nehéz

Az ágyi fekélyek, szakmailag nyomó fekélyek, a bőr károsodása, amely a súrlódás során jelentkezik, de gyakrabban a test egy bizonyos részére gyakorolt ​​közvetlen nyomás eredményeként. A nyomásos fekélyekkel leggyakrabban ágyhoz kötött betegeknél találkozhatunk, különösen mozgáskorlátozott és nagyon alacsony teljesítményű időseknél.

A felfekvések kialakulását befolyásolja a korlátozott aktivitás, de a testtömeg, a táplálkozás, a nedvesség és a testhőmérséklet is. "Nyomásfekélyek minden korcsoportban előfordulhatnak, fekvő, politraumában szenvedő betegeknél (a test több részén sérültek), súlyos szeptikus állapotokban (a szepszis vérmérgezést jelent), súlyos műtétek, sokk állapotok után, de olyan diagnózisban szenvedő betegeknél is mint szklerózis multiplex, izomdisztrófia vagy általában a bénulás valamilyen formájú embereknél "- magyarázza MUDr. Kassai Marián Rošák.

"Gyakran szenvednek 70 év feletti idősektől, akik gyakran dehidratáltak, vérszegények, lázasak és hasonlók. A nyomásfekély kialakulásának egyik legfontosabb tényezője a nyomás "- folytatja.

"Nyomás alatt a szövet keringése leáll, és nincs véráramlás, iszkémia. Rosszabb a zsírszövet esetében, amely rosszul van ellátva oxigénnel és tápanyagokkal, és másképp reagál. A nyomás mellett a súrlódás következtében nyomásfekély is előfordulhat, például ágyon való mozgással. A kockázat az ún nyíróerők, ami a nyomás és a súrlódás kombinációja, veszélyük abban rejlik, hogy a bőr felületét nem kell károsítani, kívülről semmit sem láthat, de a szövet belsejében károsodás következik be. Egy másik nagyon fontos tényező a nedvesség, az izzadt, leforrázott bőr hajlamosabb a károsodásra, ami a fertőzés kapuja. "

Nem csak külső, hanem belső tényezők is

Természetesen sok betegnek vannak olyan belső kockázati tényezői is, amelyek hajlamosabbá teszik őket a felfekvésekre. Különböző rendellenességeik lehetnek a vérkeringésben és a test bizonyos részeinek nem vérellátásában, előfordulhatnak olyan sérülés után, amelyben sok vért vesztettek. Ha sokáig eszméletlenül fekszenek egy helyzetben, ágynyugalom is kialakulhat. A test egyes részein belüli beidegződési rendellenességek esetén a beteg valójában nem érez nyomást vagy fájdalmat, és ez nagyon veszélyes. Az ágyi sebek gyakran alakulnak ki hosszú műtétek során, amikor az ember érzéstelenítés alatt áll, ezt az orvosi személyzetnek szem előtt kell tartania, aki több órás műtétre készíti fel a beteget (a keresztcsonton habburkolat, a sarok alatt gélpárnák ...).

A táplálkozás komoly tényező. Egyes táplálék-kiegészítőket orvosok is felírhatnak. "Nincs jó vagy éles súlycsökkenés izom- és szövetsorvadással, de elhízás is van" - magyarázza MUDr. Rošák. Az elhízott emberek kevésbé mozognak, rengeteg bőralgájuk van, redőik elpárologhatnak. A lázas beteg is többet izzad, és a nedves bőr kockázatos. A szervezet belső környezetének megzavarása szintén fontos szerepet játszik, például rosszul kezelt cukorbetegeket is bevonhatunk. "

Ahol nyomásfekélyek fordulnak elő

  • leggyakrabban a coccyx és a keresztcsont területe (az inkontinencia fertőzése szempontjából kockázatos)
  • további fejléc
  • pengék
  • csípő környéke
  • térd
  • a lábak külső élei
  • bokák, de sarok is (pl. több órás érzéstelenítés során)
  • ritkán még az aurikulákon is előfordultak nyomási fekélyek

Az ágyfekvés a halál oka is

A nyomásos fekélyek és kezelésük magas ellátási költségekkel jár, de különösen a betegek szenvedéseivel és az életminőség romlásával. Sok esetben ezek okozzák a halált. Ugyanakkor sok esetben hatékony megelőzéssel lehet megelőzni a felfekvéseket, és az egészségügyi szakemberek oktatása és képzése ebből a szempontból nagy kihívást jelent.

Az egészségügyi szakembereknek képesnek kell lenniük arra, hogy mérlegeljék a kórházba kerülő beteg kockázatát a kórházba való belépés után, felmérjék aktivitását, mozgásképességét (mozgékonyságát), a bőr állapotát, a vérkeringést és a szövetek oxigénellátását, tápláltsági állapotát és egyéb lehetséges kockázati tényezőket, például az idősebb kort, láz, hematológiai paraméterek és általános egészségi állapot. Aktívan kell keresniük a bőr változását, és dokumentálniuk kell az összes azonosított kockázatot, és ennek alapján tervet kell kidolgozniuk a kórházi nyomásfekélyek megelőzésére.

Betegellátás otthon

A megelőző bőrápolás azt jelenti, hogy soha nem helyezzük a fekvő beteget arra az oldalra, ahol a bőr területei pirosak. A beteg bőrének tisztának és száraznak kell lennie. Az úgynevezett soha nem masszírozzák azokat a hajlamosító helyeket, amelyeknél nagyobb a nyomásfekély kockázata. Megpróbáljuk megelőzni a megnövekedett bőrnedvességet védőszer alkalmazásával (különösen inkontinencia esetén), és megakadályozzuk a túl száraz bőr károsodását, hidratáló krémet használunk.

A felfekvések megelőzésének egyéb lehetőségei közé tartozik a megfelelő matrac, ágynemű és decubitus elleni szerek kiválasztása, pl. párnák, amelyek egyenletes nyomáseloszlást biztosítanak a test magas kockázatú területein, és minimalizálják a bőr súrlódását is az aljzaton. Hosszan tartó betegek számára ajánlott decubitus elleni matracot vásárolni otthon, és kombinálni kell egy elektromosan állítható ággyal.

Soha nem helyezünk fűtő segédeszközöket a beteg testére, és lehetőség van az ún a bőr szükséges mikroklímájának fenntartására alkalmas profilaktikus védőbevonatok, amelyek könnyen felvihetők és eltávolíthatók. Fontos a beteg táplálása is, hogy az étrendben ne a zsírok és a cukrok legyenek túlsúlyban, hanem a fehérjék. Fontos az arginin bevitele (speciális étrend-kiegészítőkben).

A felfekvéses beteg kezelésénél fontos biztosítani a megfelelő páratartalmat és a levegő hőmérsékletét a helyiségben, amelynek valamivel magasabbnak kell lennie, mint egy egészséges embernél - 23 Celsius-fok és több. Szellőztetéskor biztosítani kell, hogy a már kialakult sebet ne érje hirtelen hőmérséklet-változás - különben a gyógyulási folyamat még a leállításáig is jelentősen lelassul. Az ágyat szárazon kell tartani, könnyű és szellős takarókat kell használni.

Mozgásképtelen betegeknél nagyon ügyelni kell a higiéniára! A legtöbb esetben az ágyban fekvő betegek inkontinenciában és általános állapotromlásban szenvednek. Az alapvető higiéniát langyos vízzel kell elvégezni, a fürdőzésnek különösen az idősek számára rövidnek kell lennie. A bőrt nem dörzsöléssel szabad szárítani, hanem a törülköző enyhe megnyomásával (úgynevezett koppintással). A bőr regenerációjának támogatásához speciális kozmetikumokat kell használni.

Fizikai, de mentális mozgósítás is

"Sajnos az egészségbiztosító nem ismeri a védőeszközök felírását megelőző okokból, amikor a nyomásfekély még nem létezik" - állítja a MUDr. František Špaček pozsonyi sebész.

"A nyomásos fekélyek kezelése összetett, a fájdalom kezelése nagyon fontos, hogy a beteg ne szenvedjen túlzottan. Törekedni kell a páciens mozgósítására, hogy a lehető leghamarabb elkezdjen mozogni, ülni, felállni. "A mozgósításnak azonban pszichológiai jellegűnek is kell lennie, mert sok beteg depressziós, letargiás, ezért a szorongás elleni gyógyszerek, az antidepresszánsok és a pszichoterápia egyénileg is segíthetik őket" - teszi hozzá Dr. Špaček. Vagy egyszerűen: egy kedves szó és egy simogatás.

Több megfelelő burkolat is előírható egy rehabilitációs orvossal együttműködve. Ha már kialakult nyomásfekély, fontos, hogy a sebet megfelelő antiszeptikus oldattal megtisztítsa, és széleit minden kötéssel kezelje. Végül válassza ki a megfelelő lefedettséget. A gyógyulási fázistól függően kötést választanak a seb megtisztításának, granulálódásának (új szövet növekedése) vagy hámsejtesítésének (új bőrképződés) támogatására.

A kötszert aszerint kell megválasztani, hogy a sebben képződött folyadékot fel kell-e szívni, vagy éppen ellenkezőleg, a sebet meg kell nedvesíteni. A megfelelő típusú anyag meghatározását szakembernek kell tanácsolnia. A sebészeknek együtt kell működniük az otthoni ápoló ügynökségekkel (ADOS) és a beteg hozzátartozóival. "A mély és nagy nyomású fekélyek radikálisan műtéti szempontból megfelelően megválasztott lebenyplasztikai műtétekkel is megoldhatók" - teszi hozzá MUDr. Seregély.

A felfekvések (nyomási fekélyek) súlyosságának meghatározása

I. fokozat: A bőr éles vörösödése, amely még az ujjal való tolás után is megmarad, a kísérő jelenség megnövekedett hőmérséklet lehet. Ez a szakasz korai beavatkozással sikeresen kezelhető.

II. fokozat: A hólyagnak vagy a sekély kráternek tűnő felületes bőrkárosodás azonban nem zavarja a szubkután réteget. A bőr nagyon fájdalmas, törékeny, a környezet vörös-lila.

III. fokozat: Egy fekély alakul ki elhalt bőrrészekkel (nekrózis), egy mély kráterrel, amely behatol a bőr minden rétegébe, vagy akár az izmos burokig. Ezt a szakaszt az jellemzi, hogy megszűnik fájdalmas lenni.

IV. fokozat: Kiterjedt holt bőr, amely az izmokat és az inakat is érinti. Ez a fázis gyakran társul a csontok és az ízületek gyulladásával.

A sebgyógyulás három alapvető fázisa

A tisztítás 1. fázisa (vagy gyulladásos, exudatív) - a vérzés leállításának és a seb megtisztításának fázisa, gyulladás és fájdalom, rosszul kezelt krónikus sebek jellemzik a szaglás ezen szakaszában, az immunrendszer sejtjeit kimossák és a fertőzést kontrollálni tudják. A seb kialakulásának pillanatától addig tart, amíg a sebet megtisztítják a nekrózistól (elhalt szövet), a fertőzéstől és a fibrin bevonatoktól.

2. az új szövetképződés granulációs fázisa - a seb új ​​szövetekkel van feltöltve, amely leginkább érzékeny a seb nedvességvesztésére.

3. epithelializációs szakasz, amelyben a sejtek érlelődnek és heg képződik - a seb a széleitől új bőrrel van lezárva, így teljesen becsukódik. A krónikus seb mindig hiányos szövetekkel, heggel gyógyul.