1. Mennyi ideig tart átjutni az Atlanti-óceánon?

  • Attól függ, hová mész. Több megállót tervezünk. Célunk nem az Atlanti-óceán átkelése, ez csak egy módja az új országok felfedezésének. Átmenetünk ezért változó hosszúságú lesz. Közülük többen 2-7 naposak lesznek, kettő pedig "nagy", azaz körülbelül 15-30 napos lesz.

2. Mit fog tenni éjszaka az átkelőhelyeken? Horgonyozni fog?

  • Nem. Ha például a Zöld-foki-szigetekről a Karib-tengerre költözünk, akkor körülbelül 5000 méter mélység lesz alattunk. Ilyen hosszú lánchoz teherhajóra lenne szükségünk, a vitorlásunk helyett:). Arról nem is beszélve, hogy természetesen nem megy olyan mélyre. Éjszaka ugyanúgy hajózunk, mint nappal. A vitorlás dinamikus egyensúly a tenger és a szél között. Amikor mozgásban van, stabilabb és jobban ellenáll az óceánnak (olyasmi, mint egy kerékpár, amelynek mozgásban kell lennie, hogy jobb egyensúlyban lehessen). Egy másik hajóval való ütközés természetesen az egyik kockázat. A nemzetközi navigációs szabályozás egyik alapelve, hogy a fedélzeten mindig legyen valaki járőr. Sokkal nagyobb a balesetveszély az intenzív tengeri forgalommal bíró területeken, mint pl különféle csatornák, Gibraltár stb. Ezeken a területeken fontos az intenzív járőrözés. Lassulhat az Atlanti-óceán közepén, ahol legjobb esetben hetente egy hajóval találkozunk. Esetünkben egyikünk még ébren vagy félig ébren van (vagyis esetleg alszik, de öltözött a pilótafülkében *, készen áll a szükség esetén beavatkozásra) továbbra is járőrözni fog. Különféle elektronikus járőrzési lehetőségeink is lesznek: riasztás, amely figyelmeztet minden hajót vagy "gabonát" (erős szél és eső) 4 tengeri mérföldön (7 km) belül, AIS (automatikus azonosító rendszer) - talán a kis halászhajók kivételével, minden hajó folyamatos jelzést küld a következő információkkal: ki vagyok (hajó neve, mérete és típusa), helyzetem (szélesség - hosszúság), merre tartok (pl. északkelet) és milyen gyorsan (pl. 8 csomó - 14 km/h). Ezeket az információkat a közelben lévő összes hajó megkapja, minden hajó megjelenik a képernyőn. A számítógép kiszámítja az ütközés kockázatát az egyes helyek és útvonalak alapján, és ezek alapján módosíthatja az irányt.
  • Autópilóta is képviselhet minket a navigációban, ha az időjárási körülmények megengedik.

3. Mit fog tenni, ha a hajó süllyedni kezd ”?

  • Ez természetesen nagyon kellemetlen helyzet, és szerencsére elég ritka. Vitorlásunk mentőcsónakkal van felszerelve, amely automatikusan felfújódik, amikor a vízbe dobja. A kiürítési eljárásról az utazás előtt egyeztetnek, és az egész személyzet megismeri azt. A fedélzeten van egy EPIRB (vészhelyzetet jelző rádiójelző). Az EPIRB olyan eszköz, amelynek célja vészhelyzet esetén haladéktalanul jelenteni a hajók, repülőgépek és emberek helyzetét a bolygó bármely részén. A vészjelzés a felderítő repülőgép kiküldését váltja ki, és a közelben lévő legközelebbi hajó köteles eltérni az útvonaltól és megmenteni a nehéz helyzetben lévő hajót, vagy megrakni a mentőcsónakot és a személyzetet.

4. Mi történik, ha valamelyikőtök a vízbe esik?

  • A hajó fedélzetén talán a legnagyobb kockázat a fedélzetre zuhanás. Nem könnyű visszaszállítani egy személyt a fedélzetre. Paradox módon ezek a balesetek nem rossz időben vagy nehéz manővereken történnek, hanem pihenés közben: az amerikai parti őrség statisztikája szerint a kihúzott fulladók 80% -ának nyitott cipzárja van ... Úgy döntöttünk, hogy mindig biztonságban vagyunk (mi és a gyerekek), kivéve teljes szél és pilótafülke. Hámjaink kiváló minőségűek és "mentőkötélek" vannak felszerelve az egész hajó mentén, hogy ne korlátozzák a mozgás szabadságát.

5. A hámot sebességgel ki lehet oldani, hogy a süllyedő hajó ne vigyen gyermekeket?

  • Tehát kívánsz nekünk. Maguk a katasztrofális forgatókönyvek. Természetesen. A biztonsági övek és a hámok közötti összeköttetés ugyanaz, mint a hegyekben. Könnyen, néhány másodperc alatt, egy kézzel kinyílik ... A hajó elsüllyesztése többek között általában nem néhány másodpercet, hanem néhány órát is igénybe vesz.

6. Mit fog tenni vihar esetén?

  • Először is megpróbáljuk elkerülni a viharokat, például úgy, hogy "megfelelő időben" kirándulást tervezünk. Különálló szakaszokat és távozásokat tervezünk különböző helyekről a szél statisztikái (erősség és irány) alapján. Az ilyen tervezés célja, hogy az utazás nagy részében a lehető legtöbb szél (és ezért hullám) legyen hátulról, ami a legbiztonságosabb helyzet (míg a szél és a hullámok ellen történő navigálás nagyon unalmas és nehéz mind az utasok, mind pedig az utazók számára). a hajó). Ezek csak statisztikák és ezért nem bizonyosságok, de maguk a statisztikák is nagyon fontos jelzéseket adnak nekünk. Egy másik nagyon fontos tényező a meteorológiai előrejelzés (rádió és VHF-Nagyon magas frekvencia). Az időjárási információkat nagyon komolyan kell venni, gondosan mérlegelni, majd ennek megfelelően kiigazítani. Különféle szoftverek is rendelkezésre állnak, amelyek lehetővé teszik az időjárási fájlok letöltését a világ bármely részén, és előrejelzéseket ad 7 napra. Műholdas telefonnal az óceán közepén is elérhetők ezek az információk. Ismét ezek főleg becslések, de ezek az előrejelzések általában elég megbízhatóak két-három napra előre. Tehát mindig éberek leszünk, hogy szükség esetén elkerülhessük azokat a területeket, ahol vihar van.
  • Természetesen továbbra is fennáll egy váratlan depresszió lehetősége, amelyre még a meteorológusok sem számítottak. Vihar esetén két megoldás létezik: menekülni vagy ellenállni. A menekülés azt jelenti, hogy beállítjuk a vitorlákat, és a hullámok sebességével megyünk a szél irányába. Ennek köszönhetően a hajóra törő hullám esetleges becsapódásának ereje elhanyagolható. Az ellenállás azt jelenti, hogy „à la cape” helyzetbe hozza magát, azaz: a hajón a széltől és a hullámoktól körülbelül 40 ° -ban navigáljon, és a vitorlákat úgy állítsa be, hogy a hajó ebben a helyzetben maradhasson. Néha hasznos egy úszó horgony hozzáadása, amely stabilizálja a hajót a megfelelő irányban.
  • Mindkét esetben be kell alakítani a kabinot: feszítsük meg a fogható köteleket és kerüljük el az esést, készítsük elő a készételeket a konyhában bekövetkező balesetek megelőzésére, és várjunk csak, amíg az egésznek vége…

7. Mit fog tenni, ha a nagyon erős szél miatt a hullámok magasabbak, mint a hajója?

  • A probléma nem annyira a hullámok magasságával, mint inkább az alakjukkal és azokkal a hullámrendszerekkel van, amelyek kölcsönösen ki tudják egészíteni vagy megsemmisíthetik egymást. A magas eolikus hullámok általában nem jelentenek problémát, általában hosszúak és szabályosak, és nem szakadnak meg. Nekik köszönhetően a hajó viszonylag nagy sebességet képes elérni. Nehezebb helyzet áll elő, amikor a hullámok eloltják egymást, a hajó minden irányba elmozdul, és nehéz tovább haladni. Ha a hullám olyan időben érkezik, amikor a hajó már megfelelően megdől, akkor előfordulhat, hogy elárasztja, és a hajó a vízzel lefekszik. Egy idő után kiegyenesedik, de a pillanat drasztikus. Minden tengerész legveszélyesebb hullámai és rémálmai az ún - Zsivány integet. Több hullám kombinációja egy óriási hullámot alkot, amely felboríthatja a hajót és megtörheti az árbocot. Ebben az esetben nem sokat lehet tenni. Szélsőséges esetekben a fedélzeten található egy EPIRB (vészhelyzetet jelző rádiójelző, lásd a 4. pontot) és egy mentőcsónak. Teljesen elveszett esetekre és az utolsó szóra csak a Biblia lesz készen?.

8. Mi a teendő betegség vagy sérülés esetén, miközben az óceán közepén tartózkodsz?

  • Ez a programunk végül arra kényszerített, hogy szerezzek legalább egy alapmentő oklevelet, amire már régóta készülök. A fedélzeten lesz egy kis falusi kórház elsősegély-csomagja (lásd itt). Műholdas telefonon keresztül kapcsolatba lépünk a toulouse-i (FR) kórházi központtal, amely a tengeri távoli támogatásra és segítségnyújtásra szakosodott, és amely összeállította a fent említett elsősegély-készlet átfogó listáját. Telefonon elérhetőnek kell lennie párizsi gyermekorvosunknak is, aki tájékozott az útról és akivel konzultáltunk a gyermekgyógyászati ​​elsősegély-készlet összetételéről.

9. Egy ilyen út pénzügyileg megterhelő?

  • A hajók olyanok, mint az autók. Attól függ, melyiket választja. Ha vitorlázni akar, akkor vitorlázik, függetlenül attól, hogy a pénzügyei mennyit érnek el. A különbség csak abban lesz, hogy hogyan bánsz velük. Lehet, hogy vesz egy hatalmas új jachtot, és fizet a kapitánynak, esetleg egy kisebb használtnak. Nem vásárolhat ilyet, és professzionális hajóssal hajózhat a hajóján vagy a csónakpályáján (vannak olyan helyek, ahol vitorlázási hirdetések vannak). Rajtad is múlik, hogy mikor választasz vacsorázni a földi megállóidban: lehet éttermekben, vagy vásárolhat a helyi üzletekben, és elkészítheti saját ételeit a fedélzeten. A horgászat magától értetődő. A kikötői árak változnak, de rajtad múlik, hogy úgy döntesz, hogy mindenki számára a kikötőben maradsz, vagy inkább lehorgonyzol valahol, és csak a tankolásnál tartózkodsz, ha vizet vagy más készletet szállítasz. A vitorláson kevés az üzemanyag, csak akkor kapcsolja be a motort, amikor elhagyja és megérkezik a kikötőbe, hosszabb utakra naponta egyszer, hogy feltöltse az akkumulátort. A valódi üzemanyag a szél és az áram.
  • Megfigyelésem alapján számomra úgy tűnik, hogy az előny azoknak adódik, akiknek kevesebb, mint több van. Könnyebb nekik otthagyni mindazt a kényelmet, amivel ma körül vagyunk. Gyakran hallom, mit tenne bárki, ha gazdag lenne. Nem hiszem, hogy gazdagnak kell lenned, hogy valóra váltsd az álmaidat. Néha valójában csak a prioritások átértékeléséről van szó.

"Nem mindenért fizet, amit pénzzel fizet, hanem azzal az idővel, amelyet a pénz megszerzésére fordított. Ugyanakkor az egyetlen dolog, amit nem lehet megvásárolni, az idő. ”(José Mujica)

kérdések