rügy 1. o. haragudni 2. o. nevet 1
haragudj dühösnek, idegesnek stb. érzések • mérgesek • mérgesek • mérgesek: mérgesek, mérgesek, hogy elvesztették a mérkőzést; kiborul az apróságok miatt • pl.: enni • enni • bánkódni • remegni • remegni • lakomázni • sírni • megrontani • rohanni: megmérgezni, megfoganni minden leány visszahúzódásakor • pl.: bimbózó • üvöltés • ringatás • harapás • suttogás • csikorgás • rágás • habzás • elavult. rosszabbodik • nar. enni (városi) • pren. kifejez összetör (F. Kráľ) • híg. varrni (Jarunková) • hív. kifejez bosszankodni: barátom bosszant velem • sajnálni (bosszúnak érezni) • fraz.: düh/méreg/harag tör ki • méregből/haragból/haragból kipattan az epe (nagyon mérges lesz) • fraz.: elszakadhat/eldobható/szétszerelhető a haragtól • híg. gall (Ferko) • kifej.: fújni • fújni • fújni • duzzadni (általában sokáig): rám fújni, egyáltalán nem beszélni velem • pl.: düh • könyörgés (nagy harag érzése vagy kimutatása): apa dühöng, sóhajtozik fia ügyei miatt • beszél. kifejez nyikorgás (harag mutatása) • kifej. haragudni (kevésbé haragudni) • fraz. görbe szemmel nézzen (neheztelést, gyenge haragot érez) • kifej. dühös (kissé mérges)
nevetni 1. érzéseket (általában örömet) felmutatni nevetéssel: viccen nevetni, teli torokból • kifej.: homlokráncolás • homlokráncolás (röhögés a fogak megmutatásával): a homlokát ráncolja a háta mögött, elhalványul.: vigyorogni • csikorgatni a fogait (nevetni csupasz fogakkal): mindegyiket csikorgatni; ok nélkül fekete fogak • hívás. kinyújtani a fogakat: vidáman kinyújtani a fogakat • pl. kihajt (fulladj el, miközben elnyomod a nevetést): hajtj ki egy kalandos kaland gondolatára • mosolyogj (mosolyogva mutasd meg a kellemes érzéseket): mosolyogj kedvesen egy gyermekre • kifejez. . rosszindulatúan, gúnyosan, vigyorogva • nevetve • vigyorogva • vigyorogva • vigyorogva (nevetve a megvetés, a felsőbbrendűség, a pajkosság stb. kimutatására): gúnyt űznek egy osztálytársból, mert ügyetlen; gúnyolódnak rajtunk, gúnyolódnak • kifejeznek.: kuncogás • kuncogás • kuncogás • kuncogás • kuncogás • kuncogás (hangos, önző, gyakran rosszindulatúan nevet) • kifej.: morgolódás • morgás • hívás. kifejez: rohanás • rohanás • rohanás • kuncogás (hangosan és kötetlenül): a szoba sarkában pletykálkodás, rohanás, reh (o) nem voltak alulnövekedett srácok • pl.: kuncogás • kuncogás • kuncogás • kuncogás • kuncogás (nevetés általában magas hangú kis nevetéssel; általában nőkről és gyerekekről): a lányok valamit suttogtak, és vidáman kuncogtak, kuncogva • fraz.: kezelni/elrugaszkodni a nevetéstől • elfojtani/elfojtani a nevetéstől • távol tartani a nevetéstől • kitörni a röhögéstől (amikor a nevetés elviszi a lélegzetét)