Nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kisebb szlovák vállalatok is rendelkezhetnek etikai kódexszel, és sikeresen alkalmazhatják azt. Brosúrám, amelyet egy év alatt készített az úgynevezett szlovák-amerikai akciócsoport a Világbank és az Egyesült Államok kormányának támogatásával, elősegíti annak elkészítését. Ennek egyik tagja George W. Handy amerikai menedzser volt.

george

Miért jó etikusan üzletelni?

Először is, a kód befolyásolja a vállalat hírnevét, és fontos versenyelőnyt jelent, különösen a nemzetközi piacon. Az a tény, hogy egy vállalat etikai kódexet alkalmaz és alkalmaz, jelentősen javíthatja üzleti partnere, illetve termék- és szolgáltatásgyártó hírnevét. A második előny a márka elismertsége és tisztelete. Ez aztán közvetlenül befolyásolja a vállalat által kínált termékek és szolgáltatások iránti érdeklődést. Egy másik ugyanolyan fontos előny a munkavállalói hűség erősítése. A kódex a család működési szabályainak felsorolásaként értelmezhető. Beszél arról, hogy a családtagoknak hogyan kell bánniuk egymással, megadva neki az okát, hogy miért legyenek hűségesek hozzá. Ezután az egész család, azaz a vállalat alkalmazottai közös célokat követnek. Ez növeli a hatékonyságot és jobban kihasználja az alkalmazottak energiáját.

Miért tulajdonít olyan nagy jelentőséget a vállalati kódexeknek az üzleti etikában?

Sok közép- és kelet-európai vállalkozó megkérdezte tőlem, miért nem egyszerűsítjük ezt le és nem rögzítjük ezeket az etikai normákat törvényben. Ha valaki megtöri őket, börtönbe kerül. Nem lesz hatékonyabb? A válaszom: igen, hatékonyabb lesz. De ha az etikus üzleti magatartás minden alapelvét törvény részévé szeretnénk tenni, akkor elkezdjük korlátozni az innovációk és a kreatív szellem kínálatát is, amelyet alkalmazottai a vállalatnak hoznak. Ezért nem lehet minden csak a törvényekben, helye van a jogilag betarthatatlan etikai kódexeknek is.

Az üzleti magatartási kódex kidolgozásakor nagyrészt az amerikai vállalatok tapasztalataira támaszkodott. Mennyire alkalmazható Szlovákiában? A helyi viszonyok jelentősen eltérnek az amerikaitól.

Igen, az USA-ban működik a szabad piac, Szlovákia csak az elmúlt évtizedben kezdett felébredni. Ezért időre van szükség ahhoz, hogy környezete elérje a sokéves szabadpiaci tapasztalattal rendelkező országok szintjét. Éppen ezért véleményem szerint eltart egy ideig, amíg a szlovákiai emberek elgondolkodnak az etikai elveken, megvizsgálják őket nemzeti kultúrájuk szempontjából és elfogadják őket. Időbe telik, amíg az egyének felelősséget vállalnak, megtanulnak visszalépni, és azt mondják, hogy vállalatuk néha helytelenül viselkedik. És természetesen nem gondolom, hogy az amerikai etikai kódexek feltétlenül felülmúlják a többi nagyvállalatot. Kiváló példa lehet például a német Siemens vagy a DaimlerChrysler. Amit azonban az USA jó példa lehet Szlovákiának, az az, hogy az amerikai kormány milyen kiváló munkát végzett ezen a területen. Világos határokat határozott meg a kormányzati felelősség és az üzleti szektor felelőssége, valamint a kapcsolat koordinálásának módja között.

Tehát mit gondol, mit kellene tennie a szlovák kormánynak?

A szlovák kormány már részletesen megvizsgálta a kormány és a magánszektor etikai magatartására vonatkozó OECD-normákat. És követi őket. De az etika, véleményem szerint, nem csak valami, ami benned van, hanem nyilvános is. Ezért helyénvaló, hogy a szlovák kormány képviselői kezdjenek többet beszélni az etikus magatartás értelméről és fontosságáról. Tehát ezt az etikus magatartást maguk a polgárok követelik meg a vállalatoktól. Végül a fogyasztók döntenek arról, hogy megéri-e a vállalkozóknak etikusak lenni. Ha nem hoznak döntéseket a gyártó hírneve alapján, akkor kevesebb motivációja van arra, hogy minőségi termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtson, csökkentse az árat, hatékonyan működjön vagy jól bánjon az alkalmazottaival.

A United Technologies, ahol korábban dolgozott, írásbeli vállalati etikai kódexet is tartalmazott?

Igen, nálunk volt. A kódex bevezetésekor cégünk vezetője telekonferencia útján felhívta az ügyvezetés összes alkalmazottját, és azt mondta: Ez a kódex nem törvény. De ha nem tiszteli, akkor kirúgják. Kivételek nem megengedettek. Ez a mi magatartási kódexünk, és ha megsérti például a cégünk szerződésének vagy szerződésének elnyerésekor, ha vesztegetést ad, vagy ígér valamit, és nem tartja be, akkor kirúgom.

George W. Handy (61) Argentínában, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban és Szlovákiában a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) akcióbizottságait vezette. Céljuk a beruházások növekedését és az üzleti környezet erősítését segítő gyakorlati tevékenység volt. A CSIS-en belül az üzleti tervezés és a nemzetközi fejlesztés tanácsadója.
Csapatában a CSIS-ben Henry Kissinger és Zbigniew Brzezinski amerikai elnök, valamint William Perry volt védelmi miniszter biztonsági tanácsadói is voltak. Ezt megelőzően az amerikai United Technologies vállalat vezető menedzsere volt, ahol 24 éves szolgálat után érkezett az amerikai hadseregbe. Alapképzést a West Point-i Katonai Akadémián szerzett, majd a Rochester Egyetemen végzett.
A vállalati kódex tervezete, amelyen dolgozott, elérhető például a www.businessethics.sk oldalon.

És voltak lemondások?

Természetesen. Néhányan hibáztak, megsértették a kódexet, és valóban elbocsátották őket. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a United Technologies több mint 100 országban működik és 190 000 alkalmazottal rendelkezik, tehát nem pusztán amerikai, inkább nemzetközi kezdeményezésről volt szó.

A szlovákiai etikai kódexeket csak a nagyvállalatok ismerik.

A szemléltetés céljából kidolgozott kódex az üzleti etika utasításait és alapelveit tartalmazza, például a társadalmi felelősség elvét. Ezek különösen a szlovák piacon működő nagyvállalatokra jellemzőek, mint például a Slovnaft, az U.S. Steel, Deutsche Telekom vagy Coca-Cola. Ha azonban valaki kisebb vállalkozást vezet vagy birtokol, és elolvassa a kódot, akkor egy egyszerű kérdést tesz fel magának: Ezek az alapelvek közül melyek fontosak a mindennapi gyakorlatomban? Nem mind, talán csak néhány. Ekkor a kódnak csak egy oldal terjedelme lesz. Csak akkor válik igazán hasznossá, amikor egy második társaságban felteszik maguknak a második fontos kérdést. Ez így hangzik: Ezeknek az elveknek melyikét vagyok képes és hajlandó követni? Hirtelen van egy használható és hasznos kód a világon, nincs szükség szakértőkre, nem kell könyveket olvasni vagy egyetemi tanfolyamra járni. Egy ilyen erőfeszítés nem kerül semmibe. Csak a józan észre és a jó üzleti vezetőre van szüksége.

A kisvállalkozásokat pedig ez egyáltalán nem érdekli?

A kis- és középvállalkozások még nem értik jól, hogy a kódnak milyen gyakorlati hatásai lehetnek, és mennyire kapcsolódhatnak üzleti tevékenységük alapelveihez. Ez azonban összefügg a szlovákiai üzleti környezet egészével. Mondom ezt egy példával. Úgy döntök, hogy elkezdem követni az üzleti etika alapelveit. Ugyanakkor tudom, hogy egyetlen szállítóm a rendszeres fizetések mellett mindig vár tőlem némi pénzt. Ebben az esetben kissé gyakorlhatatlan lesz azt mondanom, hogy etikusan fogok viselkedni, és nem adok megvesztegetést, amikor egyetlen üzleti partnerem, akitől szintén közvetlenül függök, megvesztegetést követel. Az üzleti etika alkalmazása tehát a környezettől függ. Tehát igaz, hogy más embereknek, nemcsak nekem, meg kell változniuk. De ha elkezdem, ha erőfeszítéseket teszek rá, az hamarosan hatással lesz a többiekre, és fokozatosan megváltoztatja a hozzáállásomat. Az a tény azonban, hogy a környezet nem tökéletes, nem lehet mentség és ok arra, hogy ne kezdjük el használni.

Ezért egyetért azzal a véleménnyel, hogy a szlovák üzleti környezet nincs elég felkészülve az üzleti etika alkalmazására és tiszteletben tartására?

Az Open Society Foundation és a Transparency International tavalyi tanulmánya szerint a környezet Közép- és Kelet-Európa országaiban az etikai magatartás és a korrupció szempontjából bizonyosan nem tökéletes. Az alapvető problémák a közbeszerzés, a bíróságok kapacitása, az összeférhetetlenség, a lobbizás és a politikai pártok finanszírozása. Ezeket az országokat a média függetlenségének fokozatos megerősítése és a közintézmények felépítése jellemzi, amelyek képesek lesznek harcolni a korrupcióval és előmozdítani az etikus magatartást. Ezért igazságtalan lenne azt mondani, hogy csak Szlovákia nincs készen. Közép- és Kelet-Európa minden országának komoly problémái vannak a korrupcióval, és Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország sem kivétel.

Az Ön országához hasonló kezdeményezések vannak az önökéhez hasonlóan az üzleti etika területén?

Az általunk készített brosúra egyedülálló, nem tudom, hogy más országokban létezne hasonló kód. Természetesen vannak más hasonló kezdeményezések az Egyesült Államok kormányától, illetve az európai vagy helyi kormányoktól, valamint a magánszektortól, amelyek az üzleti etika javítását kívánják elősegíteni. Az 1990-es évek elején annyi változást kellett végrehajtani a kelet- és közép-európai átalakuló országokban, hogy egyszerűen nem volt idő az üzleti etika megvitatására. Néhány év elteltével azonban ezek az országok, köztük Szlovákia, egyre inkább kölcsönhatásba kezdtek az amerikai és az európai piacokkal. Ennek eredményeként azt tapasztalták, hogy jó hírnév nélkül nem lehetnek elég erősek a verseny más vállalatok számára.

Hogyan reagáltak az amerikaiak a tavalyi számviteli botrányokra? Új beszélgetést nyitott az etikáról és annak elveiről? Végül is megkérdőjelezték a hitelességet szimbolizáló auditorok státusát.

Az amerikai ellenőrzési rendszer szabványokból és szabályozókból áll, amelyek figyelemmel kísérik a magánszektor viselkedését, és figyelemmel kísérik, hogy ez a viselkedés összhangban van-e a törvényekkel. Ennek az egészséges rendszernek köszönhetően gyorsan megtudtuk, mi folyik a WorldCom-nál, az Enron-nál és más vállalatoknál, amelyek megsértik az etikai normákat és törvényeket. A rendszer megfelelő helyen állt ahhoz, hogy biztosítsa ezen ügyek elkövetőinek azonosítását és megbüntetését. Ezért nem szükséges megváltoztatni vagy szigorítani az etikus üzleti alvás normáit. De ami megváltozott, az a számviteli szabályok. Pontosabbak, hogy ne engedjék meg a kettős értelmezést. Ezenkívül új bizottságot hoztak létre, amely felügyeli e szabályok alkalmazását. Ugyanakkor újraértékeli, hogy ezek a szabályok továbbra is helyénvalóak-e a változó helyzet és az üzleti környezet fényében.

Tehát a számviteli botrányokat az egyének hibáinak, nem pedig az üzleti etika szintjének tekinti?

Pontosan. Ezek az esetek valójában nem jelentettek üzleti etikai problémát. Neki köszönhető, hogy ez a helyzet előre megjelent a médiában, és az elkövetőket megbüntették. Amint felmerült a probléma, senki sem vonta kétségbe azt a tényt, hogy az ilyen jogsértésért felelős embercsoportot meg kell büntetni. Amit tettek, az nemcsak etikátlan, hanem illegális is volt. És az is világos, hogy a következményeket maguk a cégek viselik. Például az Enron egyik üzleti partnere vagy ügyfele sem kételkedett abban, hogy az Enron jó hírnevét súlyos károk érnék, és ezért már semmilyen módon nem akarja kapcsolatba lépni a céggel. És ez pontosan annak a jele, hogy az üzleti etika egészséges és valóban működik a gyakorlatban.