okozott a hazai gyártóknak. A meghozott intézkedések nem lehetnek diszkriminatívak, vagyis az intézkedést az áruk minden behozatalára alkalmazni kell, függetlenül azok származási országától.

Preferenciális megállapodások és többoldalú tárgyalások

Az EU számos országgal vagy országcsoporttal "preferenciális kapcsolatokat" tart fenn. A preferenciális kereskedelmi megállapodások révén az EU kedvező kereskedelmi feltételeket biztosít. Fontos megállapodások a következők:

• Lomi megállapodások az úgynevezett AKCS-államokkal (afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal)
• Megállapodások a mediterrán országokkal
• Európa-megállapodások a közép- és kelet-európai országokkal
• Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel aláírt megállapodás az Európai Gazdasági Térségről;
Az EU külkereskedelmi kapcsolatai többnyire összhangban vannak a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) megállapodásaival.

Az Európai Bizottság, illetve a Főigazgatóság. A főigazgatóságok az Európai Bizottság igazgatási és műszaki apparátusai. A főigazgatóság felépítése az európai közigazgatás viszonylag nagy részét képezi. A főigazgatóság lebontása nagyrészt a kormányhivatalok lebontására emlékeztet. az európai külkereskedelemért

A Bizottság felelős az SOP-kért. A főigazgatóság hat különböző igazgatóságból áll. Itt javaslatokat tesznek a tarifák megváltoztatására, kereskedelmi megállapodások megkötésére vagy kereskedelempolitikai védelmi intézkedések bevezetésére.

Az EU Tanácsa - az SOP-n belül döntéshozó testület. Mint általában, a Bizottság javaslatairól is minősített többséggel dönt.

133. bizottság - olyan bizottság, amely támogatja a Bizottságot a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel folytatott megállapodások tárgyalásában. A Tanács hívja fel, és számos albizottságból áll, amelyek a kereskedelempolitika különböző részeinek nemzeti szakértőiből állnak.

Az Európai Parlament - befolyása nagyon korlátozott. A Parlament hozzájárulása csak nagyon fontos kérdésekben szükséges.

WTO (Kereskedelmi Világszervezet) - a világkereskedelem legfontosabb intézménye. A WTO szabályai adják azt a keretet, amelyen belül az EU tárgyalásokat folytat a világkereskedelem kérdéseiről harmadik országokkal.