hinta, -u ember. r. távolság al. az oszcilláló test mozgása a két szélső helyzet között, imbolygó, rezgő, oszcilláló: A ringatóban (gallyakban) volt valami melankolikus. (Számol);
pren. könyveket. A beszéd pontossága egy drámai műben egy bizonyos maximum és minimum között változik, de ez az ingadozás kisebb, mint a lírai (Karv.) Tartományban, szélességben. Az a hullám, amely az egész akciót kiváltotta (Jil.) Impulzus;
fiz. az oszcilláló test legnagyobb eltérése az egyensúlyi helyzettől, oszcillációtól, amplitúdótól
imbolygó gyere. m. imbolygó, imbolygó, ellazult: r-á szék, r. kanapé;
A kerítések romosak és imbolyognak. (Kuk.)
1. (mit) az egy helyben rögzített test lengéséhez, ringatáshoz, ordításhoz: r. fa, r. harang;
Az ívek imbolyognak a szélben. (Ábra.)
● r. a csontjaid (végtagjaid) mozogni, (intenzív) mozgásba lendülni;
2. kifej. (kinek) valamilyen tevékenységre áttérni, ösztönözni valakit valamire: Janček Moszkvában van. Ott izgul. Hadd lendüljön a mieink. (Jes.)
1. ringató mozgásba kezd, ringatni kezd: aztán a harangok a környék minden részéről megingottak és megcsörrentek (Glow).
2. kifej. lassan mozogj, kezdj el mozogni: Amikor áll, akkor nehéz megingatni. (Kuk.) A kígyó lassan bólintott. (Hor.)
3. kifej. korábbi habozás, rágalom, tétlenség stb. után dönteni valamiről, eldönteni: A falu merész menetbe lendült. (Jil.) A középpályások bólintottak, és egy pillanat alatt a tábor az elégedetlen fiúkor forgalmas összejövetelévé vált. (Urb.)
swing turn, -eye, -eye, -turn doc. kifejez (mit, mire) ringatni, ringatni: (Fűz) tehát megingott, nem horkantott jól. (Dobš.) Azonnal megingott a századokkal. (Csillag)
|| imbolyogni, imbolyogni, hintázni kezdeni: Öntöttvas csengő imbolygott a gép fölött, és becsöngetett. (Ondr.);
pren. A trón már fia (Skult.) Alatt ingadozott. Hatalma, a kormány megingott.