Csalódásokat és kudarcokat tapasztalnak a hallgatók az oktatási út elején

A rendszer a kudarc érzését is lehetővé teszi az iskolalátogatás további elhalasztása formájában

Ha az általános iskola első évfolyamának tanulója, aki nem halasztotta el a tankötelezettség megkezdését, és nem fejezte be az általános iskola nulla évét, az első év első felében megállapítja, hogy nem érte el az iskolai jogosultságot, a az iskola igazgatója dönthet úgy, hogy elhalasztja vagy beíratja a kötelező iskolalátogatást nulla évre. 1 Rendszerünk tehát lehetővé teszi a gyermek számára, hogy új aktatáskával lépjen be az iskolába, de több hónapos kudarc után jelzést kap, hogy nem játszotta el az iskolás szerepet. Azt, hogy ez a döntés néhány gyermeknél valóban fájdalmas lehet, bizonyítják a válaszadók kvalitatív adatgyűjtés során tett kijelentései. Az óvónő a következőképpen kommentálta egy lány esetét, aki néhány hét után visszatért az osztályába: Így itt nagyon rosszul érezte magát. Ez teljesen a gyereknek szólt. Mentálisan nem tudta megtenni. Ez a visszatérés. Kollégája nyilatkozatából arra következtethetünk, hogy a további halasztás nem feltétlenül jelenti az óvodai nevelési rendszerhez való visszatérést: Igen, tehát olyan, hogy: Nos, megpróbálta az iskolát. És bizonyára elmagyarázták neki, mert ilyen szülői nevelést folytatott. de csak nem akart járni. Ő sírt. Aztán nem is ment, így megoldották a nagymamát, vagy nem tudom milyen alternatív megoldásokat. Fogalmunk sincs.

Nincs nyilvántartás arról, hogy a gyermekek további elhalasztották volna a kötelező iskolalátogatást. Valószínűleg nem sok gyerek. De ez minden gyermektől függ, és attól is, hogy miért történik. Az egyes esetek az iskolai kompetencia rossz felmérésének, de a képzéshez ragaszkodó szülők rossz döntésének is következményei lehetnek. Ezt az élményt az általános iskola igazgatóhelyettese közölte: Ez az év velünk, tavaly pedig velünk történt, hogy további halasztás történt. De sajnos leginkább a szülőknek van nehéz dolgozni velük, és úgy gondolják, hogy a gyermek készen áll, és az iskolának kell mindezt elintéznie. "Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezt a nehéz helyzetet következetlenségük okozhatja: Alapvetően mind az iskolák, mind az anyák, tehát az óvodák általános egyetértése volt, hogy egyszóval a gyermek még nincs megfelelően felkészülve. Mert az előző percekből is volt olyan ajánlás, amely szerint a gyereknek inkább el kellene halasztania. De anyám nem kérte a halasztást.

Már az elsőévesek szembesülnek azzal a fenyegetéssel, hogy megismétlik az évet

Az oktatási törvény és a vonatkozó módszertani irányelvek szerint az a tanuló megismétli az évet, akit a második félév végén elégtelennek minősítettek, vagy több mint két kötelező tantárgyból nem kielégítő eredményt ért el. 2 Érdekes megállapítás, hogy az általános iskola 1. szakaszának gyermekei inkább egy év megismétlésének kockázatával néznek szembe, mint idősebb osztálytársaik. 2018-ban az önkormányzati általános iskolákban a 2. osztályos tanulók teljes népességének 2,1% -a, az 1. és 4. osztályos gyermekek 3% -a ismételte meg az évet. A legtöbb esetben egy év megismétlése az általános iskola 1. szakaszában Kassa megyében fordul elő. Az évet megismételt 6195 gyermek több mint 40% -a (2564) Szlovákia ezen részéből származik. Az Eperjesi régió tanulói szintén jelentős részesedéssel rendelkeznek az ilyen tapasztalattal rendelkező gyermekek összes számában (27%).

G_4.2.4.1. Ábra: Azon tanulók aránya, akik megismételték az évet az önigazgatásban részt vevő általános iskolák egyes éveiben a 2018/19-es tanévben

kudarcok
3

Mint a G_4.2.4.1 ábra mutatja, az elsőéves hallgatók az évet ismételgetik leggyakrabban. 2018-ban a gólyák több mint fele volt a hallgatói csoportban, akik megismétlik az évet. Még ebben az esetben is igaz, hogy a kelet-szlovákiai gyerekek leggyakrabban élik meg ezt az élményt. A statisztikai adatok szerint 2018-ban az évenként ismétlődő tanulók 13,5% -a ült a kassai önkormányzati általános iskolák első éveinek padjain (2017-ben akár 16%). Eperjesen az összes gólya több mint 10% -át tették ki. Összehasonlításképpen: Pozsony vagy Zsolna régióban ez csak egy százalékos részesedést jelentett (G_4.2.4.2. Ábra).

G_4.2.4.2. Ábra: Az egy évet megismétlő tanulók aránya az 1. évben tanuló tanulók számából az egyes régiókban

4

Az év ismétlését a tanárok többsége jóváhagyja

Az év megismétlését az általános iskolai tanárok többsége megoldásnak tekinti. Az Ez értelmes kérdőívben a megkérdezett tanárok 72,3% -a, akik csak általános iskolában tanítanak, bizonyos mértékig egyetértettek abban, hogy az évfolyamismétlés megfelelő eszköz a tanulók társaik szintjének eléréséhez (lásd G_4 .2.4.3. Ábra). A vélemények Szlovákia egyes régióiban sem különböztek meg. Kiderült azonban, hogy az általános iskola 2. osztályából valamivel kevesebb tanár támogatja ezt az eszközt. Bár esetükben a válaszadók többségét arra kérték, hogy ismételje meg az évet (a pozitív válaszok 65% -a), statisztikailag szignifikáns különbségek mutatkoztak a "teljesen egyetértek" válasz megválasztásában, amelyet több első osztályos tanuló választott, és a válaszban "inkább nem értek egyet", ami több tanárnak kedvezett az általános iskola 2. osztályából.

G_4.2.4.3. Ábra: Az általános iskolai tanárok véleménye az év megismétléséről, mint segítség eszközéről

A rendes iskolába lépés nem jelenti azt, hogy a diák benne marad

Annak ellenére, hogy az iskolai alkalmasságot az 1. évfolyamos beiskolázás során ellenőrzik, van egy olyan gyermekcsoport, akik az iskolát megkezdik, és az első tanévben elhagyják új tanárukat és osztálytársaikat. Útjuk egy speciális általános iskolába vezet. A 2018/19-es tanévben az első osztályból 688 tanuló került egy speciális általános iskolába. Bár ez nem egy nagy csoport a gyermekek referenciapopulációjához viszonyítva, a probléma az, hogy az összes újrarendelt tanuló több mint 66% -a Kelet-Szlovákia régiójából származik (lásd G_4.2.4.4). A kassai járásban és környékén, ahol a legtöbb ilyen gyermek volt (104), ez a helyzet az első osztályosok csaknem 2% -át érintette.

G_4.2.4.4. Ábra: Az általános iskolába az első négy év során az önkormányzati, magán- és egyházi általános iskolákból átkerült tanulók száma (2018/19)

5.

Azt, hogy a speciális iskolába való áttérés főként az iskoláztatás első éveiben történik, a kérdőíves felmérés eredményei is jelzik. Ennek van értelme. A speciális általános iskolák igazgatói megerősítették, hogy gyakrabban vesznek be 1. osztályos tanulókat, mint 2. osztályból (lásd G_4.2.4.5. Ábra). Nagyon gyakran vagy gyakran az első osztályos tanulók áthelyezése esetén a választ az igazgatók 63% -a választotta. A 2. osztályos tanulók felvételi kérdésében csak 45%. Ellenkezőleg, 41% ritkán vagy soha nem választotta az opciót. Az 1. osztályból a tanulók átadásának kérdése esetén a válaszadók 25% -a egyetértett egy ilyen választással.

G_4.2.4.5. Ábra: A speciális általános iskolák igazgatóinak és igazgatóinak tapasztalata az általános iskola 1. és 2. osztályától származó gyermekek átadásával

Ezek az adatok nem adnak választ arra a kérdésre, hogy a speciális iskolába való áttérés indokolt-e vagy sem. Ugyanakkor rámutatnak a sikertelen diagnosztika problémájára a kötelező oktatásba lépés előtt. Azt a kérdést, hogy miért nem derült ki korábban, egy általános iskola gyógypedagógusa is feltette, aki részt vett a kvalitatív adatgyűjtésben. Ennek van értelme: [. ] az a gyerek, nem tudom, miért került ide. Hogy kerülhetett ide, amikor elvégezte az iskolai érettségit? Lát? Az iskolai érettség véleményem szerint gyengének bizonyult, nem ajánlották talán, nem tudom.

A gyermekek áthelyezése egy speciális iskolai áramlatba fájdalmas tapasztalat, amely gyakran az iskolai oktatás új feltételeihez való alkalmazkodás időszakában jelentkezik. Ezen túlmenően ebben a kihívásokkal teli időszakban a gyermekek konfliktusba kerülhetnek az iskola és az integrációért küzdő szülők között. A válaszadók azt is közölték, hogy egyes szülők elutasították a speciális iskolába való áttérés javaslatát: Itt vannak javaslataink a CPPPaP-tól. Például két esetben, de a szülők nem értenek egyet az átszállítással a világon.