hogyan

JUDr. Erik Bilský LL.M, MBA, szerkezetátalakítási és csődbiztosként, előadóként és tanácsadóként dolgozik a fizetésképtelenségi jog és az üzleti tanácsadás területén. Több tucat szerkezetátalakítási projektben vett részt.

Mit kell előkészíteni a szerkezetátalakítási javaslat benyújtása előtt, milyen elemeket kell tartalmaznia a javaslatban, hogyan nyújtják be és mennyibe kerül?

Az adminisztrátor felhatalmazása szerkezetátalakítási jelentés elkészítésére

A vállalat szerkezetátalakításának első lépése (csak jogi személy - vállalkozó átalakítható) az, hogy a csőd- és szerkezetátalakítási ügyintézőt bízza meg egy szerkezetátalakítási jelentés elkészítésével. A vagyonkezelő maga is megbízhatja az ügyintézőt a szerkezetátalakítási jelentés elkészítésével, ha fizetésképtelen vagy fizetésképtelenséggel fenyegetik, vagy a hitelező (ke) t, ha az adós már fizetésképtelen és megállapodott a hitelezőkkel a szükséges együttműködés biztosításáról az ügy előkészítéséhez. a szerkezetátalakítási jelentés. A szerkezetátalakítási engedélyre irányuló javaslat benyújtásával az adós elkerülheti vagyonának csődjét, és így megvédheti azt a hitelezőktől.

A vagyonkezelőnek a szerkezetátalakítási jelentésben ajánlania kell az adós szerkezetátalakítását, különben a bíróság nem engedélyezi az adós szerkezetátalakítását. Annak érdekében, hogy az ügyintéző ajánlani tudja az adós szerkezetátalakítását, teljesülnie kell a jogi előfeltételeknek (ZKR 109. § (3) bekezdés - Csőd- és szerkezetátalakítási törvény), nevezetesen:

  • az adós jogi személy,
  • az adós üzleti tevékenységet folytat,
  • az adót csődveszély fenyegeti, vagy már csődeljárásban van,
  • az adós pénzügyi kimutatásai valós és valós képet adnak a számlák tárgyát képező tényekről és az adós pénzügyi helyzetéről,
  • legalább két év telt el az adós vagy jogelődje egyéb szerkezetátalakításának befejezése óta,
  • az adós üzleti tevékenységének legalább egy jelentős részének fenntartása ésszerűen elvárható,
  • szerkezetátalakítási engedély esetén ésszerűen várható az adós hitelezőinek nagyobb mértékű elégedettsége, mint csőd esetén.

A szerkezetátalakítás engedélyezésének összes fenti előfeltételének egyidejűleg teljesülnie kell. Ha bármelyikük kudarcot vall, a vagyonkezelő nem jogosult ajánlani a szerkezetátalakítást. Ilyen esetben az adósnak csődjét meghosszabbítás formájában kell megoldania azzal, hogy vagyonára csődöt jelent. Ha az adós csak fizetésképtelenség formájában van csődben, akkor nem köteles vagyonára csődöt jelenteni, de hitelezői jogosultak csődeljárást benyújtani. Legtöbbször azonban a hitelezők ezt egyéni elégedettséggel oldják meg, vagyis a határozatok végrehajtása és végrehajtása révén követelik követeléseik kielégítését. Ha azonban van olyan helyzet, hogy a hitelező előtt már van egy másik hitelező, aki követelését az adós vagyonából egyénileg elégíti ki, a hitelező gyakran rosszabb helyzetben van attól tartva, hogy az összes eszköz nem fog elveszni, mielőtt a követelése kielégül, csődeljárást nyújt be a követelés legalább bizonyos teljesítésének biztosítása érdekében. A csődben a követelések viszonylag jól, tehát nem a megadott sorrendben vannak kielégítve. Ugyanakkor a biztosított hitelezőknek külön rendszere van. Mielőtt az egyik hitelező csődöt jelentene, az adós szerkezetátalakítással védekezhet.

Az adós készsége szerkezetátalakítási jelentés elkészítésére

A szerkezetátalakítási engedélyre irányuló javaslat benyújtásakor az ügyintéző véleménye a szerkezetátalakításra vonatkozó ajánlással nem lehet 30 napnál régebbi. A vagyonkezelőnek nincs törvényi határideje a szerkezetátalakítási jelentés elkészítésére, és a jelentés időtartama nagymértékben függ az adós együttműködésétől és dokumentációjának készségétől.

A szerkezetátalakítási engedélyre vonatkozó javaslat részletei

Maga a szerkezetátalakítási engedélyre irányuló javaslat az általános követelményeken túl (kinek szól az előterjesztés, ki teszi meg, mit figyel) a ZKR 112. §-ban előírt követelményeket is tartalmaz, amelyek az adminisztrátor véleményének felsorolásán túl: eszközök, kötelezettségek, kapcsolt felek, jogi aktusok hitelfelvevők kapcsolt felekkel az elmúlt két évben, a részvénytársaság alaptőkéjének értékének legalább 10% -áig, vagy a részvénytőke legalacsonyabb értékének 5% -áig ( 1250 €), ha a hitelfelvevő nem hoz létre alaptőkét (pl. Közvállalat alig - kevésbé elterjedt formájú társaságok, ahol a részvényesek egyetemlegesen felelnek a társaság kötelezettségeiért minden eszközükkel) és a pénzügyi kimutatások. Ha a szerkezetátalakítási engedélyre irányuló javaslatot a hitelező nyújtja be, a javaslathoz csatolni kell az adós nyilatkozatát, amely szerint fizetésképtelen és hozzájárul a szerkezetátalakítási engedélyre irányuló javaslat benyújtásához.

Az eszközök és források listája az előírt űrlapokon készül, amelyek a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának honlapján találhatók. Csak annyit kell tennie, hogy beírja a "csőd űrlap" szót az MS SR webhelyén végzett keresésbe, és a keresési eredmények között kattintson a csődre és a szerkezetátalakításra.

Az eszközök listájáról a bíróság és a hitelezők megtudják, hogy az adós kötelezettségei milyen eszközöket fedeznek. Ez a lista fontos annak szempontjából, hogy a hitelezők milyen elégedettségre számíthatnak a szerkezetátalakítás során. Ha a szerkezetátalakítás során egy adós alacsony elégedettséggel vagy túl hosszú időn keresztül kínálja a hitelezőknek, a hitelezők mérlegelni fogják, hogy nem előnyösebb-e számukra, ha nem hagyják jóvá a javasolt szerkezetátalakítási tervet, és az adós szerkezetátalakítását csőddé alakítják. A csődben a hitelezők kisebb mértékben, de rövidebb idő alatt elégedettek lesznek, bár a kevésbé elégedettség és a rövidebb idő nem mindig érvényes, és különösen nem hosszabb a csőd hosszabb időtartama.

A kapcsolt felek listája azon személyek azonosítását szolgálja, akiknek a törvénynek rosszabb módon kell megfelelnie, mint más hitelezőknek.

Az adós kapcsolt felekkel az elmúlt két évben végrehajtott jogi lépéseinek listája a részvénytársaság alaptőkéjének értékének legalább 10% -áig, illetve a részvénytőke legalacsonyabb értékének 5% -áig terjed (1250). €) ha az adós a szerkezetátalakítási eljárás (vagy a csődeljárás) előtt nem hoz létre alaptőkét az adós vagyonából, akkor nem exportálta az eszközöket, ami jelentősen csökkentheti az adós hitelezőinek elégedettségét. Itt ki kell emelni, hogy ezek is lehetnek bizonyos bűncselekmények, különösen a külföldi vagyon kezelésével kapcsolatos kötelességszegés (Btk. 237. §) és a hitelezőnek okozott kár (Btk. 239. §).

Átalakítási javaslat benyújtása

A szerkezetátalakítási engedélyre vonatkozó javaslatot a regionális bíróság székhelyén található kerületi bírósághoz terjesztik be, a mellékletekkel együtt, amelyek a javaslat kötelező részét képezik. Az adminisztrátor szerkezetátalakítási jelentése a javaslat egyik melléklete. Az adós szerkezetátalakítása csak akkor engedélyezhető, ha a vagyonkezelő az értékelés során az adós szerkezetátalakítását javasolja. A szerkezetátalakítási engedélyre irányuló javaslat benyújtásával nem jár díjkötelezettség.

A szerkezetátalakítás engedélyezésére vonatkozó javaslatot maga az adós vagy az adós hitelezője nyújthatja be. Az a hitelező, aki javaslatot nyújt be szerkezetátalakítási engedélyre, törvény szerint a hitelezői bizottság tagjává válik.

A szerkezetátalakítási jelentés elkészítésével megbízott vagyonkezelőt a jelentés elkészítésének jogszabályi határideje nem köti. Abban az esetben, ha az adós vagyona ellen már csődeljárást indítottak, ezt a ZKR 16. §-ának rendelkezései alapján csak 60 napos időtartamra lehet felfüggeszteni. Ezen a 60 napos időszakon belül az adminisztrátornak szerkezetátalakítási jelentést kell készítenie a szerkezetátalakítási engedélyre irányuló javaslat egyik mellékleteként. A csődeljárás megszakításától számított 60 napos törvényes időszak letelte után a bíróság folytatja a megszakított csődeljárást.

Ha az adósnak nincs megfelelő könyvelése, és a törvény előírja a könyvvizsgáló vagy igazságügyi szakértő nyilatkozatát, miszerint a szerkezetátalakítási engedélyezési javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatásai valós és valós képet adnak az adós elszámolásának tárgyát képező tényekről és a az adós pénzügyi helyzete: a számlák korrekciójának megszervezéséhez, az auditor vagy szakértő ellenőrzéséhez és szerkezetátalakítási jelentés elkészítéséhez szükséges rövid idő miatt.

Ezért azt javaslom, hogy az adósoknak legyen megfelelő könyvelésük arra az esetre, ha csőd veszélye fenyegetné őket, vagy ha már csődbe mennek. A 60 nap elegendő időszaknak tűnik, amely azonban nem alkalmazható a számlák rendetlensége esetén.

A szerkezetátalakítás engedélyezésére vonatkozó javaslat bírósági díjat nem számít fel.