Zavarnak vállfájdalom tevékenység közben, béke és főleg éjszaka? Jelentősen korlátozott a kar mozgása? Talán te is szenvedsz fagyott váll szindróma. Mit jelent pontosan ez a betegség? Milyen okai és kezelési lehetőségei vannak? Olvass tovább .
Fájdalom a mozgásszervi korlátozások a viszonylag gyakori egészségügyi problémák közé tartoznak.
A csontok, izmok és inak ezen összetett rendszerének rendellenességei különböző típusú stressz miatt jelentkeznek.
Ez túlterhelést és kopást okoz, kóros következményekkel jár.
Bizonyos mértékig ez a kopás megfelelő gondozással megelőzhető és a túlterhelés minimalizálása a test meghatározott részeire.
A betegség többi része a genetikának és az életkornak köszönhető, amit nem tudunk megállítani.
A mozgásszervi kopás minden nap előfordul!
A mozdonyrendszer két alapvető funkciót lát el:
- a mozgásszervi rendszer statikus funkciója - segít tartani a testünket egyenesen
- a mozgásszervi rendszer dinamikus funkciója - lehetővé teszi számunkra, hogy mozogjunk
Ezek a funkciók önmagukban is bizonyos terhet jelentenek, de ez egy természetes folyamat, amely nélkül nem nélkülözhetjük. A kopás másik fiziológiai folyamata a mozgásszervi rendszer öregedése.
A kóros okok közé tartozik az elhízás, a sérülések, a rossz testtartás, az egyoldalú terhelés, az extrém sportok, vagy éppen ellenkezőleg, a testmozgás hiánya és egyéb.
A karok különösen hajlamosak a túlterhelésre
A váll és a vállízületek rendkívül hajlamos a stresszre. Ennek oka azonban nem a törékenységük vagy instabilitásuk, hanem a miénk "Mindennapi magas követelmények".
Gyakori használatának oka a vállízület egyedisége, ereje és széles mozgási lehetőségei.
Nagy jelentősége van a mindennapi életben és a normális tevékenységekben, és ezért hajlamos nemcsak a túlterhelésre, hanem a vállöv merevségére, nyújtására, szakadására, mikrotraumájára, sőt súlyos sérüléseire is.
A leggyakoribb vállsérülések táblázat:
Amikor a váll megdermed .
Fagyott váll szindróma (latin ragasztó capsulitis) a vállízület olyan betegsége, amelyet merevsége, mozgáskorlátozása és fájdalma jellemez.
Általában a fagyott váll szindróma a következőkhöz sorolható gyulladásos betegségek, a gyulladás azonban nem az egyetlen oka.
Nagyon gyakran mikrotrauma miatt vagy műtétek után is előfordul.
Az inak és az íncsatolások elsősorban érintettek. Kalcium lerakódások, ún betétek.
A kalcium-sóknak az érintett szövetbe történő átvitelét követően az ún meszesedés (meszesedés).
Lényegében elmondható, hogy a kapszula elkezd húzódni és a vállízület megvastagszik, ami a mozgástartomány csökkenéséhez vezet.
Hogyan nyilvánul meg egy megfagyott váll?
A fagyott váll klinikai lényege az merevség, amelynek eredményeként fokozatos korlátozza mind az aktív, mind a passzív mozgást a vállízületben gyakran látható ok nélkül.
Súlyosabb esetekben a páciensnek nehézségei vannak a legegyszerűbb mozdulatok végrehajtásával, ami korlátozza őt a szokásos tevékenységek során.
Minimális mozgás okozza intenzív fájdalom tompa vagy éles jellegű. A fájdalom súlyosbodik tevékenység közben, különösen a mozgástartomány végén és alvás közben.
Asztal ragasztó capsulitis fázisokkal:
| A fagyott váll szakaszai | Megfagyott váll megnyilvánulásai | Időtartam |
| Az első fázis - fagyasztás | ebben a szakaszban a váll megmerevedik, és a legintenzívebb fájdalom jelentkezik | 6 héttől 9 hónapig |
| A második szakasz - fagyott | a fagyasztott fázisban a vállízület merevsége dominál, a fájdalom javul | az első szakasz után 4–9 hónapig tart |
| A harmadik szakasz - kiolvasztás | ebben az utolsó szakaszban a fájdalom minimális vagy egyáltalán nem létezik, és a merevség fokozatosan felszabadul | a második szakasz után 5 hónaptól 2 évig tart |
A fagyott váll szindróma okai
Bár az orvosok nem tudják pontosan a betegség pontos okát, ismerjük azokat a negatív tényezőket, amelyekben előfordul, ezért veszélyeztetettnek tekintjük őket.
Ezért hozzájárul a fagyott kar kialakulásához több tényező egyszerre. Minél több ilyen hatás jelentkezik, annál nagyobb a betegség kialakulásának kockázata.
- néhány tényező a vállízület közvetlen természetén alapulnak, ami mozgás (helytelen mozgás, nyújtás, túlterhelés)
- következő fiziológiai tényezők mint például a genetika vagy az életkor
- mások úgy tekinthetők kóros (törés, műtét, elhízás, rák)
Kockázati tényezők a vállízület jellege alapján
Bizonyos tényezők, amelyek nem tekinthetők kóros jellegűnek, szintén növelhetik a fagyott váll szindróma kockázatát.
Ennek oka az túlzott mozgástartomány, amelyet a vállízületnél képesek vagyunk végrehajtani, és fordítva az ízület hosszú távú inaktivitása.
A fagyott kar kialakulásának alapvető szempontjai aktivitás/inaktivitás alapján:
- a váll túlterhelése túlzott használatával (sport, fizikailag megerőltető munka)
- váll túlterhelés elhízott betegeknél, ha az ízületek túlsúlyosak (gyakoribb és gyorsabb a porckopás)
- Az egyes izomcsoportok nem megfelelő részvétele és helytelen szinkronizálása túlterhelést, fájdalmat és kopást okoz
- a kar immobilizálása, ill. hosszú távú inaktivitás (fizikai aktivitás hiánya, ülőfoglalkozás, lustaság)
A fagyott váll kialakulását befolyásoló természetes tényezők
Genetikai hajlam nem egyértelműen osztályozható vagy kizárható a capsulitis kockázati tényezői közül.
Egy másik természetes kockázati tényező nemcsak a fagyott váll, de a legtöbb betegség esetében is kor.
A fagyott váll szindróma főleg negyven évnél idősebb embereket érint. Az évek múlásával a kockázat növekszik.
Statisztikák és megfigyelések alapján ismert, hogy sokat szenvednek fagyott váll szindrómában gyakoribb nők.
A fagyott váll szindrómát okozó kóros tényezők
A fagyott váll kialakulásának kóros tényezői közé tartozhatnak mindazok, amelyek nem természetesek.
Másképp tartoznak ide betegségek, sérülések, vagy üzemeltetési eljárások. Ez a különböző hatások széles skálája.
A fagyott váll szindrómát okozó leggyakoribb kóros folyamatok:
- az izmok és az inak nyújtása a vállízületben
- rándulások és a vállízület diszlokációi
- a vállízület törései
- forgórész mandzsetta sérülései
- mikrotrauma és vérzés
- a váll inak gyulladásos betegségei
- burzitisz és ízületi gyulladás
- íngyulladás
- impingement szindróma
- vertebrogén betegségek
- szimpatikus reflex dystrophia
- gerincvelői betegségek
- disztónia
- Parkinson kór
- szélütés a végtag bénulásával
- diabetes mellitus
- fokozott pajzsmirigy funkció
- csökkent pajzsmirigy funkció
- szív- és érrendszeri és érrendszeri betegségek
- tuberkulózis
- rák
Melyek a kezelési lehetőségek?
Mint már említettük, egyes betegeknél a tünetek spontán eltűnnek. Azonban még ők is hetekig-hónapokig szenvedhetnek.
Gyakrabban azonban nehézzé válik kitartani, nem engednek utat és nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre. Akkor az egyetlen megoldás a vállműtét.
Gyógyszeres (gyógyszeres) terápia
A fagyott váll szindróma kezelése a fájdalom enyhítéséből áll és a lehető legszélesebb mozgástartomány fenntartása.
A betegek először megpróbálják kezelni magukat szabadon elérhető gyógyszerek a fájdalomtól (paralen, novalgin, ibalgin), a diagnózisuk tudatában sem. Ha azonban a tünetek továbbra is fennállnak, forduljon szakemberhez.
A tapadó capsulitis diagnózisának megerősítése után az orvos továbbra is enyhíti a fájdalmat olyan gyógyszerekkel, amelyek nemcsak fájdalomcsillapítóan, hanem gyulladáscsökkentőként is hatnak. A fenti szabadon kapható gyógyszerek közül például az ibalgin.
Nem szteroid gyulladáscsökkentők nemcsak enyhítik a fájdalmat, hanem csökkentik a gyulladást is. Súlyosabb esetekben az orvos ebből a gyógyszercsoportból erősebb készítményeket fog felírni a betegnek.
Alkalmasak is injekciós szteroidok, amelyek közvetlenül a vállra kerülnek. Nem csak a fájdalom enyhítésében segítenek, hanem javítják a vállízület mobilitását is, különösen, ha a betegséget a folyamat korai szakaszában elkapják.
Érdekes:
Néha az orvos szokásos steril vizet visz a vállra (közvetlenül az ízületi kapszulára), ami a vállízület szövetének nyújtásához vezet, ezáltal elősegítve annak mozgását. Ezt az előadást hívjuk ízületi feszülés.
Fizioterápia (rehabilitáció)
Fizikoterápia ez nem orvosi terület, de azok az eljárások és gyakorlatok, amelyeket a gyógytornászok évek óta végeznek a betegekkel, segítenek az egészségügyi problémákban és a fájdalmas állapotokban, különösen a mozgásszervi rendszer szempontjából.
Ez a nem orvosi tudomány napjainkban az orvostudomány szerves része és lábadozás. Egyes betegségek diagnosztizálásában és megelőzésében is használják.
Célja az az emberi test egészének elveszett funkcióinak és képességeinek helyreállításához, nevezetesen egy adott személy mozgásszervi funkcionális rendellenességeinek és az állapot fizioterápiás ellátás utáni újraértékelésének értékelésével.
Képzett gyógytornász használja a kezelés során speciális manuális technikák, feladatok a legjobb gyakorlatok.
Ez is alkalmas úgynevezett vállmanipuláció. Ezt a technikát azonban orvosnak kell elvégeznie, nem gyógytornásznak.
Ennek oka az általános érzéstelenítés beadása, amelyre csak orvos illetékes. Az érzéstelenítés után, amikor a beteg nem érez fájdalmat, az orvos különböző irányokban mozgatja a vállát, ezzel elérve a rövidített szövetek felszabadulását.
Alternatív gyógyászat
Az alternatív kezelések már ősidők óta léteznek, és gyakorlatilag minden betegségre léteznek.
A fagyott váll szindrómában két alapvető technikát alkalmaznak, nevezetesen akupunktúra a transzkután elektromos idegstimuláció (TENS).
Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy az akupunktúra sokkal hatékonyabb, mint a TENS fagyott váll szindrómában.
Akupunktúra rendkívül vékony tűk behelyezését használja a beteg bőrébe.
A tűket meghatározott helyekre helyezik be, a beteg problémájától függően.
Hosszú ideig egy adott helyen maradnak, vagy kissé mozognak, általában 20–40 percig, ezalatt másképp mozoghatnak.
Ez az eljárás teljesen fájdalommentes a páciens számára (a tűk vastagsága emberi haj, és felületesen helyezik őket be).
Transzkután elektromos idegstimuláció (TENS) bizonyos értelemben nagyon hasonlít az akupunktúrára.
A tűk helyett azonban elektródákat használnak, amelyek a páciens testének bizonyos helyeihez tapadnak.
Kis mennyiségű (ártalmatlan) elektromos áram jut a betegbe az elektródákon keresztül.
Az elektromos áram stimulálja az ideget, majd fájdalomcsillapítók (endorfinok) szabadul fel.
Úgy gondolják, hogy a fájdalmas impulzusokat továbbító idegrostok egyidejűleg blokkolódnak is.
Lökéshullám-kezelés
Lökéshullám-kezelés egy újabb módszer a megfagyott váll kezelésére.
Egy eszköz segítségével hajtják végre Svájci Dolor Clast, amely forradalmat jelent a vállízület betegségeinek kezelésében, nemcsak ragasztó capsulitis, hanem tendinopathiák, kiváltó pontok és egyéb meszesedések is.
Ennek a terápiának az az előnye sebesség, fájdalommentesség és főleg hatékonyság.
Nem szükséges helyi érzéstelenítést alkalmazni, az eljárás teljesen fájdalommentes és hatékony az esetek 95% -ában. Ezenkívül a hatás tartós.
A sokkhullám-kezelés hátránya a beteg 100% -os pénzügyi kompenzációja.
Sebészeti és egyéb eljárások
Mint általában, a nem invazív eljárások sikertelenek, belépnek invazív megoldások a betegségre.
A fagyott vállú betegek többsége egy éven belül javulást ér el.
Ha azonban továbbra is fennállnak a nehézségek, ideje mérlegelni működési megoldás.
Fagyott váll szindróma műtét nagyon ritkák. Csak akkor hajtják végre őket, ha a nehézségek a szokásosnál tovább tartanak, és a korábbi eljárások kudarcot vallottak.
A kis bemetszéseket műtéti úton végezzük eltávolítja a ragasztókat a hegszövet a vállízület belsejéből. A működés elve az szubkromiális tér felszabadulása, így elérve a mozgás kézi felszabadítása, ún redres.
További érdekes források:
- medlicer.com - Fagyott váll szindróma
- biomag-magnetoterapia.sk - Fagyott váll (merev váll), fájdalmas váll-szindróma
- wikipedia.sk - Fizioterápia
Utolsó frissítés: 2020.10.27
A cikk szerzője
Orvosi dolgozó Bc. Lucia Sýkorová
A Középiskolát és az UKF-et végeztem sürgősségi orvoslás területén. 2008 óta 10 évig dolgoztam a Mentési Orvosi Szolgálatban mentősként. Sürgős kórház előtti ellátással és sürgősségi esetekkel sürgősségi orvosi szolgálat üzemeltetőjeként foglalkoztam a 155-ös sürgősségi vonalon
Feliratkozás a hírekre
Szenved a térdében lévő víz vagy a fájdalma? Melyek a leggyakoribb okok? Vigyázz, ezek a nehézségek a fiatalokat is érintik.
A vibrációs betegség az egyik foglalkozási megbetegedés, és a második leggyakoribb foglalkozási betegség egy nagyon hosszú listáról. Olyan veszélyeztetett munkavállalóknál fordul elő, akik.
A reuma olyan betegség, amelyet főleg fájdalmas ízületekkel társítunk. Tudni kell azonban, hogy az egész szervezetet károsítja, bármilyen életkorban, nem kerüli el a gyermekeket vagy a fiatalokat.
Az ízületek és a csuklós ízületek testünk anatómiai struktúrái, amelyeket minden nap megterhelünk anélkül, hogy észrevennénk. Minden mozdulatunk rajtuk múlik. Az ízületek egészségének megőrzése az.
Vojt módszere a reflex mozgás elvén alapuló módszer. Segítségével felfedezője, Václav Vojta csodálatos haladást ért el gyermekbénulásban szenvedő gyermekbetegeknél. Mi a.