Csak növényi eredetű élelmiszerekben találhat rostot, mint például: hántolatlan rizs, teljes kiőrlésű pékáruk, müzli, hüvelyesek, lenmag, búzacsíra, burgonya, gomba és mások. A gyümölcsök és zöldségek főleg vízben oldódó rostokat (pektineket) tartalmaznak. A gabonafélékben mind a gabonafélék, mind az oldhatatlan rostok (cellulóz és hemicellulóz, rezisztens keményítő) megtalálhatók. Az oldhatatlan rostok elősegítik a bél perisztaltikáját és segítik az ürítés szabályozását.
A rostnak minden fogyókúrás étrend részét kell képeznie.
A rost nulla kalóriatartalommal rendelkezik, a vizet magához köti, ami elegendő mennyiséget ad a kapott ételnek és jóllakottság érzetét kelti.
A rostokban gazdag étrend fogyasztása során a testet elegendő mennyiségű folyadékkal kell ellátni. Ellenkező esetben kiszáradás és székrekedés lép fel.
A rost másik fontos tulajdonsága béltisztítás. A szilárd rostrészecskék mechanikusan tisztítják a bélfalakat és megakadályozzák a növekedést.
A rost a növényi táplálék emészthetetlen része, tápanyaghordozó és hulladékhordozó.
A rost jelentős szerepet játszik a jó testmozgás megfelelő feltételeinek megteremtésében.
A rost megakadályozza az epekövek képződését az epesavak eltávolításával a testből. A rost magához köti a savakat, ami szintén csökkenti a zsírszintet.
A rost megakadályozza az érelmeszesedést, a zsírlerakódást az erek falán és a szívrohamokat.
Megfelelő mennyiségű rost fogyasztásával csökkentheti a rossz koleszterinszintet, és fordítva növeli a jó koleszterin szintjét.
A rost napi adagjának legalább 20-30 grammnak kell lennie. A tényleges napi rostfogyasztás népességünkben körülbelül 15-18 g. Túlzott hosszú távú rostfogyasztás esetén a testet meg kell növelni a szükséges ásványi anyagokkal. A rost megköti az ásványi anyagokat egymással, és nem teszi lehetővé, hogy azokat felszívja és felhasználja a test.