Az enyhe mentális fogyatékosság diagnosztizálása olyan eszköz, amely kizár néhány diákot az általános oktatásból

A mentális fogyatékosság előfordulása az általános iskolai gyermekek körében Szlovákiában csaknem háromszor magasabb, mint a külföld

A mentális fogyatékosság (MP) súlyos és visszafordíthatatlan rendellenesség, amely a gyermek fejlődése során nyilvánul meg, és magában foglalja az intelligencia általános szintjéhez (kognitív, nyelvi, motoros és szociális) 1 tartozó képességek károsodását, valamint az adaptív viselkedés korlátait 2. és normális társadalmi környezetben működik. A mentális fogyatékosságok globális előfordulása a lakosság 1-3% -a között van. 3 A világ különböző országaiból származó, 1980 és 2009 között közzétett 35 tanulmány meta-elemzése szerint a mentális fogyatékosság átlagos előfordulási gyakorisága gyermekek és serdülők között 1,83%. 4 A legfrissebb, 20 2010–2015-ben publikált tanulmány elemzésén alapuló adatok azt mutatják, hogy a gyermekek és serdülők körében a mentális fogyatékosság előfordulási gyakorisága 0,22% és 1,55% között mozog. 5 Szlovákiában azonban a mentális fogyatékossággal diagnosztizált gyermekek száma már régóta csaknem háromszor nagyobb. A 2018/2019-es tanévben 21 988 MP-diagnózisú tanuló járt általános iskolákba (beleértve a speciális általános iskolákat is), ami az összes általános iskolás legfeljebb 4,64% -át teszi ki. Összehasonlításképpen, például a szomszédos Cseh Köztársaságban az általános iskolás tanulók 2,11% -ánál diagnosztizálták az MP 6-ot, az Egyesült Államokban a mentális fogyatékosság előfordulási gyakorisága a 8-12 éves gyermekek körében 1,45% volt. 7

A mentális fogyatékossággal diagnosztizált gyermekek legnagyobb része Eperjes, Kassa és Besztercebánya régióban található

Az MP-ben diagnosztizált gyermekek aránytalanul magas száma és aránya azonban nincs jelen az általános iskolákban Szlovákiában. A következő ábra (G_1.1.4.1.) Alapján egyértelmű, hogy az MP-vel diagnosztizált gyermekek több mint 70% -a három régióra koncentrálódik: Eperjes (28%), Kassa (27%) és Besztercebánya (15%).

G1.1.4.1. Ábra: A mentális fogyatékossággal diagnosztizált tanulók jelenléte az általános iskolákban régiónként a 2018/2019-es tanévben

fogyatékosság
8.

Az MP-vel diagnosztizált gyermekek magas koncentrációja tükröződik az e régiók általános iskolai tanulók teljes népességében való részarányában is. Amint a következő grafikon mutatja (G_1.1.4.2), Kassa és Eperjesi régióban a diagnosztizált MP-vel rendelkező gyermekek csaknem 8% -ot tesznek ki, Besztercebányán az általános iskolai tanulók több mint 6% -át, míg Pozsonyban Például az MP-t csak az általános iskolások 1,3% -ánál diagnosztizálják. Szlovákia egyes régióiban a diagnosztizált mentális fogyatékosság előfordulása a gyermekek körében csaknem négyszerese, mint külföldön.

G1.1.4.2. Ábra: A mentális fogyatékosság diagnózisával diagnosztizált tanulók aránya az általános iskolások összes számában az egyes régiókban a 2018/2019-es tanévben

9.

A Besztercebánya, Eperjes és Kassa régió hét körzetében az MP-vel diagnosztizált tanulók aránya még az általános iskolák összes gyermekének 10% -át meghaladja, míg a Medzilaborce körzetben csaknem minden negyedik általános iskolás rendelkezik ezzel a diagnózissal .

T1.1.4.1. Táblázat: Azok a körzetek, ahol a mentális fogyatékossággal élő tanulók aránya meghaladja az általános iskolások összes létszámának 10% -át a 2018/2019-es tanévben

10.

Az enyhe értelmi fogyatékossággal diagnosztizált gyermekek nagy része kirekesztett roma településekről származik

A három régióban az MP-vel diagnosztizált gyermekek magas aránya nagy valószínűséggel azzal függ össze, hogy a szlovákiai roma lakosság többsége ott él (csaknem 80%). 11 Több mint tíz éve szlovák és külföldi nem kormányzati szervezetek 12, nemzetközi szervezetek 13, valamint az Állami Iskolavizsgálat 14, a Jogvédő 15 vagy a Módszertani és Pedagógiai Központ 16. A Value for Money osztály közzétett adatai szerint a marginalizálódott roma közösségek környezetéből származó szinte minden ötödik gyermeknél (19,3%) enyhe mentális fogyatékosságot (LMP) diagnosztizáltak. 17 Ugyanakkor ezekből a közösségekből származó gyermekek az enyhe értelmi fogyatékossággal élő gyermekek speciális osztályainak tanulóinak 71,2% -át, a speciális iskolák tanulóinak 41,7% -át teszik ki, bár az általános iskolák tanulóinak népességében csak 12,3% -uk van. . 18 A roma gyermekek aránytalanul magas aránya az LMP-vel diagnosztizált gyermekek körében és a későbbi szegregációjuk a speciális oktatási rendszerbe annak volt az egyik oka, hogy az Európai Bizottság 2015-ben eljárást indított Szlovákia ellen a faji egyenlőségről szóló irányelv megsértése miatt.

Az említett intézmények és szervezetek nyomása miatt is vannak olyan részleges változások a gyakorlatban, amelyek az MP-ben diagnosztizált gyermekek enyhe csökkenésében mutatkoztak meg az általános iskolákban. Míg az elmúlt 10 évben a MP-vel rendelkező gyermekek aránya stabil maradt az általános iskolák teljes népességének 5% -a felett, az elmúlt 3 évben a 2015/2016-os tanév 5,35% -áról 4,64% -ra esett vissza a 2018/2019-es tanév (összesen csaknem 2400 gyermek csökkenése) 19 .

G1.1.4.3. Ábra: A diagnosztizált értelmi fogyatékossággal élő általános iskolások arányának alakulása 2009 - 2019-ben

20

A legtöbb mentális fogyatékossággal diagnosztizált gyermek kortársaitól elkülönítve oktatja

Jelenleg a legtöbb diagnosztizált mentális fogyatékossággal élő gyermek (85%) kortársaitól elkülönítve nevelik. 57% -uk speciális iskolákba jár, 28% -uk a rendes általános iskolák speciális osztályaiba, és csak 15% -uk egyéni integráció formájában nevelik a rendes osztályokban. Amint az a következő grafikonból látható (G_1.1.4.4), a diagnosztizált mentális fogyatékossággal élő gyermekeket oktatják leggyakrabban külön a fogyatékossággal élő gyermekek körében.

G1.1.4.4. Ábra: A fogyatékossággal élő tanulók oktatási formái az általános iskolákban a 2018/2019-es tanévben

23

A mentális fogyatékossággal diagnosztizált gyermekek a speciális osztályokban (88,3%) és a speciális iskolákban (75,4%) tanulók többségét alkotják. 24 A különféle oktatási formák problémája elsősorban a természetes kortárs gyermekcsoporttal való kapcsolattartás korlátozott lehetőségeiben rejlik, ami viszont korlátozza a diagnosztizált MP-vel rendelkező gyermekek lehetőségeit a társadalom jövőbeni önálló működésére. Mivel a fogyatékossággal élő gyermekek, így a speciális osztályok és iskolák tanulói között is magas a roma gyermekek aránya, ezek az oktatási formák nagyrészt etnikailag homogének, ami diszkriminatívnak tekinthető. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a hátrányos helyzetű gyermekekkel rendelkező és anélküli gyermekek közös oktatásának negatív hatásaival kapcsolatos aggodalmak számos tanulmányban megalapozatlannak bizonyultak. 25

Az LMP-vel diagnosztizált gyermekek külön oktatási formáinak előnyben részesítését megerősítette egy kérdőíves felmérés is, amelyet az Óvatosan, az óvodák, az általános és középiskolák mintáján végzett projekt keretében végeztek. Amint az a következő grafikonon látható (G_1.1.4.5), a válaszadók több mint fele (52,7%) az igazgatók, a pedagógiai és a szakmai alkalmazottak körében úgy gondolja, hogy az LMP-s gyermekek esetében külön oktatás az azonos gyermekekkel a fogyatékosság megfelelőbb forma. (speciális osztályban vagy speciális iskolában). A válaszadók harmada (32,9%) azonban inkább az enyhe MP-vel rendelkező gyermekeket veszi fel a rendes osztályba. Ha azonban megvizsgáljuk a válaszokat arra vonatkozóan, hogy az LMP-s iskolás gyermekek melyik iskolába járjanak a válaszadók szerint, azt találjuk, hogy csaknem 70% -uk tartja megfelelőbbnek a rendszeres általános iskolát (és egy rendes vagy speciális osztályt). A válaszadók többsége ezért elfogadta annak lehetőségét, hogy az LMP-s gyermekeket egy rendes iskolában is oktathassák. Megfelelő támogatással a hétköznapi iskolák nagyobb arányban oktathatnák az enyhe értelmi fogyatékossággal élő gyermekeket, mint a jelenlegi 42,7%.

G1.1.4.5. Ábra: Vélemények az enyhe értelmi fogyatékossággal élő gyermekek és tanulók megfelelő oktatási formájáról az általános óvodák, általános és középiskolák válaszadói részéről

Azok a tanulók, akiknél enyhe értelmi fogyatékosságot diagnosztizálnak, nem szerezhetnek teljes értékű középfokú végzettséget

Az oktatási rendszer jelenlegi helyzetében a diagnosztizált értelmi fogyatékossággal élő tanulók nem folytathatják tanulmányaikat a rendes középiskolákban. Az általános iskolában csak általános iskolai oktatásban részesülnek (ISCED 1 szinten, azaz az általános iskola első szakaszában), míg a középiskolába való felvétel feltétele az alsó középfokú végzettség (ISCED 2, azaz az általános iskola második szakasza) iskola). 27 Így az általános iskolai végzettség megszerzése után ezek a tanulók gyakorlati iskolában vagy szakiskolában tanulhatnak, ahol „egyszerű munkára” készülnek fel. 28 A legmagasabb végzettség az alsó középfokú szakképzés. Ezeknek a hallgatóknak nem elérhető a továbbtanulás lehetősége.

A kormány erre a problémára úgy reagált, hogy utasította az Oktatási Minisztériumot, hogy nyújtson be elemzést a speciális általános iskolákból származó tanulók felvételének lehetőségeiről a középiskolákba. 29 Ez azonban csak azokra a kétéves tanfolyamokra vonatkozik, amelyeken csak alsó középfokú szakképzés szerezhető, vagyis lényegében megegyezik az LMP-s gyermekek szakképző iskoláival. Jelenleg az enyhe fokú értelmi fogyatékossággal élő tanulók ilyen tanszakokra történő felvételének kísérleti ellenőrzésére kerül sor a kassai középiskolában. 30 A tanulóknak ezért már nem lesz lehetőségük teljes alapképzés megszerzésére (ISCED2 szinten), ami a középfokú oktatásba történő felvétel alapvető előfeltétele. Ez jelentős korlátozó tényező a munkaerőpiacon, mivel a befejezett általános iskolával nem rendelkezők között a legmagasabb a munkanélküliségi ráta - a nem teljes alsó középfokú végzettséggel rendelkezők népességében szinte minden második egyén munkanélküli (45%). 31