Az éjszakai munkavégzés alapvető feltételeit a Munka Törvénykönyve 98. szakaszának rendelkezései határozzák meg. Az éjszakai munka 22 és 6 óra között végzett munka.

munkáltató köteles

Az éjszaka dolgozó munkavállalónak azt a munkavállalót kell tekinteni, aki olyan munkát végez, amely megköveteli, hogy rendszeresen legalább három egymást követő órán keresztül éjszaka végezzen munkát, valamint az a munkavállaló, aki valószínűleg évente legalább 500 órát dolgozik éjszaka. Az éjszakai munka megkezdése előtt a törvény előírja, hogy a munkáltató adjon értékelést az éjszakai munkára kirendelt alkalmazottak egészségügyi alkalmasságáról. Az orvosi vizsgálat költségeit a munkáltató megtéríti az alkalmazottak számára.

A munkáltató köteles évente legalább egyszer biztosítani és megtéríteni az "éjszaka" dolgozó alkalmazottak egészségügyi alkalmasságát, és amikor a várandós munkavállaló, a kilenc hónaposnál fiatalabb gyermek édesanyja vagy az az éjjeli alkalmazott munkavállalója kéri. rendellenességek.

Ezen kívül van olyan munkáltató, aki a 98. § (2) bekezdése értelmében éjszaka rendszeresen alkalmaz alkalmazottakat. A Munka Törvénykönyve 7. cikkének megfelelően köteles erről értesíteni az illetékes munkaügyi felügyeletet és a munkavállalók képviselőit, ha ezt kérik. Így az éjszakai munkavégzés megkezdésekor a munkáltatónak nincs szüksége a munkaügyi felügyelet külön engedélyére, elegendő, ha a munkaügyi felügyelőség csak ezt a tényt értesíti.

Csak annak a munkáltatónak van jelentési kötelezettsége a munkaügyi felügyelőséggel kapcsolatban, aki nem csak kivételesen, éjszaka rendszeresen alkalmaz munkavállalókat. Az éjszakai műszak hosszát 8 órára, a nap folyamán pedig 12 órára állíthatja be, de be kell tartania a munkaidőre vonatkozó törvényi korlátokat.

A munkáltató köteles tiszteletben tartani a 98. §. A Munka Törvénykönyve 8. cikke szerint az éjszaka dolgozó munkavállalónak úgy kell ütemeznie a heti munkaidőt, hogy a műszak átlagos hossza ne haladja meg a 8 órát legfeljebb négy egymást követő naptári hónap alatt. A műszak átlagos időtartamának ez a számítása ötnapos munkahéten alapul.

A munkáltató köteles nyilvántartást vezetni az éjszakai munkáról. A munkáltatók munkába állításakor a munkáltató köteles figyelembe venni a terhes nők, valamint a gyermekeket gondozó nők és férfiak igényeit is.

Ha egy terhes nő, valamint egy nő vagy egy férfi, aki 15 éven aluli gyermekét folyamatosan gondozza, rövidebb munkaidőt vagy a meghatározott heti munkaidő egyéb megfelelő kiigazítását igényli, a munkáltató köteles eleget tenni ennek a kérésnek, hacsak nincsenek komoly működési okokból.

Ami a fiatalkorú munkavállalót illeti, egyáltalán nem lehet éjszakai munkát alkalmazni a Munka Törvénykönyvének 174. §-a szerint. Kivételt képeznek a 16 éven felüli fiatalkorú alkalmazottak, akik legfeljebb egy órán át végezhetnek éjszakai munkát, ha ez a szakképzéshez szükséges.

Éjszakai munkavégzésért az elért béren felül a munkavállalót a 120. § (1) bekezdésében meghatározott minimálbér-igény legalább 20% -ának megfelelő bérelőny illeti meg. A Munka Törvénykönyve 4. cikke óránként első fokozat esetén. A munkabérben a vezetővel meg lehet állapodni a fizetésben, figyelembe véve az esetleges éjszakai munkát. A bérelőny tehát nem a menedzseré.

A munkaidő egyenletes elosztása mellett a munkáltató a heti munkaidőt elvileg heti öt munkanapra tervezi. Az egyes hetek munkaidejének hosszában a különbség nem haladhatja meg a három órát, az egyes napok munkaideje pedig a kilenc órákat.

Az átlagos heti munkaidő nem haladhatja meg a megállapított heti 40 órás munkaidő határát egy adott időszakban, általában négy hét alatt. A munka szombaton és vasárnap is egyenletes munkaidő-elosztás mellett lehetséges, akár a munkáltató megrendelésére, akár a munkavállaló beleegyezésével. Ezt a munkát ekkor túlmunkának tekintik, és a Munka Törvénykönyve 97. §-a vonatkozik rá.

A naptári év folyamán a munkáltató legfeljebb 150 órás túlórázást rendelhet el a munkavállalótól. Súlyos okokból a munkaadó évente legfeljebb 250 óráig állapodhat meg a munkavállalók túlórájáról.

A túlmunkáért a munkavállalót az átlagkereset legalább 25% -ának megfelelő bérjuttatás illeti meg. Bérelőny helyett meg lehet állapodni a munkavállalóval a túlmunkáról a kompenzációs szabadság igénybevételében.

Tehát egyenletesen elosztva működhet, ha az alkalmazottak hétvégén túlóráznak, ha szükséges. A túlmunkára vonatkozó törvényi korlátokat be kell tartani. Munkaidő egyes napokban, a 86. §-nak megfelelően A Munka Törvénykönyve 2. cikke nem haladhatja meg a kilenc órát.

A munkaidő egyenetlen elosztását a Munka Törvénykönyvének 87. szakasza szabályozza. Ez a modell négy hónapos, de legfeljebb 12 hónapos időszakra lehetséges.

A referencia-időszak átlagos heti munkaideje nem haladhatja meg a megállapított heti munkaidőt. A 24 órán belüli munkaidő nem haladhatja meg a 12 órás határt.

Ez folyamatos üzem, ha az üzemmód a hét minden napján folyamatosan tart. Ez nem vonatkozik az Ön esetére, mivel összeomlás esetén csak hétvégén dolgozna.

A fő különbség az egyműszakos, a kétszeres és a folyamatos működés között a munkaidő hosszában van. Egy műszakos üzem esetén ez heti 40 óra, kettős műszakos üzem esetén heti 38 és ¾ óra között, folyamatos üzemben pedig legfeljebb heti 37 és ½ óra között. A munkavállaló munkaideje, a túlórával együtt, nem haladhatja meg a heti 48 órát.

Az éjszakai munkavégzésről a munkaügyi felügyelőség értesítésének elmulasztása, valamint a munkáltató egyéb kötelezettségeinek megszegése pénzbírság kiszabását vonhatja maga után. A bírság összege - a munkajogi előírásokból eredő munkáltatói kötelezettségek megszegésének súlyossága és jellege miatt - akár 1 000 000 korona is lehet.