tbl mnd 45x750 mg (fľ.HDPE)
A jellemzők összefoglalójának (SPC) tartalma
A regisztráció megváltoztatásáról szóló határozat 1. számú melléklete, ev. nem. 2011/01248
A regisztráció megváltoztatásáról szóló határozat 1. számú melléklete, ev. nem. 2011/01336
AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
Fosrenol 750 mg rágótabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Minden rágótabletta lantán-karbonát-hidrátot tartalmaz, ami 750 mg lantánnak felel meg.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Fehér, kerek, lapos, metszett szélű tabletta, egyik oldalán dombornyomással „S405/750”.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A fosrenolt foszfátkötőként használják, amely krónikus veseelégtelenségben a hiperfoszfatémia szabályozására szolgál hemodialízisben vagy folyamatos ambuláns peritonealis dialízisben (CAPD) szenvedő betegeknél. A fosrenolt krónikus veseelégtelenségben szenvedő, dialízist nem folytató, szérum-foszfátszinttel ≤1,78 mmol/l szenvedő betegeknél is javasolják, akik számára az alacsony foszfáttartalmú étrend önmagában nem elegendő a szérumfoszfátszint szabályozásához.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
A Fosrenol orális alkalmazásra szolgál.
A tablettákat lenyelni és nem egészben kell lenyelni. A tablettákat a rágás megkönnyítése érdekében összetörhetjük.
Felnőttek, beleértve az időseket (> 65 év)
A fosrenolt étkezés közben vagy közvetlenül utána kell bevenni, napi adagot osztva az étkezések között. A betegeknek az ajánlott étrendet kell betartaniuk a foszfát- és folyadékbevitel szabályozására. A Fosrenol rágótabletta formájában kapható, így elkerülhető a további folyadékbevitel. A szérum foszfátszintjét ellenőrizni kell, és a Fosrenol adagját 2-3 hetente kell titrálni, amíg az elfogadható szérum foszfát szintet el nem érik, majd rendszeresen ellenőrizni kell.
A szérum-foszfát kontrollját napi 750 mg kezdő dózisokkal igazolták. A klinikai vizsgálatokban korlátozott számú betegen tesztelt maximális dózis 3750 mg. A lantán-kezelésre reagáló betegek napi 1500-3000 mg lantán-dózissal érik el az elfogadható szérum foszfátszintet.
Gyermekek és serdülők
A Fosrenol biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb betegeknél nem igazolták (lásd 4.4 pont).
Májkárosodás
A májkárosodás hatását a Fosrenol farmakokinetikájára nem értékelték. A hatásmechanizmus és az a tény, hogy az anyagcsere nem következik be a májban, májkárosodás esetén az adagot nem szabad megváltoztatni, de ezeket a betegeket szorosan figyelemmel kell kísérni (lásd 4.4 és 5.2 pont).
4.3 Ellenjavallatok
Túlérzékenység a lantán-karbonát-hidráttal vagy bármely segédanyaggal szemben.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Állatkísérletekben a lantán szöveti lerakódását figyelték meg a Fosrenol alkalmazása után. Fosrenollal kezelt betegek 105 csontbiopsziájában idővel emelkedett lantánszintet figyeltek meg, némelyikük legfeljebb 4,5 éves volt (lásd 5.1 pont). A lantán más emberi szövetekben történő lerakódásáról nincsenek klinikai adatok. A Fosrenol alkalmazása több mint 2 éves klinikai vizsgálatokban jelenleg korlátozott. A probandok Fosrenol-nal történő kezelése azonban legfeljebb 6 évig nem mutatott változást az előny/kockázat profilban.
Akut peptikus fekélyben, fekélyes vastagbélgyulladásban, Crohn-betegségben és bélelzáródásban szenvedő betegek nem vettek részt a Fosrenol klinikai vizsgálataiban. A fosrenolt ezeknél a betegeknél csak alapos előny-kockázat értékelés után szabad alkalmazni. A fosrenolról ismert, hogy székrekedést okoz (lásd 4.8 pont), ezért körültekintően kell eljárni azoknál a betegeknél, akik hajlamosak a bél székrekedésére (pl. Hasi műtét, peritonitis után).
Veseelégtelenségben szenvedő betegeknél hypocalcaemia alakulhat ki. A fosrenol nem tartalmaz kalciumot. Ezért a szérum kalciumszintjét rendszeres időközönként ellenőrizni kell ebben a betegcsoportban, és megfelelő kiegészítőket kell adni.
A lantánt a májenzimek nem metabolizálják, de nagy valószínűséggel az epével választódik ki. Az epe áramlásának lassulásaként fokozatosan csökkenhet a lantán eliminációja is, ami magasabb plazmaszintekhez és megnövekedett szöveti lantánlerakódáshoz vezethet (lásd 5.2 és 5.3 szakasz). Mivel a máj az abszorbeált lantán eliminációjának fő szerve, a májfunkciós vizsgálatok ellenőrzése ajánlott.
A Fosrenol biztonságosságát és hatásosságát gyermek- és serdülőknél nem igazolták; gyermekeknek és serdülőknek nem ajánlott beadni (lásd 4.2 pont).
Ha a betegnél hypophosphataemia alakul ki, a Fosrenol alkalmazását fel kell függeszteni.
A lantán-karbonátot szedő betegek hasi röntgenképe kontrasztanyagot mutathat.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A lantán-karbonát-hidrát növelheti a gyomor pH-ját. Javasoljuk, hogy az antacidokkal kölcsönhatásba lépő vegyületeket ne használják fel a Fosrenol beadását követő 2 órán belül (azaz klórkin, hidroxi-klorokin és ketokonazol).
Egészséges egyéneknél a lantán felszívódását és farmakokinetikáját a citrát együttadása nem befolyásolta.
A zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitamin szérumszintjét a Fosrenol nem befolyásolta a klinikai vizsgálatok során.
Emberi önkénteseken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a Fosrenol digoxinnal, warfarinnal vagy metoprolollal történő együttadása nem indukál klinikailag releváns változásokat e gyógyszerek farmakokinetikai profiljában.
A szimulált gyomornedvben a lantán-karbonát-hidrát nem képezett oldhatatlan komplexeket a warfarinnal, digoxinnal, furoszemiddel, fenitoinral, metoprolollal vagy enalaprillal, ami alacsony potenciálra utal ezen gyógyszerek felszívódásának befolyásolására.
Elméletileg azonban lehetséges az olyan gyógyszerekkel való kölcsönhatás, mint a tetraciklin és a doxiciklin, és ha ezeket a vegyületeket együtt adják, akkor a Fosrenol szedése előtt és után 2 óránál rövidebb ideig ajánlott használni.
Egészséges önkénteseknél egyetlen dózisú vizsgálatban a ciprofloxacin orális biohasznosulása körülbelül 50% -kal csökkent a fosrenollal történő együttes alkalmazást követően. Az orális floxacin-készítményeket legalább 2 órával a Fosrenol bevétele előtt vagy 4 órával azután kell bevenni.
Kimutatták, hogy a foszfátkötő gyógyszerek (beleértve a Fosrenolt is) csökkentik a levotiroxin felszívódását. Ezért a pajzsmirigyhormon-pótló terápiát nem szabad a Fosrenol szedésétől számított 2 órán belül megtenni, és a mindkét gyógyszert szedő betegeknél a TSH hormonszintjének gyakoribb ellenőrzése javasolt.
A lantán-karbonát-hidrát nem szubsztrátja a citokróm P450-nek, és nem gátolja jelentősen a fő humán citokróm P450 CYP1A2, CYP2D6, CYP3A4, CYP2C9 vagy CYP2C19 izoenzimjeinek aktivitását in vitro.
4.6 Terhesség és szoptatás
Nincs megfelelő adat a Fosrenol terhes nőknél történő alkalmazásáról.
Egy patkányokon végzett vizsgálat reprodukciós foetotoxicitást (késleltetett szemnyitás és pubertás) mutatott, és nagy dózisban csökkent a kölyök súlya (lásd 5.3 pont). Az emberre gyakorolt lehetséges kockázat nem ismert. A Fosrenol alkalmazása terhesség alatt nem ajánlott.
Nem ismert, hogy a lantán kiválasztódik-e az anyatejbe. A lantán tejbe történő kiválasztódását állatokon nem vizsgálták. Döntést kell hozni a laktáció folytatásáról vagy abbahagyásáról, vagy a Fosrenol folytatásáról vagy abbahagyásáról. A döntés során figyelembe kell venni a laktáció lehetséges előnyeit a gyermek számára, valamint a Fosrenol-kezelés anyának esetlegesen nyújtott előnyeit.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Fosrenol hányingert és szédülést okozhat, ami befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A leggyakrabban jelentett mellékhatások, a fejfájás és az allergiás bőrreakciók kivételével, gyomor-bélrendszeri eredetűek, ezeket a Fosrenol étellel történő bevitelével minimalizálták, és az idő múlásával a folyamatos adagolással megszűntek (lásd 4.2 pont).
A lantán nem metabolizálódik.
Krónikus veseelégtelenségben és májkárosodásban szenvedő betegeknél nem végeztek klinikai vizsgálatokat. A III. Fázisú klinikai vizsgálatokba való belépés időpontjában már fennálló májbetegségben szenvedő betegeknél a Fosrenol legfeljebb 2 évig tartó kezelése után nem volt bizonyíték a megnövekedett plazma lantán-expozícióra vagy májkárosodásra.
Egészséges egyéneknél a lantán főleg a széklettel ürül, és az orális dózisnak csak körülbelül 0,000031% -a ürül a vizelettel (a vese clearance kb. 1 ml/perc, ami a legolvasottabb cikk).